nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Egészség
Mivel etet a menza? – Megdöbbentő eredmények

Mivel etet a menza? – Megdöbbentő eredmények

Viaszosvászon terítő, ragacsos rizses hús, émelyítően édes tea. A menü évtizedek óta változatlan. De vajon törvényszerű, hogy rémes legyen a menzakoszt? Szemrevételeztük a közétkeztetés jelenlegi helyzetét, és találtunk némi pozitívumot, láttunk egy kis fejlődést, de azért amit a kórházakban, iskolákban adnak, ritkán felel meg az egészséges táplálkozás alapelveinek.
f Ajánlom

Érdekel hogyan tudod megőrizni testi-lelki egészséged? Nézz körül a Nők Lapja Egészség Oldalán! KATT IDE!

Hiába az évek óta tartó küzdelem, Csehné Sajtos Marianna kislányának még mindig éthordóval kell iskolába járnia. A kilencéves Viviána lisztérzékeny, ami azt jelenti, hogy nem ehet búzából és más gabonaféléből készült ételeket. A jelenlegi törvények szerint a hozzá hasonló diétázóknak jól elkülöníthető konyharészben kell főzni, mert még véletlenül sem keveredhet gluténtartalmú élelmiszer abba, amit ők esznek. Ezt pedig a Szabolcs megyei kisváros önkormányzata, illetve a vele szerződött étkeztető cég nem tudja vállalni.

– Próbálkozások, ígéretek vannak, megoldás azonban még nincs – mondja az anyuka, aki több beadványt is írt már a helyi városvezetésnek, arra hivatkozva, hogy mások is küzdenek hasonló gondokkal. – Két éve megígérték, hogy külön konyhát alakítanak ki erre a célra. A speciális igényű gyerekeknek azonban napi 800 forintért adták volna az ebédet, ami duplája a szokásos árnak. És ezt az érintett családok nem tudták vállalni.

Szabad és lehet válogatni

Ha az egyik ételeket szállító cég nem elég jó ételeket szállít, érdemes kipróbálni egy másikat. Ezt tették az egyik budapesti óvoda pedagógusai és a gyerekek szülei is. Amikor az előző céggel lejárt az intézmény szerződése, új pályázó után néztek, és kikényszerítették az önkormányzattól a váltást.
– A változás szerencsére látványos volt és egyértelmű – meséli Kiss János, az egyik gyerek apukája. – Míg régen szinte semmit sem evett a gyerek az oviban, ma már boldogan mesél arról, hogy mi volt az ebéd. A folyosóra kifüggesztett étlapból kiindulva nemcsak ránézésre finomabb a kínálat, hanem hamarosan a gyakorlatban is beigazolódott, hogy jó volt változtatni. Azóta a gyerekek rendszeresen kapnak gyümölcsöt, levest, főzeléket és húst is, nemcsak tésztát tésztával. Az ára pedig alig valamivel magasabb, mint eddig volt.

Persze van olyan ételfutárcég, amely ennél olcsóbban készít lisztérzékenyeknek való kosztot, de ők nem vállalnak szállítást arra a településre, ahol Mariannáék élnek. Így aztán az édesanya mindennap főz egy adag ételt a kislánynak, amit a tanítónők segítenek neki megmelegíteni. Persze csak titokban, mert ez valójában tilos. A jelenlegi élelmiszer-biztonsági szabályok szerint ugyanis se az óvodákba, se az iskolákba nem szabadna bevinni otthon készített ételt. Azonban úgy tűnik, hogy még mindig egyszerűbb e felett szemet hunyni, mint megoldani a speciális igényű gyerekek étkezését. Ez utóbbira ugyanis semmilyen rendelet nem kötelezi az önkormányzatokat, tudtam meg az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézettől (OÉTI). Így aztán településenként változik, hogy hol tudnak enni adni az ilyen gyerekeknek és hol nem. A fővárosi Napsugár Óvodába járók például szerencsések.

