Egészség

Rákmegelőzés: ezekre a szűrővizsgálatokra kéne elmennie mindenkinek

Egy ideig még néhanapján kapott az ember behívót tüdőszűrésre, legutóbb legnagyobb meglepetésünkre egy hallásvizsgálatra invitáltak minket, de nőgyógyászati szűrésre csak önszorgalomból járunk. Itt most egy helyen megtaláljátok az összes olyan ajánlott és kötelező szűrővizsgálatot, amire el kellene menniük a nőknek és a férfiaknak is, hogy valóban megelőzhetőek legyenek a komoly betegségek, de legalábbis időben elkapják őket.
Cikkünkben dr. Skuban Erzsébet nőgyógyász és dr. Tamás György andrológus-urológus, az Istenhegyi Klinika két szakembere segített összeszedni, mikor, milyen vizsgálatokkal tudjuk időben kiszűrni a betegségeket, milyen jelzésekkel forduljunk feltétlenül szakemberhez.

Nőgyógyászati vizsgálatok

  • Méhnyakszűrés, emlő- és petefészek-vizsgálat, ultrahangos kismedence-vizsgálat az előírás szerint kétévente kell, a szakértő szerint mégis érdemes évente elmenni.
  • Ennél sűrűbb kontrollra van szükségük azoknak, akiknél már korábban rákmegelőző állapotot igazoltak, akiknél már előfordult más nőgyógyászati daganat, akik rendszeresen dohányoznak, vagy akiknek egyéb nemi úton terjedő fertőzésük volt – különös tekintettel a magas kockázatú HPV-fertőzésre.

Az első menstruáció után, még a szexuális élet megkezdése előtt orvoshoz akkor kell fordulni, ha a vérzés túl erős, elhúzódó, ilyenkor ugyanis a jelentős vérveszteség miatt kialakulhat például vashiány, illetve egyéb kóros tünet. Skubán doktornő szerint az első nőgyógyászati találkozás igazából az első szexuális együttlét után indokolt, azelőtt leginkább a szexuális felvilágosítás a feladat, és a nemi úton történő fertőzésekről kell tájékoztatnunk a gyerekeket.

 

Február 4. – a rák elleni küzdelem világnapja: Magyarországon évente az összes haláleset egynegyedéért a rákos megbetegedések felelősek. Az évi 30-33 ezer áldozat a lakosságszámhoz viszonyítva nemcsak Európában, de világszinten is a legmagasabbnak számít. A leggyakoribb a tüdőrák, amely minden negyedik daganatos halálesetért felelős, ezt követi a vastagbél és a mell rákos megbetegedése – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosítónak a rák világnapja alkalmából készült elemzéséből.
 
  • Emlővizsgálat
  • Célszerű a menstruáció utáni első hét végére időzíteni.
  • A mell önvizsgálatát havonta otthon is célszerű elvégezni, lehetőleg a fent említett ciklusszakban. Az emlőrák kialakulására negyvenéves kor alatt viszonylag kicsi az esély, a mammográfiás vizsgálatok elvégzését ezért ennél fiatalabb életkorban nem is javasolják.
  • Petefészek-vizsgálat
  • Ha a családban korábban már előfordult petefészekrák, esetleg az egyéni kórelőzményben szerepel erre utaló adat, akkor áramlásvizsgálattal egybekötött hüvelyi ultrahangvizsgálatra van szükség; ha korán felismerik, jó eséllyel gyógyítható
Rákmegelőzés: ezekre a szűrővizsgálatokra kéne elmenni mindenkinek

És a férfiak?

 A gyermekorvos feladata a megszületés után a kisfiúk esetében a külső nemi szerv vizsgálata. Herék a herezacskóban “leszálltak-e”, van-e fitymaszűkület ? Amennyiben eltérés van, úgy gyermekurológiára, sebészetre kell irányítani.

