Utazás előtt
– Utazásunk tervezésekor nézzünk rá a pollennaptárra: azonnal megtudhatjuk, mely időszakban, mely területeken jellemző a magas pollenkoncentráció az országban.
– Ha tehetjük, válasszunk tengerparti vagy hegyvidéki úti célt: a sós levegő és a hegyvidéki klíma ugyanis ideális az allergiásoknak.
– Úti patikánk részeként allergiaellenes készítményt is csomagoljunk! A recept nélkül is kapható antihisztamin-tartalmú gyógyszerek szedésével csökkenthetjük a kellemetlen allergiás tüneteket.
Úton
– Repüléskor számoljanak az allergiás náthások a változó nyomásviszonyokkal is. A légnyomásesés következtében a zárt testüregekben túlnyomás jön létre. A középfülben fellépő nyomásemelkedés eredményeként dobhártyafeszülés, középfülgyulladás, sőt súlyos esetben – ha a fülkürt működési zavara miatt elmarad a nyomáskiegyenlítés (légtelenítés) – akár dobhártya-perforáció is kialakulhat. Az allergiás rhinitises betegek ezért orrnyálkahártya-gyulladás, ödéma kezelésére használják beállított gyógyszereiket. Eldugult orral nem lehet „légteleníteni”!
– Ha autóval vágunk neki, mindig húzzuk fel az ablakot! A légkondicionáló berendezést belső keringetéssel használjuk! Ezt indulás előtt 10 perccel érdemes elindítanunk nyitott ablaknál, hogy a rendszerben rekedt pollenektől megszabaduljunk.
– Hasonló a helyzet a vonattal is: a lehúzott ablakú vagonok az allergiások legnagyobb ellenségei! Lehet, hogy nemcsak a meleg, de a megnövekedett pollenkoncentráció miatt is érdemes pénzt áldozni egy légkondicionált, helyjegyes vonatra.
– Az allergiásoknak a legjobb időpontok útra kelésre a kora reggeli vagy a késő esti órák, mivel a légszennyezettségi adatok ilyenkor a legkedvezőbbek.
A szállás
– Szállásunkat tekintve jó döntés lehet olyan nemdohányzó szobát kivennünk, ahol van légkondicionáló, beépített pollenszűrővel.
– Amennyiben befér csomagunkba az allergénmentes ágynemű, inkább magunk vigyük, bár kétségtelen, hogy bizonyos szálláshelyeken már ügyelnek erre – néhol akár speciális antiallergén szobát is bérelhetünk.
Szabadidő
– Reggel 6 és 12 óra között a legmagasabb a pollenkoncentráció: igyekezzünk a nap másik felében szabad levegőn tartózkodni, sportolni.
– Viseljünk napszemüveget szemünk védelmében!
– A kinti programok, városnézés és sportolás után öltözékünket ne vigyük a szállásra, gondosan zuhanyozzunk le, illetve mossunk hajat!
Étkezés
– Kerüljük a magas hisztamintartalmú ételeket! A halak, a tenger gyümölcsei, az alkohol és az érett sajtok mellett érdemes kerülni a következőket is: citrusfélék, mogyoró, csokoládé, érlelt húsféleségek, bab, borsó, lencse, mák, paradicsom, spenót, savanyú káposzta, szója.
Dr. Kecskés Gabriella belgyógyász szakorvos, homeopata, Voll-diagnoszta:
„A gyógyulás és a tünetcsökkentés két különböző dolog. Ha meggyógyultam, akkor a betegséget s annak tüneteit kiváltó eredendő okok szűnnek meg, azaz maga a betegség. Ha tünetet csökkentek, akkor marad a betegség, de például változatlanul allergiás maradok, csak ideig-óráig nem kínoznak a tünetek. Ez utóbbi sem hátrányos dolog! Nagyon örvendetes, hogy vannak allergiaellenes gyógyszerek, zömében antihisztaminok, melyek órákra, olykor egy-egy napra is megszabadítanak a tűrhetetlen orrfolyástól, tüsszögéstől, orrdugulástól, fulladástól, szem-, orr-, torok-, bőrviszketéstől, csalánkiütéstől, köhögéstől. Súlyos esetben nélkülözhetetlenek, életet menthetnek! Ám logikus, hogy hosszú távra nem a tüneti kezelés a megoldás. A lényeg az, hogy ami az allergiás szervezetében zajlik, az az immunrendszer betegsége. Az allergiás szervezete változott meg, az allergének, a parlagfű, a macskaszőr a betegsége előtt is ott volt a környezetében. Tehát azt a »változást« kell megkeresni, ami az immunrendszerét az allergiás betegnek megterhelte.” |