nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
Közösségben futni adrenalinbomba!

Közösségben futni adrenalinbomba!

Alig több mint egy óra kellett idén a leggyorsabb versenyzőnek a 28. Nike Budapest Félmaraton (21 km) teljesítéséhez. A rekordszámú, több mint 13 ezer résztvevő közül mintegy 7300 egyéni induló ért célba. Moós Gergely, a DK (Dagadt Köcsög) Team arca évek óta hangoztatja saját példáján keresztül a futás fontosságát, amit hamarosan egy saját sportegyesület keretében is tesz majd.
Bodnár Krisztina
f Ajánlom

Közösségben futni adrenalinbomba!– A félmaraton rajthelyszínén, a Városligetben ott volt a Dagadt Köcsög Team egy sátorral, ahol arra buzdítottad az embereket, hogy tegyék próbára az akaratukat, és vállaljanak lehetetlennek tűnő dolgokat. Milyen célkitűzésekről hallottál?  
– A DK kiállítóként volt ott. Egészségügyi méréseket végeztünk, és akik engedték, azokról fotót készítettünk. Sajnos kevesen vállalták arccal a kövérséget, ezért csak 10-15 kép készült, miközben kétszázan méretkeztek. Amikor valaki túlsúlyos, akkor inkább önmagának tűz ki célokat, és nem feltétlenül akar fényképezőgép elé állni. Ennek ellenére mindannyian súlycsökkentést vállaltak, és ahogy láttam, reális vágyakat fogalmaztak meg, tíz-húsz kilón belüli fogyást tűztek ki célul.

– Rólad is készült egy fotó, amin egy mínusz 10 kiló feliratú táblát tartasz. Nem nehéz rájönni, hogy ez a te fogadalmad. Példát akarsz mutatni, vagy inkább arról van szó, hogy cél nélkül nehezebben megy a sportolás?
– Én olyan futó vagyok, akinek szüksége van célkitűzésre. Ez lehet akár súlyban, versenyidőben vagy bármiben. És biztos vagyok abban, hogy nekem segített volna a fogyásban, ha lett volna ilyen lehetőség, amikor futni kezdtem. 

– Az elmúlt 4 évben felfordult az életed, hiszen a futás révén az általad Dagadt Köcsögnek nevezettből aktív sportolóvá váltál. Gondolom neked is meg kellett küzdened a futók magányával. Mégis hogyan léptél túl ezen?
– Az első időben nem vágytam társaságra, mert azt gondoltam, hogy kinevetnek a kövérségemért. Emiatt inkább esténként jártam le és kihalt városrészekben futottam. Valóban magányos sport a futás, ezért felemelő érzés közösségben futni.

Névjegy

Moós Gergely – futó, informatikus, a Dagadt Köcsög Blog szerzője, a DK Team arca.
Gergő 2009-ben megelégelte 124 kilóját, és elhatározta, hogy ha nehezen is, de futni fog.
Vett magának edzőcipőt, felcsatolható kütyüket és elindult. Az eredmény lassan jött, a kilók alig apadtak, de lassan elérte célját, és most már több mint 30 kilóval kevesebb, mint volt korábban. Az eltelt évek alatt sportolóvá vált, és feladatának tartja, hogy másokat is életmódváltásra ösztönözzön.

– Mikor és hogyan élted meg a futóvá válást?
– Ez akkor történt, amikor az első versenyemen futottam az Andrássy úton. Rajtam kívül még ötezer ember haladt a cél felé, és tudtam, hogy nem nevetnek ki. Egyfajta megtisztulást éreztem. Akkor még 111 kilós voltam, de mégis tudtam, hogy ott a helyem. Óriási adrenalinbombaként hat, amikor tömegben futsz, ahol mindenki tagja a közösségnek. Ez után indítottam el a blogomat, hogy megosszam az élményemet.

– Az iskolai futásokat sokan feleslegesnek gondolják, pedig ott kapjuk a sport alapjait.
– Persze, mert az iskolában gyorsan, rossz tempóban futnak. Mi lassan futunk, kocogunk, és így jó élmény marad. A régi tornaórák emlékét kell túllépni, és meg kell tanulni lassan futni. Az egész DK erről szól, hogy mekkora élmény a futás. Ha tudsz beszélgetni lassú tempó mellett, akkor olyan tartományban futsz, hogy a szervezeted zsírt éget. Nekem például egyik feladatom a közösségben, hogy próbáljam az embereket lelassítani. Nem kell egyből félmaratonon indulni. Ez egy hosszú folyamat, és szép lassan kell hozzászoktatni a szervezetünket az életmódváltáshoz.