– Három-négy tej- és tojás-érzékeny gyerek jár hozzánk, és körülbelül ugyanennyien nem esznek sertést vallási okokból. Az étkeztető cég

Gyuricza Ákos dietetikus
Gyuricza Ákos dietetikus

mindannyiuknak külön éthordóban, névre szólóan küldi az ebédet, mégpedig ugyanazért az árért, mint a többi menüt – tudtam meg Perge Gabriella vezetőtől, ám ez nem egyedül az ő érdemük. Az óvodának ugyanis nincs beleszólása abba, hogy honnan jön az étel. A fenntartó önkormányzat döntése, hogy kivel köt szerződést.

– Márpedig ahány önkormányzat, annyi „kiskirályság”, és ez különösen igaz a közétkeztetésre – mondja Gyuricza Ákos dietetikus. A kulcskérdés, hogy hol mennyit költenek erre a területre. Ebben pedig az óvodákat, iskolákat fenntartó önkormányzatok gyakorlatilag teljesen szabadon dönthetnek. Az úgynevezett élelmezési normák között akár többszörös különbség is lehet. Az OÉTI felmérésében megdöbbentő adatok olvashatók ezzel kapcsolatban: van olyan iskola, ahol 121 (!) forintból hozzák ki egy tanuló napi ebédjét, míg máshol ez az összeg 610 forint.

– Ha egy intézményben spórolni, átszervezni, leépíteni kell, akkor mindig az élelmezés húzza a rövidebbet – osztja meg tapasztalatait Gyuricza Ákos.

Vitamint csak otthon kapnak

Nem csoda, hogy a szülők többsége elégedetlen az iskolai koszttal, és nemcsak azok, akiknek a gyereke speciális diétára szorul. Ha az ember megnézi a minden intézményben kötelezően kifüggesztett menüt, laikusként is jól látja, hogy mennyire messze van az egészséges táplálkozás alapelveitől.

Sok óvodában ezért arra kérik a szülőket, hogy hozzanak be rendszeresen zöldséget, gyümölcsöt, és ezt kínálják a reggeli és az uzsonna mellé. Persze ezt is csak titokban lehet megtenni, mert az ÁNTSZ jelenlegi szabályozása alapján ez is tilos, hiszen így nem követhető az élelmiszer útja. Mivel azonban a gyerekek napjuk nagy részét a közintézményekben töltik, e fölött is szemet hunynak a hatóságok. Ez a működő kiskapu azonban sok óvodában komoly terhet ró a szülőkre. Nincs mindenkinek pénze arra, hogy hetente vagy havonta vendégül lásson egy egész oviscsoportot, és vállalja a több kilónyi alma, banán, répa becipelését. A tapasztalat az, hogy ahol erre otthon is figyelnek, és szívesen költenek, ott a rendszer működik. Ám ahol a napi betevőre sincsen pénz, ott nem lehet elvárni ugyanezt.

Mivel a kiskapuk csak az oviban működnek, nem csoda, hogy az iskolában hirtelen megnő a kövér gyerekek száma. A kis örökmozgók hirtelen egész napos ülésre kényszerülnek, miközben a napi rostfogyasztásuk radikálisan csökken. Itt már nincsenek szorgos dadus nénik, akik megmossák és felvágják a behozott zöldséget, gyümölcsöt. Az otthon gondosan becsomagolt gyümölcs pedig délutánra levet ereszt, kifolyik, összekeni a drága tanszereket. Egy idő után még csúfolják is, aki szőlőt majszol, nem pedig édes kekszet. A menzakoszt pedig messze van az ideálistól.

Mivel etet a menza?

Zsíros pénzek

Bárkit kérdezünk arról, miért nem kapnak a gyerekek jobb ételeket, mindenki a pénzről beszél, pedig kevés pénzből is lehet ízletesen főzni. Igaz, 121 forintból nehéz háromfogásos minőséget varázsolni.

– Ahol spórolni akarnak, ott mindig magasabb a zsírtartalom. Például bőségesen használnak kenőzsiradékot. Olcsó margarint, sajtkrémet, májkrémet tesznek a kenyérre. Az olcsóbb felvágottakban akár 30-40 százalékkal több a zsír, mint például a sonkafélékben. A spórolás eszköze lehet a rántott löncshús, ami tizedéből kijön, mint egy hagyományos rántott szelet. Gyakoribb a gyengébb minőségű tejtermékek használata, például olcsó joghurt a gyümölcsdarabos, élőflórás helyett, pizzafeltétnek való sajt a minőségi helyett – magyarázza dietetikus szakértőnk, hol vannak az étkeztető cégek kiskapui.

