Így válassz sportágat a gyerekednek

Ha felelősen gondolkozol és tényleg a legjobbat szeretnéd a gyermekednek, több szempontot is figyelembe kell venned, amikor sportágat választasz neki. Mindjárt az első az, hogy ezt a döntést ne egyedül hozd meg a gyerek feje felett. Ha elérkezett az ideje annak, hogy belekezdjen valamilyen sportba (nagyjából 6-7 évesen) közösen derítsétek ki a gyermekeddel, van-e hajlandósága edzésekre járni, milyen sportágak tetszenek neki, és elviselné-e egyáltalán a rendszeres edzésekkel járó kötöttségeket és feladatokat. A gyermekek döntő többsége gyorsan beleszokik az edzések ritmusába és könnyedén alkalmazkodik ehhez az életmódhoz, de vannak különlegesebb esetek, autonóm személységek, akiknek valóban kárt okoz, ha a rendszeres sportolással járó kötelezettségek igájába kell hajolnia. Az ilyen gyerekeknek más módon kell biztosítani a mozgás lehetőségét – mindenki másnak viszont ott vannak a szervezett sportfoglalkozások.

Hosszú távra tervezhettek a sportantopometriával

Következő lépésben ki kell választani a sportágat. Ebben két szempont van, amit figyelembe kell venned: az egyik a gyermek érdeklődése – vagyis, hogy eleve milyen sportágak tetszenek neki, ösztönösen mihez vonzódik –, a másik pedig az egészségi állapota. Az egészségügyi tényezők ki is zárhatnak egyes sportágakat – például a gerincferdülés, asztma vagy más betegség behatárolja, hogy milyen edzésekre járhat el a gyermek –, ezért mielőtt sportágválasztás előtt végezzetek el egy orvosi vizsgálatot, és térképezzétek fel a gyermek egészségi állapotát a lehető legalaposabban. (Ha először választ és csak később derül ki, hogy az adott sportágat mégsem űzheti, akkor kétszeres lesz a csalódása, ami miatt akár más sportágaktól is elmehet a kedve.)

Ma már arra is lehetőség van, hogy úgynevezett sportantropometria vizsgálaton vegyetek részt, ami genetikai alapon képes megállapítani a gyermek várható felnőttkori magasságát, súlyát, alkatát – magyarul azt, hogy a kifejlett testalkata milyen mozgásformákhoz lesz majd a legalkalmasabb, és milyen sportokban várhatnak rá leginkább sikerek. Ez főleg akkor lehet hasznos, ha a sporttal hosszú távú terveitek vannak, és a gyermek álma például az, hogy világbajnok futballista vagy olimpikon atléta legyen.

Edzés asztmával, gerincferdüléssel, diabétesszel

Pár szó erejéig még maradjunk az egészségügyi tényezőknél, és vegyünk sorra néhány gyakoribb betegséget és azt, hogy ezekkel milyen sportágak űzhetők.
Asztmával például nem tanácsos intenzív mozgással járó sportot választani: az aerob sportok –futball, kerékpározás, futás, kézilabda például kerülendők. Ugyanakkor az úszás tökéletesen alkalmas, sőt ajánlott is asztmás gyerekeknek. Természetesen a betegséget folyamatosan kontroll alatt kell tartani és nem szabad elhanyagolni, és ha lehetőség van rá, akkor kerülni kell sportolás alatt a szennyezett levegőjű területeket és hideg, csapadékos időt.
A másik gyakori rendellenesség a gerincferdülés, amihez a legjobban szintén az úszás passzol. A megelőzésében viszont a lovaglás lehet hasznos.
Cukorbetegséggel számos sportág választható, itt viszont nagyon kell ügyelni arra, hogy az edzést csak akkor szabad elkezdeni, előtte megmérte a gyerek a várcukor szintjét. Ha az érték túl magas vagy túl alacsony (ezeket az alsó és felső értékhatárokat az orvos tudja meghatározni), akkor nem szabad belekezdeni az edzésbe.

Tárd fel, mire van lehetőségetek

Amikor túl vagytok az orvosi vizsgálaton, jöhet maga a sportágválasztás. Ezt nyilvánvalóan behatárolja az is, hogy milyen lehetőségek vannak a környéketeken. Térképezd hát fel előzetesen, hogy hol vannak ésszerű távolságon belül sportklubok, edzőtermek, különféle foglalkozások, és próbálj meg információkat szeretni róluk. Milyen hangulat, milyen az edző, biztonságosak-e a körülmények stb. Ne feledd, egy vélemény még nem mérvadó, ezért az információkat több forrásból gyűjtsd be.
Ha készen vagy ezzel, számold ki, melyik mibe kerül majd nagyjából. Legjobb, ha a költségekről érdeklődsz a sportklubban is. Ez a tényező szűkítheti a választási lehetőségeket, de fontos előzetesen megvizsgálni a dolog anyagi oldalát is, hogy ne közbe derüljön ki, nem tudod vállalni a gyerek edzésének finanszírozását. Mindkettőtöknek rossz élmény lenne ez.
Ha felmérted ezeket a lehetőségeket, meg lehet “kínálni” a gyermeket választékkal: döntsön, melyikhez van kedve a szóba jöhető sportágak közül. Lehet, hogy fogalma sem lesz arról, mit szeretne. Ilyenkor a legjobb, ha elmentek és megnéztek egy edzést és a gyerek kipróbálhatja, hogy ízlik neki az adott mozgástípus. Az is előfordulhat, hogy egyértelműen tudja, mit akar, ilyenkor hagyjuk, had csinálja. Ha időközben meggondolná magát, engedd váltani is.

Kinek mi való?

Ha a gyereked képtelen dönteni, akkor neked kell kezedbe venni a dolgokat. Azt már tudod, hogy az egészsége alapján mi ajánlott vagy ellenjavallott számára, azt is, hogy milyen sportklubok vannak a környéken és azt is, hogy mennyi pénzt áldozhatsz rá. Csak azt nem, hogy mi lenne neki a leghasznosabb sportág.

Ha félénk, visszahúzódó a gyermeked, akkor csapatjátékra bíztasd, hogy fejlődjenek szociális képességei, együttműködő készsége, megtanuljon kapcsolatokat létesíteni és fenntartani. A nagy mozgásigényű, állandóan fészkelődő gyerekeknek inkább az egyéni sport való, az állóképességet fejlesztő és igénybe vevő edzések: úszás, futás, kerékpározás. Nyugodt, higgadt gyerekeknek az technikai sportok és az ügyességi játékok valók, az agresszívabbaknak pedig a küzdősportokban tanítható meg, hogy hogyan vezessék le és fegyelmezzék az indulataikat, és persze azt is, hogy mindig van valaki, aki náluk erősebb.
Ám bármilyen sportot is választasz a gyereknek, azzal magadnak is választasz: nem elég, ha “elzavarod” az edzésre, hanem magadnak is részt kell venni ebben az életformában. Nem elegendő az anyagi támogatás, sokszor lesz szükség lelkizésre is, hogy tovább tudjon lépni nehezebb helyzetekben és ne adja fel a sportot. Ha sportol a gyereked, te leszel a személyes trénere a háttérben.