Ilyen hatással van a gyerekre, ha sokat kiabálsz vele

Teljesen természetes jelenség a kiabálás, sőt akkor még hasznos is, ha a gyerek éppen valamilyen önveszélyes dolgot művel. De azért valljuk be, az esetek többségében elintézhetők lennének a konfliktusok kiabálás nélkül is.

Miért kiabálnak a szülők?

Dr. Laura Markham klinikai szakpszichológus szerint azért kiabálnak a szülők, mert túlterhelődnek érzelmileg. Csak éppen maximum azt érik el vele, hogy a gyerek megijed a hangerőtől, és ezért befejezi a nem kívánt viselkedést, ám ezt félelemből teszi, nem azért, mert jobb belátásra tért.

A szakember szerint a szülők elsődleges feladata az lenne, hogy biztosítsák a gyerek biztonságérzetét, márpedig a kiabálással épp ez sérül, ezért kulcsfontosságú, hogy megtanuljuk kezelni a dühünket kiabálás nélkül.

A kiabálás hatásai

A szülők megnehezítik a saját dolgukat a kiabálással Markham szerint, mert minél hangosabban mondjuk a gyereknek, amit kérünk tőle, annál kevésbé fog odafigyelni félelmében. Egy új tanulmányból pedig az derült ki, hogy a sok kiabálástól a gyerek agresszívabb lesz fizikailag és verbálisan is. Mert mindegy, hogy miért kiabálunk vele, a hangos szó a dühöt jelenti, amitől megijed, és nem érzi magát biztonságban. Ha viszont nyugodt hangon szólunk hozzá, akkor szeretve érzi magát, és jobban odafigyel arra, amit mondunk.

Ha pedig kiabálás közben még elhangzanak olyan kifejezések is, amikkel megbántjuk a gyereket, akkor hosszútávon kialakulhat nála szorongás, alacsony önbecsülés, és hajlamosabbá válhat arra, hogy a bántalmazó gyerekek céltáblája legyen.

Képünk illusztráció – Forrás: Profimedia

Van megoldás a kiabálás helyett

Markham azt javasolja, hogy első körben dolgozzunk a gyerekhez fűződő érzelmi kötelékünkön, mert amelyik gyerek azt érzi, hogy feltétel nélkül szeretik a szülei, sokkal könnyebben hallgat a szép szóra. Utána pedig érdemes a következő pár tanácsot megfogadni, hogy ne kiabáljunk annyit.

1. Adj magadnak időt

Amikor érzed, hogy felmérgesedsz, lépj egyet hátra, és adj magadnak pár percet átgondolni a helyzetet. Lélegezz mélyeket, és nyugtasd meg magad. Ezzel arra is megtanítod a gyereket, hogyan kezelje egészséges módon a stresszt.

2. Beszélj az érzelmeidről

Az, hogy dühös vagy, teljesen normális érzelem, amit megtanulhatsz jól kezelni. Ha tudomásul veszed ítélkezés nélkül az érzelmeidet, akkor máris nyert ügyed van, és arra tanítod a gyerekedet, hogy ezek csak az emberi természet részei. Beszélj vele az érzelmeidről és hallgasd meg őt is, ha beszél róluk.

3. Magyarázd el a helytelen viselkedést nyugodt hangon

A szakember azt javasolja, hogy ha rosszalkodik a gyerek, akkor menj le az ő szemmagasságába, és halkan, de határozottan mondd el neki, hogy miért nem tolerálod ezt a viselkedést. Magyarázd el neki, hogy helyette hogyan kellene viselkednie.

4. Legyenek következmények, de ne fenyegesd

Barbara Coloroso, a Kids Are Worth It! című könyv szerzője szerint a büntetés és fenyegetőzés csak még több dühöt és ellenállást vált ki a gyerekből. Megszégyeníti, és bizonytalanná teszi a gyereket.

Másrészről viszont következményekre szükség van, mert ezek hozzásegítik a gyereket, hogy jobb döntéseket hozzon. Például az következmény, ha elveszed a játékot a gyerektől, miután elmagyaráztad neki, hogy a játékkal játszani kell, nem Pistike fejét szétzúzni. De ha ezért még bezárod a szobájába, vagy azzal fenyegeted, hogy nem viszed el emiatt hétvégén az állatkertbe, az már nem jó megoldás.