Mit esznek az óvódások?
Gyuricza Ákos, dietetikus elemezte egy véletlenszerűen kiválasztott óvoda heti menüjét:
   Tízórai  Ebéd  Uzsonna  A dietetikus észrevételei
Hétfő tea, margarinos zsúrkenyér daragaluska-leves, paradicsomos káposzta, sertéssült erdélyi szalonna,lila hagyma

A tízórai nem tartalmaz komplett fehérjéket, tejterméket kellene adni a tea helyett, vagy más fehérjeforrást. Szalonnát óvodásoknak semmi esetre sem adnék. Helyette például tavaszi felvágott lenne jó.

Kedd tejes kávé, magos kifli tavaszi leves, bolognai spagetti, reszelt sajt, gyümölcs párizsi, margarinos kenyér, TV-paprika  

A tízóraiból hiányzik a feltét, pusztán a magos kifli kevés.

Szerda csipkebogyótea, margarinos zsemle ivólé, vasi pecsenye burgonyával, csalamádéval gépsonka, margarinos kenyér, kígyóuborka Uzsonnára az állandó margarin helyett sajtkrémet, cukkinikrémet vagy akár tojás-, sonkakrémet kínálnék változatosan.
Csütörtök kakaó, kuglóf tarhonyaleves, zöldborsófőzelék, vagdalt libazsíros kenyér, paradicsom, gyümölcs A tízórai igazi cukorbomba, nem túl egészséges indítása a napnak.
Péntek gyümölcstea, margarinos kenyér hentestokány rizzsel, sütemény joghurt, kifli  A tízórai ismét nem tartalmaz komplett fehérjeforrást, az ebéd egy szénhidrátbomba. A joghurt mellé inkább müzlit kellene kínálni. Ráadásul az egész napi menü nagyon rostszegény, sehol egy falat zöldség vagy gyümölcs!

 

Román Péter elnök, Junior
Román Péter elnök, Junior

A naponta közel százezer adag ételt készítő Junior elnöke, Román Péter azt állítja, mindez nem lehet másként, hiszen kötött összegből dolgoznak, és ez meghatározza, hogy mi kerül a gyerekek tányérjába.

– Ahogy a dietetikusok, úgy mi is évek óta harcolunk, hogy állapítsanak meg egy összeget, aminél kevesebbet nem lehet költeni egy gyerek napi étkeztetésére. Ilyen alsó határ most nincs. Az önkormányzatok közbeszerzési pályázat útján választanak étkeztetőt, a pályázatnál pedig az ár az elsőrendű szempont. Így aztán az egymással versengő cégek próbálnak minél inkább a másik ajánlata alá ígérni. Persze nemcsak a pénz dönt, a pályázathoz mintaétlapot is kell csatolni, ám azt csak ritkán vizsgálja az önkormányzat, hogy az adott menüsor valóban kihozható-e abból az összegből, amennyiért a pályázó vállalná a szolgáltatást – mutat rá a Junior elnöke az egyik visszásságra, ám hozzáteszi, a közétkeztetésnek rosszabb a híre a valóságos állapotnál. Már nem az „eszi, nem eszi, nem kap mást” szemlélet érvényesül, hiszen a cégek a minőségben is versenyezni próbálnak egymással.

– Van gyümölcs és friss zöldség is az étlapon, főleg ott, ahol magasabb a normatíva – hangsúlyozza. De azt is hozzáteszi, hogy nem csak a pénzen múlik a menza hangulata.

– A kopott műanyag tálcák, a mosogatás könnyítésére az étel mellé dobott káposztasaláta, a terítő nélküli asztalok is rontják az összképet, márpedig ezekről az étkeztető cégek nem tehetnek – mondja Román Péter, aki szerint alapos szemléletváltásra lenne szükség ahhoz, hogy a közétkeztetésben is vezérelvvé váljon: az étkezés is a kultúránk része.

Nem kérnek belőle

Hogy a helyzet tarthatatlan, abban mindenki egyetért. A közétkeztetést ellenőrző Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet tavaly végzett felméréséből feketén-fehéren kiolvasható, hogy a helyzet tragikus. Iskolai menzafelmérésük első mondata így hangzik: „Sem az étkezés körülményei, sem az ételek mennyisége és minősége nem felel meg sok helyen az egészséges táplálkozás irányelveinek”.

