nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Ebben a nigériai városban valamiért háromszor annyi ikerpár születik, mint máshol

Ebben a nigériai városban valamiért háromszor annyi ikerpár születik, mint máshol

Bár a tudomány ezt nem igazolja, a helyiek szerint egyértelműen az étrendjük a titok.
Avatar
Mórocz Ibolya
f Ajánlom

Különleges okból vált híressé egy nigériai város: a Lagostól 80 kilométerre északra található Igbo-Orában háromszor akkora az ikerszülések aránya, mint a világátlag.

Azt már a hetvenes években megfigyelték a témával foglalkozó tudósok, hogy a térséget lakó joruba népcsoporton belül kiemelkedően sokan vannak az egypetéjű ikrek – akkoriban 1000 születésre 50 jutott belőlük, ami az egész világon az egyik legmagasabb arány volt –, sőt azt is tudják már egy ideje a szakemberek, hogy arrafelé az ikerpároknak különleges keresztnevek is járnak: hagyományos módon Taiwónak és Kehidának nevezik el őket aszerint, hogy melyikük jött világra elsőként, és melyikük másodikként. Igbo-Ora azonban még Nigéria délnyugati részén is kiemelkedik a sorból: az egyik középiskola száz diákja között jelenleg például kilenc ikerpár van, vagyis majdnem minden ötödik tanuló iker.

Adja magát a kérdés, hogy mi ennek az oka – magyarázat pedig rögtön kettő is van, a helybéliek és a tudósok ugyanis nem értenek egyet. Az igbo-oraiak szerint egész egyszerűen az étrendjük a titok: ők a rengeteg elfogyasztott okralevélnek és yamgyökérnek tulajdonítják, hogy ilyen sok köztük az ikerpár. Az elmélethez mára még némi tudományosnak tűnő alapot is kanyarítottak: azt beszélik, hogy a yamgyökér elősegíti a petefészek működését serkentő gonadotropin termelődését az agyalapi mirigyben, innen pedig már egyenes az út az egypetéjű ikrek fogantatásához.

A szakértőket azonban így sem sikerül meggyőzni: ők azt mondják, okralevelet és yamgyökeret máshol is esznek, mégis csak Igbo-Orában születik ilyen sok ikerpár, ezért valószínűbb, hogy a dolognak genetikai okai vannak. Elméletük szerint egyszerűen annyiról van szó, hogy a helyiek rendszerint egymás között házasodnak, így a megfelelő gének előfordulása is jóval valószínűbb náluk az idő előrehaladtával – és valljuk be, ez azért lényegesen meggyőzőbb magyarázat, mint a másik.

Azt ugyanakkor mi is bármikor készek vagyunk elismerni, hogy a helyiek érvelése sokkal szórakoztatóbb, úgyhogy aki ért angolul, és van uszkve huszonhét perce, annak feltétlenül ajánljuk ezt a rém jól sikerült, háromrészes videóriportot is:

(via)

Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: Profimedia / Panthermedia

Megosztás Facebookon