nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
Alultápláltság fenyegeti gyermekeinket

Alultápláltság fenyegeti gyermekeinket

A kórházba kerülő magyar gyerekek kétharmada különös figyelemre, tizenhárom százalékuk pedig orvosi segítségre szorul. A diagnózis: alultápláltság. A legfrissebb vizsgálatok valamennyi orvos és szülő számára üzennek, és tévhitek sorát kell, hogy eloszlassák.
Kun J. Viktória
f Ajánlom

A betegséghez kapcsolódó alultápláltság veszélye a kórházakba kerülő gyerekek csaknem kétharmadát fenyegeti, tizenkét százalékukat súlyosan – derült ki a magyarországi gyermekkórházakban végzett országos felmérésből. Az egészségügyi dolgozók leterheltsége mellett a tájékozatlanság is nehézséget jelent: ha egy gyermek nem megfelelően táplált, azt legtöbben csak a testsúllyal hozzák összefüggésbe: azt gondolják, egy alultáplált gyermek nagyon vékony, miközben az energia- és tápanyaghiány a túlsúlyos gyerekeket is érintheti.

 

Kötelező lenne a szűrés

 

Európában már több országban kötelezően bevezették a mindössze háromperces “STRONG szűrést”. Nálunk most ezerkétszáz kórházi felvétel előtt álló gyermeken végezték el, és kiderült: nagyon is indokolt lenne nálunk is kötelezővé tenni a gyorstesztet. Mindössze négy kérdésből áll, és pillanatok alatt megtudható belőle, hogyan készítsék föl a kis beteget a kórházi gyógyításra. “A táplálkozástudomány egyre fontosabb területe az egészségügynek, miután a krónikus betegségek egy része megelőzhető lenne az olyan rizikótényezők kizárásával, mint az energia- és a tápanyaghiány. Ha egy gyermek kezelése ilyen hátrányos helyzetből indul, akkor sokkal lassúbb a gyógyulás, gyakoribbak a szövődmények, de jellemzően gyakrabban is betegszik meg az, akinek a táplálkozása nem megfelelő. A gyerekek akut vagy krónikus alultápláltságát már a kórházba kerülés előtt fel kellene ismerni” – figyelmeztet Dr. Veres Gábor, a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi docense, a Magyar Gyermek-gasztroenterológiai Társaság elnöke, aki szerint ehhez nemcsak az egészségügyben dolgozók felvilágosítása, hanem a szülők felkészítése, valamint tévhitek sorának eloszlatása is fontos lenne.

 

Tévhitek rontják a gyerekek esélyeit?

 

A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a rossz szociális helyzetben élők körében alakulhat ki a probléma, ahogy a testsúly sem feltétlenül mérvadó: egy elhízott gyermek is lehet akár súlyos “deficitben”. A baj abból is adódhat, ha a gyermek nem képes azt a mennyiségű és minőségű táplálékot elfogyasztani, amire a gyógyuláshoz szüksége van – folytatja a szakember. Az életkornak és egészségi állapotnak nem megfelelő táplálkozás miatt a túlsúlyos gyerekeknél is olyan energia- és tápanyaghiány alakulhat ki, amely súlyosan károsítja szervezetük működését, például akkor, ha betegség miatt pár napig nem tudnak enni.

 

A legkisebbeket fenyegeti a legnagyobb veszély: két-három éves korig az alultápláltság hátráltatja a növekedést, az agy és az izomzat fejlődését, ami később jelentősen ronthatja a mentális teljesítményt. A nem megfelelő tápláltsági állapot emellett fokozza a fertőzések iránti fogékonyságot, rontja az iskolai eredményeket, és hátráltatja a szocializációs folyamatokat is.

 

Van, ami ránézésre, de van, ami csak vizsgálattal látható

 

A szélsőségesen sovány vagy kövér gyerekek esetében az orvosok többsége szemre is meg tudja állapítani, hogy fennáll-e az alultápláltság veszélye. Ugyanakkor sokszor ők sem ismerik fel, hogy baj van. Ezért is elengedhetetlenek a szűrővizsgálatok. A különböző gyerekkórházak osztályain eltérő a már kialakult alultápláltság gyakorisága: míg a kardiológián, a gasztroenterológián, a neurológián és a pulmonológián 25-31%, addig az onkológián és a sebészeten 13-14% közötti a súlyos veszélyeztetettség.

 

 

És mit tehet a szülő?

 

Több fontos testi jele van annak, ha a gyerek alultáplált. Az egyik és legfontosabb a magassága. Ha a hosszának a fejlődése elmarad, mondjuk ha a szülők az átlagosnál magasabbak, a gyerek viszont kicsi, az már figyelmeztető kell, hogy legyen. Vagy, hogyha fogékonyabb a fertőzésekre, a megszokottnál gyakrabban beteg, illetve lassabban gyógyul. Ezek a látható, könnyen tapasztalható jelzések, de ezen túl egy egyszerű vérvétellel kimutatható a vas, a kálcium és a D-vitamin hiány, ami jelzi, hogy van teendőnk. Ilyenkor mindenképp háziorvoshoz kell fordulnunk és akár külön kérnünk, végezzék el a szükséges tesztet.

 

 

A nemzetközileg kidolgozott STRONG szűrés csupán három percet vesz igénybe, ráadásul igen jelentős forrásokat takaríthat meg a magyar egészségügynek. A szűrőlap négy szempontot értékel: vizsgálja a rizikót jelentő betegség meglétét, az alultápláltság szubjektív megítélését, a táplálékbevitel és veszteség mértékét, valamint az aktuális testsúlyvesztést. Teszi ezt mindössze négy egyszerű kérdéssel, amelyen belül súlyozni lehet:

  • Van-e valamilyen alapbetegsége?
  • Sovány-e?
  • Van-e hasmenés, hányás, elhúzódó felszívódási zavar?
  • Fogyott-e?

Hitek és tévhitek az alultápláltsággal kapcsolatban

Tévhit

Tény

Az alultáplált gyerek sovány

Az alultápláltság nem megfelelő tápanyagok bevitelét jelenti, ami érinthet bármilyen súlyú, így kövér gyereket is

Alultáplált gyermekek Magyarországon nem fordulnak elő

Csakúgy mint Európa és a fejlett világ más országaiban, így hazánkban is vannak alultáplált gyerekek

A gyermekek alultápláltsága kevéssé fontos, ritka, elszigetelt jelenség

Világviszonylatban az öt éven aluli gyermekek halálozásának több mint felét a malnutríció (azaz alultápláltság) okozza

Az alultápláltság csak a szegényeket érinti

Vizsgálatok igazolják, hogy nincs szocio-demográfiai összefüggés e tekintetben, a gazdagokat ugyanúgy érintheti a nem megfelelő tápláltság

Az alultápláltság ránézésre is megállapítható

Nemzetközi kutatások igazolják, hogy még az orvosok sem tudják szemre megállapítani, hogy melyik gyermek alultáplált – ehhez kellenek a szűrések

Megosztás Facebookon