Egészség

Erre gondolj, ha elhatalmasodik rajtad az ünnepi depresszió

Elméletben ez egy szép örömteli időszak lenne, az utcák kivilágítva, az otthon is ünnepi színekbe öltözik, ajándékok és finom falatok, ez csak jó lehet, nem? Hát nem. Sokaknak ez az év legnehezebb időszaka. A tévéből, plakátokról és még a csapból is csöpögő ünnepi mámor kimondottan deprimálóan hathat mindenkire aki nem ebben úszik.

Első példa:

Együtt a család, mindenki boldog, ez az elképzelés. A gyakorlatban ilyenkor robbannak be a rendes évi nagy veszekedések. Erre kiváló ürügy, ha valami nem az elvárások szerint alakul, ha nem tökéletes a fa, vagy véleménykülönbség van, hogy mit mikor hogyan kell csinálni. Az egymást rég nem látott emberek rég ki nem mondott vagy meg nem oldott sérelmeket szedhetnek ilyenkor elő. Az ünnep szellemében persze lehet türtőztetni magunkat, de csak annál nagyobbat robban, vagy ha nem, félretehetjük egy évvel későbbre.

Második példa:

Az ünnepi időszak pokol lehet annak, aki egyedül éli meg. Nehéz annak, aki már idős, és ezért van egyedül, és legalább ennyire nehéz azoknak, akik ugyan még életük teljében vannak, de szinglik, és ilyenkor különösen megtalálja őket a médiából folyó üzenet, hogy aki egyedül van, valahogy kevesebbet ér. Sokan ilyenkor inkább felkeresik az exüket, vagy elhalasztják még egy hónappal a már régóta esedékes szakításukat, csak hogy ne legyenek egyedül ezeken a napokon.

Erre gondolj, ha elhatalmasodik rajtad az ünnepi depresszió

Harmadik példa:

Sötét van és hideg, ez sokakat megvisel. Természetes, mert a kevesebb fény miatt szervezetünkben kevesebb szerotonin termelődik ami pedig a jó közérzetért felelős. Ha valaki kicsit is hajlamos a depresszióra, azt ez az időszak próbára teheti, és a depresszió az embert izolálja. Ha mindenki örvendezni akar, akkor a depressziós ember társasága a szokásosnál is kevésbé kívánatos. Ettől pedig még inkább egyedül érezheti magát, aki mélyen belül szeretne örülni csak éppen nem tud.

Engedjük el az ünnepekkel kapcsolatos kényszereket. Nem kell mindenkinek mindenkit mindig szeretnie, sem mindenkivel mézesmázosnak, sem mindig kicsattanóan boldognak lennie. Neveltetéstől, hitvilágtól függetlenül valahol mélyen, belül tudjuk, hogy mi fontos, mire van szükségünk. Ha teszünk érte, amit lehet, míg az elképzeléseinket és elvárásainkat féken tartjuk, ha kis türelmet gyakorlunk önmagunk és mások felé, és csak egy hajszálnyival több figyelmet szentelünk önmagunknak, mint szoktunk, és elfogadjuk azt, ahol és akik éppen vagyunk, akkor ez már egy különleges időszak lesz, legalább teremtünk egy-két nyugodt pillanatot, ami önmagában is drága kincs. Így lehet ez egy szép időszak kapcsolati státusztól, karácsonyfától, és a korai napnyugtától függetlenül, és így akár esetleg még egy kis ünnepi hangulat is megtalálhat minket.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top