  • 40 év feletti férfiaknak ajánlott a  prosztatarák-szűrővizsgálat.
  • Ajánlott a szűrés mindenkor, ha urológiai panasz van (véres vizelet, véres ejakulátum, a herékben, hímvesszőben  kemény csomó tapintható, ha a vizelési szokások megváltoztak).
  • Évente ajánlott teljes urológiai szűrésre menni: hasi vizsgálat, külső nemi szervek vizsgálata, hasi ultrahangvizsgálat és laborvizsgálat, vesefunkció, PSA, vizelet-, székletvizsgálat.
  • 40 év alatt: A fiatal férfiak, fiúk gyakran előforduló betegsége a hererák; itt is nem a rendszeres szűrés segít, hanem a rendszeres önvizsgálat például fürdés közben, valamint  ha bármilyen rendellenesség tapintható, akkor minél korábbi szakorvosi vizsgálat.
  • Tamás doktor szerint  a legfontosabb az egészséges életre való nevelés, felvilágosítás, az egészséges táplálkozás, a daganatos tünetek megismertetése, valamint az, hogy panasz esetén történjen gyors és alapos kivizsgálás, minél korábban jussunk szakorvoshoz.
  • Évente javasolja a teljes labor-, vizelet-, PSA- és hasi UH-vizsgálatokat, mellkasröntgent.
  • Intő jelek: Fájdalmakkal kísért véres vizelet inkább gyulladásra vagy vesekövességre utal, a fájdalmatlan vérvizelés daganatgyanús. Ha a vizelet ereje, gyakorisága megváltozik, az a prosztatabetegség tünete szokott lenni. Deréktáji fájdalmak vesebetegségek, elsősorban kövesség tünetei lehetnek, de csak vizsgálattal különíthetőek el a hasonló panaszokat okozó egyszerű derékfájásoktól vagy más betegségektől.

 

Keress olyan orvost, aki meghallgat, megvizsgál, és ha rövid ideig is, de figyel rád! Kérdezz minél többet! Beszéljetek meg közös kivizsgálási és kezelési tervet, és ennek megvalósításában aktívan vegyél részt! A gyógyulás mindig közös munka eredménye.
 

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 6 és 18 éves kor között kétévente:

  •  teljes fizikális vizsgálat
  • pajzsmirigy tapintásos vizsgálata 4. évfolyamtól
  • a testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, a nemi fejlődés értékelése
  • pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés, magatartásproblémák feltárása
  • érzékszervek működésének vizsgálata a szakmai irányelveknek megfelelően, a színlátás vizsgálata
  • mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc-rendellenességekre
  • vérnyomásmérés
  • fogászati szűrés és gondozás

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 21 és 40 éves kor között:

  • Ötévente kivizsgálás, akiknek kis kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése van; kétévente pedig akiknek közepes vagy nagy kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése.
  • Kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum-kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal).
  • Kétévente fogászati rákszűrés.

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 40 és 64 éves kor között:

  • Ötévente kivizsgálás, akiknek kis kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése van; kétévente pedig akiknek közepes vagy nagy kockázatú szív- és érrendszeri megbetegedése.
  • Kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum-kreatininszint meghatározása, vizeletvizsgálat (tesztcsíkkal).
  • Kétévente a nagy kardiovaszkuláris kockázatú személyeknél a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata, vagyis a perifériás artériák tapintása és meghallgatása.
  • Kétévente fogászati rákszűrés.
  • Évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés).

Ezekre a vizsgálatokra lenne szükség 65 éves kor felett:

  •  Az életkorral járó fokozott kardiovaszkuláris kockázat miatt szív- és érrendszeri vizsgálat évente.
  • Kétévente a panaszt nem okozó ateroszklerózis tüneteinek a vizsgálata (a perifériás artériák tapintása és meghallgatása), ultrahangos áramlásméréssel (“mini-Doppler”) a boka-kar index meghatározása.
  • Kétévente a vesebetegség szempontjából nagy kockázatú személyeknél (hipertónia, diabetes mellitus) szérum-kreatininszint, a kreatinin-clearance becsült értékének a meghatározása, vizeletvizsgálat: fehérjeürítés, haematuria meghatározása.
  • Kétévente fogászati rákszűrés.
  • Évente az érzékszervek vizsgálata.
  • Évente mellkas-szűrővizsgálat (tüdőszűrés), ami tavaly óta fiatalabb korban már nem kötelező.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top