Ennek ellenére az OÉTI munkatársa, Miháldy Kinga hangsúlyozza: az iskolai koszt a valóságban jobb, mint amilyen kép a legtöbbünk fejében él.

Angliában sikerült!

Amikor kiderült, hogy a brit gyerekek döntő többsége kórosan elhízott, Jamie Oliver, a sztárszakács úgy érezte, kötelessége változtatni az angol közétkeztetés helyzetén. Kisöpörte a helyben melegített gyorsételeket a menzák pultjaiból, és helyette egészséges, friss ételeket tett a pultba. A film, amely a reformról készült, nagyon tanulságos. Mert bizony a népszerű séf menüjét először nagyon utálták a gyerekek. Sírva követelték a régi cukros üdítőt és a zsírban tocsogó sült krumplijukat, akadt, aki egyenesen belehányta a tányérba a számára ismeretlen ízű zöldségekkel teli tápláló ételt. A nagyobbak már vadul káromkodva küldték melegebb éghajlatra Jamie-t. És ebben bizony a szülők is partnerek voltak, mert hiába nézték otthon szívesen az egészséges recepteket, el se tudták képzelni, hogy ezt a saját gyerekük is megenné. Ezért hamburgert, pizzát és kólát loptak be az iskola kerítésén a benn éhező csemetéknek. Szerencsére Jamie nem adta fel. Az első hónapok csatái után pedig lecsendesedtek az indulatok, a gyerekek megkóstolták az újfajta menüt, és rájöttek, hogy a hal, a zöldség, valójában nagyon finom. A nagy kísérlet azt bizonyítja, hogy nem könnyen és gyorsan, de a gyerekek igenis átszoktathatók az egészséges ízekre.

– Egyértelműen van fejlődés, már nem olyan zsíros az étel, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt, a vizsgált iskolák nyolcvan százaléka használ csökkentett zsírtartalmú nyersanyagokat, vagyis törekednek például arra, hogy sertés helyett inkább csirkehús legyen. A menzák 40 százaléka mellőzi a félkész ételeteket. Ennek azért van jelentősége, mert ezek általában sósabbak, márpedig sok esetben a túlzott sófogyasztás áll a magas vérnyomás hátterében. Ami viszont már nem ilyen jó hír, hogy csak minden negyedik menzán készül az étel korszerű eljárásokkal. Ritka a grillezés, a gőzben puhítás, a vajban párolás, pedig ezekkel a módszerekkel sokkal egészségesebb étel készíthető. Teljes kiőrlésű gabonafélét az iskolák fele egyáltalán nem használt a vizsgált kéthetes periódusban, de hal sem került az asztalra. Friss zöldséget pedig az iskolák harmada csupán hetente egyszer ad tanulóinak.

Miháldy Kinga szerint ugyanakkor nem lehet csak a közétkeztetést felelőssé tenni a gyerekek egészségtelen táplálkozásáért. Ha valaki otthon nem szokik hozzá a rozskenyérhez vagy, mondjuk, a halhoz, akkor a menzán sem fogja megenni. Szerinte tehát az egész társadalom táplálkozását meg kellene reformálni. Kérdés, hogy mikor és hogyan, ha a gyerekek nem is találkoznak ilyen ételekkel, hiszen 18 éves korukig 15 éven át járnak óvodába, iskolába, és esznek ott napi három alkalommal.

Kórházak: eltűnő reform

– Zsömlét ugye hozott magával? – kérdezte a nővér, amikor tavaly a kórházban elém rakta a két szelet felvágottat. Amikor megtudta, hogy csak evőeszköz és pohár van nálam, mogorván adott egy kis bucit is, de figyelmeztetett, holnap már nem részesülök ilyen fejedelmi kegyben. Amikor pedig tavasszal a lányom került a kórházba, aki speciális diétát tart betegsége (fenilketonuria) miatt, két dietetikus is beszaladt hozzánk, hogy kifaggasson minket arról, hogyan is táplálkozik, mit is eszik egy ilyen gyerek. Bár kicsit visszatetsző volt, hogy egy főiskolát végzett képzett szakembernek nekem kell elmagyaráznom, mit ehet a lányom és mit nem, az már egyenesen felháborított, hogy ennek ellenére ebédre és uzsonnára is olyan ételt küldtek fel a konyháról, amit ő nem ehetett. Amikor reklamáltam, közölték, hogy a konyha már bezárt, hozzunk otthonról valamit.

