Egészség

Ebből lesz a szívinfarktus – a betegségek ördögi köre

Könnyen és észrevétlenül belekerülhetünk abba az ördögi körbe, aminek végére aztán egy infarktus vagy stroke tesz pontot. Jobb pozícióért, több munkával járó, de jobban fizető állásért hajlandóak vagyunk lemondani olyan alapvető fizikai szükségletekről is, mint az alvás vagy a rendszeres mozgás, ám végül ezért az áldozatért a szervezetünk benyújtja majd a számlát. Nem véletlen, hogy korunkban szív- és érrendszeri betegségekben halnak meg a legtöbben, mert ezek a betegségek az esetek döntő többségében a helytelen életmód miatt alakulnak ki.

Számos oka lehet annak, hogy valakinél olyan szív- és érrendszeri betegségek jelennek meg, amelyek végül túl korán vetnek véget az életének. A legsúlyosabb okok között a magas koleszterinszintet, az érelmeszesedést, a cukorbetegséget és a magas vérnyomást tartják számon, mert ezek látványosan károsítják az ereket és a keringési rendszert, és egyenesen vezetnek például agyvérzéshez vagy szívinfarktushoz. Ám ezek a problémák sem maguktól, hanem leggyakrabban valamilyen életvezetési hiányosságtól alakulnak ki. A helyes életvitelnek több alappillére is van (rendszeres mozgás, változatos, mértékletes és rendszeres étkezés, stressz kerülése, elegendő pihenés és alvás, káros szenvedélyek – például dohányzás és alkohol – elhagyása), és elég csak egyet elhanyagolni ezek közül ahhoz, hogy a betegségek láncreakciószerűen kezdjenek el kialakulni. Most példaként kiragadtunk egyet ezek közül, és megnéztük, hogyan generálja problémák és betegségek sorát, és végül hogyan vezet infarktushoz vagy stroke-hoz, ha ezt kihagyjuk életünkből. A rendszeres testmozgásról van szó.

(AIPM - OKOSGYÓGYSZER - SZÍV- felső támaszponti - 7.cikk

Mozgásszegény életvitel következményei

A mozgásszegény életmód az orvosok szerint még az elhízásnál is nagyobb kockázatot hordoz magában az egészségünkre (különösen a keringési rendszerre és a szívre) nézve. A kevés mozgás egyenes következményeként több olyan probléma is fellép, amely hosszabb-rövidebb időn belül garantáltan valamilyen betegséghez vezet, és ezek a betegségek újabb bajok forrásai lesznek. Lássuk, melyek az azonnali következmények!

Anyagcserezavarok
Az anyagcserezavarok egyenes következménye az elhízás, amiből bajok tucatjai erednek. Ha a teljesség igénye nélkül szemezgetünk ezekből, akkor is igen vészjósló listát állíthatunk össze: magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, hormonális problémák, depresszió, ízületi és egyéb mozgásszervi panaszok. Ez utóbbiak ráadásul látványosan rontják a mozgásra való képességet és hajlandóságot, és ezzel máris bezárult az a bizonyos ördögi kör: aki elhanyagolja a sportot, az egyre kevesebbet tud és akar majd mozogni, és egyre jobban kiteszi magát az ebből származó betegségek kockázatának.

Renyhülő keringés
Ha jól átmozgatja magát valaki, azzal serkenti a vérkeringését, emeli a pulzusszámát, friss és oxigénben dús vérhez juttatja a szerveit. Ha ez nem történik meg rendszeresen, mert például az ülőmunkából adódóan vagy más ok miatt még napi húsz percet sem tudunk áldozni testmozgásra, akkor előbb-utóbb a következő problémák mindenképpen kialakulnak: érelmeszesedés, salak- és méreganyagok felgyülemlése, sejtek és szövetek általános oxigénhiánya. Ezekből tucatnyi további probléma származik majd, végül pedig bekövetkezik egy hirtelen szélütés vagy szívroham. A renyhe keringés miatt hamarabb öregszik például a bőr, de általában véve az egész test, ami egyebek mellett depressziót és stresszt is előidézhet, hiszen kit nyugat meg az, hogy 35 évesen 45-nek látszik?

Hangulat romlása – stressz, depresszió
A kevés mozgásnak nemcsak áttételes, hanem azonnali következménye is a hangulat romlása és a depresszió kialakulása. A mozgáshiány miatt ugyanis alig termelődnek azok a hormonok, amik az örömérzetért felelősek, így nagyon hamar rossz lelkiállapotba kerül az, aki kihagyja az életéből a mozgást. Ez pedig az egész szervezet működését negatívan befolyásolja: romlik az immunrendszerünk, gyakrabban betegszünk meg, kapcsolatainkba egyre kevesebb energiát tudunk és akarunk fektetni, és mindezzel párhuzamosan fokozatosan csökken a késztetésünk, hogy változtassunk a romló helyzetünkön. Az ebből eredő stressz a szervezetet tovább rombolja: megnő az olyan hormonok és anyagok kiválasztása (adrenalin, kortizol, koleszterin, katekolamin), amelyek jelenléte kifejezetten ártalmas hosszú távon a keringési rendszerre.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top