– Biztos neked is van néha olyan érzésed, hogy nincs kedved felvenni a futócipőt. Mit teszel ezeken a napokon, és hogyan lehet túllendülni ezen a letargikus állapoton?  
– Nincs olyan, hogy nem veszem fel a cipőt, de olyan igen, hogy nincs kedvem menni, és ezért nehéz elindulni. Az elmúlt egy évben talán kétszer toltam el egy nappal az edzést, de olyan nem volt, hogy kihagytam volna.

Közösségben futni adrenalinbomba!

A blogon részletesen leírod, hogy 2009-től kezdve hogyan szakítottál a kövérséggel, beszámolsz nehézségekről és eredményekről, reflektálsz a kommentekre. Ezenkívül egy Facebook-csoport élére álltál, ott vagy a Futóblogon. Mindez felelősséggel is jár. Nem nyomasztó ekkora rajongótábort tartani?
– Nem, de az biztos, hogy jobban meg kell gondolnom a kijelentéseimet, a cselekedeteimet. Van, hogy valaki megsértődik, amikor mondom neki, hogy még ne fusson félmaratont. Pedig muszáj, mert arra kell figyelnem, hogy ne vigyem olyan irányba az embereket, ami sérüléssel, betegséggel jár.

– Vannak példaképeid? 
– Igen. Tavaly Németh Csabival futottam, idén pedig Löw Andrással. Ők mindketten legendák a futásban. Ugyan más versenyeken indulnak, de példaképek. Szeretnék pár év múlva én is hasonló versenyeken indulni.

– Most a félmaratonon meghalt egy 27 éves külföldi srác. Rád ez milyen hatással van?
– Elképzelni sem tudom, hogyan történhetett. Nem ismertem, és nem tudom, mennyire volt kipihent, szedett-e gyógyszert. Amikor az első félmaratont futottam, még 103 kiló voltam, és 10 fokkal melegebb volt az idő. Lefutottam. Figyelni kell a folyadékbevitelre, de egészséges szervezettel csak a futás miatt nem szabadna ennek történnie. Szerintem más lehet a háttérben, de erről inkább egy orvos tudna mesélni.

– Visszaveti a versenyzési kedvet egy ilyen tragédia?

– Engem inkább elgondolkodtat, hogy hogyan lehet ilyen helyzetben segíteni. Mert persze hívsz mentőt, de többet csak szakember tud tenni. Félelmek mindig bujkálnak az emberben. Rejtett betegségek előfordulhatnak, de az egészséges szervezetnek nem akkora stressz a futás. 

– Hogyan lehet a szervezetet megfelelően felkészíteni az ilyen megmérettetésekre?  
– Edzeni kell előtte. Aki belesétál a szigetkörbe, annak semmiképpen nem szabad 21 kilométert futnia. A berlini maratonra több mint két év kellett nekem a rendes felkészüléshez. Persze én extrém példa vagyok, mert jelentős túlsúllyal kezdtem.

Forrás: Szaszafotó
Forrás: Szaszafotó

– Régi vágyad egy sportklub létesítése. Ez mikor valósul meg?  
– Nem tudom. Egy sportegyesületet, sportklubot szeretnénk csinálni, aminek tart még az engedélyeztetése. Olyan helyet akarunk, ahol azt képviseljük, hogy a futás egy lehetséges alternatívája az életmódváltásnak, és nem feltétlenül kellenek hozzá gyógyszerek, gépek. A futás, a mozgás elég ahhoz, hogy egy kórosan elhízott ember később vékonyabban, boldogabban éljen. Ehhez cipőt kell venni, majd elkezdeni először gyalogolni, aztán futni.

– A mostani egészségsátorral is mintha ezt az irányt vinnétek tovább. Ez volt az egyik első ilyen alkalom, hogy méréseket végeztetek, legközelebb milyen versenyen jelentek meg a DK Team sátrával és mit terveztek?
– Igen, most a Nike Budapest Félmaraton szervezője, a BSI adott lehetőséget nekünk, mi pedig arra gondoltunk, megpróbáljuk követni a futók testsúlycsökkenését. Ezért mértünk testsúlyt, testtömegindexet, vérnyomást stb. Legközelebb októberben a SPAR Félmaratonon, valamint
novemberben a Balaton Maratonon lehet majd velünk méretkezni és fotózkodni.

Megosztás Facebookon