Efféle visszásságok mindennaposak a kórházakban, annak ellenére, hogy itt szakember állítja össze azt a menüt, amire meghatározott keret és pontos leírás van. „Kétféle választható menü ebédre, naponta legalább egy alkalommal friss gyümölcs vagy zöldség, napközben kisétkeztetés (müzliszelet, joghurt), igény szerinti folyadékfogyasztás, vagyis ásványvíz, tea vagy gyümölcslé korlátlan mennyiségben.” Egy rendelet szerint 2007 óta mindezek járnak a kórházban fekvő betegeknek. Nem meglepő azonban, ha valaki másféle élményeket szerzett mostanában.

– Sajnos ezt a rendeletet egyre kevesebb helyen tartják be, mivel senki nem ellenőrzi – vallja be dietetikus szakértőnk, Kiss Erika, aki tizenöt éve dolgozik kórházban. – Elolvadt a Horváth Ágnes-féle reform. Valójában ma nagyon kevés helyen lehet választani kétféle menü közül, és a legtöbb kórházban megszüntették a helyi konyhát is. Ezért a betegek sokszor hidegen kapják meg az ételt, és a kórházakban nincs lehetőség a melegítésre. Kevés a diétásszakács, kevés a dietetikus is, és több száz beteg jut egy szakemberre. Így képtelenség mindenki menüjét megfelelően ellenőrizni. Nem árt tehát a figyelem, ha valaki cukorbeteg, lisztérzékeny, vagy más speciális diétára szorul, mert sosem lehet biztos abban, hogy az van-e a tányérjában, ami neki jó lenne. Ha pedig hosszabb időt tölt kórházban, jobban teszi, ha a regenerálódást elősegítő egészséges kosztot otthonról hozatja be. Mert abban biztos lehet, hogy amit helyben kap, nem lesz elegendő ahhoz, hogy felépüljön.

Amikor nem elég, hogy finom

Az ételallergiás gyerekek szülei nem bízhatják magukat a véletlenre, és mivel a közétkeztetési cégek általában nem vállalják speciális igények kielégítését, legtöbben naponta hordják az iskolába vagy az óvodába a különleges alapanyagokból vagy éppen azok elhagyásával készült ebédet. S hogy ez a családokban nemcsak lelki probléma (mennyi mindenről le kell mondania a gyereknek, és mindig mást eszik, mint a többiek), hanem komoly logisztikai feladat is, az is bizonyítja, hogy nem egy anya felmond a munkahelyén, helyette vásárol, főz, és ételt szállít. Ezt az egyre növekvő igényt ismerte fel 2008-ban a már huszonegy éve a vendéglátóiparban tevékenykedő Gyopárosi Gasztronómiai és Turisztikai Kft. Az előírásoknak megfelelően külön működő, speciális konyháján glutén-, tej-, tojás- és cukormentes ételeket készítenek.
– Kizárólag olyan cégektől vásárolunk alapanyagokat, melyek garancialevéllel rendelkeznek, hogy az adott termék valóban mentes a felsorolt allergénektől. Az elkészült ételek csomagolásán pedig feltüntetjük minden élelmiszer tápértékét, melyet dietetikus szakemberük számít ki – magyarázza Bereczkiné Varga Ágnes, a kft. vezetője. A cég nemcsak házhoz, hanem iskolákba és óvodákba is kiviszi a kívánt ételeket, és több olyan intézménnyel áll országszerte kapcsolatban, ahol a gyerekek támogatott formában étkezhetnek.
További információ: www.speko.hu

 

 A Nők Lapja Egészség januári számából:

• Mivel etetnek  menzán?
• Vega diéta az ünnepek után
• Az ülő ember – Trükkök, hogy ne fájjon a hátad
• 10 tévedés a H1N1 oltásról
• Teszt: otthoni fitnesz
• Síbaleset és gyógyulás
• Recept: Könnyű ételek

 

Megosztás Facebookon