Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Család

Dr. Zacher Gábor: „A szülők alkoholizmusának a gyerekek isszák meg a levét”

Ha alkoholisták a szülők, a gyerekeik is azok lesznek felnőttként? Dr. Zacher Gábor toxikológus önt tiszta vizet a pohárba az alkoholista szülők gyerekeivel kapcsolatban.

A géneknek és az otthonról hozott mintának köszönhetően valószínű, hogy egy „alkoholbarát” családban felnövekvő gyerek felnőttként nem fogja megvetni a szeszes italokat, és ezt az örökséget a saját gyerekeinek is továbbadja majd. Dr. Zacher Gábor szerint ráadásul az alkoholizmus csapdájába italozó szülők nélkül is könnyű belecsúszni, mert az alkohol kiváló feszültségoldó és könnyen hozzáférhető. Sokan nagyra értékelik, hogy egy pohár ital elfogyasztása után már nem is látják olyan súlyosnak a problémáikat, és a környezetükben élőkkel is oldottabban tudnak kommunikálni. A baj csak az, hogy a szervezet egy idő után hozzászokik a stresszoldáshoz szükséges alkoholmennyiséghez, így ahhoz, hogy a várt hatást továbbra is elérjék, növelni kell az adagot. 

Milyen hátránnyal indul a felnőtté válás útján az a gyerek, akinek a szülei nem vetik meg az italt?

A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően ma már pontosan tudjuk, hogy amennyiben mindkét szülő alkoholbeteg, akkor 70 százalékos valószínűséggel a gyerekük is a nyomdokaikba lép, ha pedig „csak” az egyik szülő alkoholista, akkor 50 százalék az esély arra, hogy a gyerek is gyakran néz majd a pohár fenekére. 

A másik elképesztően káros hatás az a szociális minta, amit a gyerek otthon lát: az a fajta igénytelenség, negligencia, jövőkép-nélküliség és a keretrendszer hiánya, amiben felnő, nagyban meghatározza a későbbi értékrendjét.

Szülőként az lenne az egyik legfőbb feladatunk, hogy a gyerek mindennapjait megtöltsük tartalommal, ezekben a családokban azonban erre nem igazán kerül sor. Mivel a szülők gyakorlatilag teljesen elengedik a gyerek kezét, magára maradva alakítja ki a saját kis világát, azok alapján, amiket a kortársaitól lát. Ez meglehetősen veszélyes, a gyerek ugyanis nagyon könnyen kezdhet mélyrepülésbe.

Zacher Gábor toxikológus (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A legrosszabb ebben az, hogy csak a külső szemlélő számára tűnik úgy, hogy a társaság, amibe a gyerek keveredik, az rossz. Ő abban a közegben érzi magát otthon, mivel az értékrendjének az a megfelelő.

Ha meghívják egy olyan társaságba, ahol mindenki csak filmekről, színházról beszél, és csak mértékkel fogy az alkohol, lehet, hogy elüldögél két-három óráig, mosolyog, és próbál jó képet vágni az egészhez, de ha legközelebb is hívják, esze ágában sem lesz újra odamenni. 

Kijózanító adatok

A statisztikák szerint mi, magyarok egy év leforgása alatt fejenként 14 liter (!) 96 százalékos alkoholt fogyasztunk – ebbe a számításba a csecsemők is beletartoznak.

Az alkoholhalálozás hazánkban 75 százalékkal rosszabb, mint például a franciáknál, akik körülbelül ugyanannyi alkoholt fogyasztanak évente, mint a magyarok, ők ugyanis gondosan ügyelnek a minőségre.

Ezek szerint csak elvétve fordul elő, hogy az alkoholista szülők gyerekei inkább elrettentő, mintsem követendő példaként tekintenek a felmenőikre?

Nyilván találkozhatunk ilyenekkel is, azonban jóval gyakrabban fordul elő, hogy egy alkoholbeteg széttárja a kezét, és azt mondja: ő azért iszik, mert már a dédapja, a nagyapja és az édesapja is alkoholista volt. Akik erre hivatkoznak, úgy gondolják, hogy nem ők tehetnek az alkoholproblémájukról, hanem a „szerencsétlen örökségük” miatt kerültek ilyen helyzetbe. Az, hogy „én nem akarok olyan iszákos lenni, mint az apám meg a nagyapám, akik gyakran részegre itták magukat, és aztán üvöltöztek és verekedni kezdtek”, sokkal ritkábban hangzik el. 

Hány család érintett a problémában Magyarországon?

Hazánkban 800 ezer alkoholbeteg él, ami, ha nemcsak a szűk családot, hanem a tágabb rokonságot is figyelembe vesszük, azt jelenti, hogy nincs is olyan család, ahol ne lenne egy fekete bárány. Ez a szám rendkívül magas, és nagyon komoly egészségügyi, illetve szociális problémát jelent az országnak.

Az alkoholbetegség gyakrabban fordul elő a férfiaknál, ők körülbelül 600 ezren vannak, de a nők körében sem nevezhető ritka jelenségnek, ők teszik ki a fennmaradó 200 ezer főt. Öröm az ürömben, hogy a számok alapján kevésbé valószínű az a „szerencsés párosítás”, hogy valakinek mindkét szülője alkoholfüggő, bár az is igaz, hogy sokszor egy ilyen családtag is bőven elég.

A szervezet egy idő után hozzászokik a stresszoldáshoz szükséges alkoholmennyiséghez (Fotó: Getty Images)

Ahhoz, hogy valaki „kiérdemelje” az alkoholbeteg jelzőt, az kell, hogy napi rendszerességgel a sárga földig igya magát?

A legtöbben valóban így képzelik el az alkoholizmust, de nem feltétlenül kell napi szinten lerészegedni hozzá, és az sem törvényszerű, hogy az érintettek az ital hatására agresszívvá válnak, és bántalmazzák a környezetükben élőket.

Alkoholbeteg az, akinek az élete szerves részévé vált az alkoholfogyasztás, vagyis ebbe a kategóriába tartozik az is, aki számára teljesen természetes, hogy mindennap legurítson három sört, amitől nyilván nem kerül mámoros állapotba.

Ha viszont a munkából hazafelé tartva valami miatt nem ugrik be a kisboltba, hogy beszerezze az adagját, akkor nem érzi jól magát a bőrében. A komolyabb alkoholfüggők már reggel reszketve ébrednek, ami csak akkor múlik el, ha megisszák az első felest, sört vagy borocskát – a legtöbben azonban a töményre esküsznek, mert az gyorsabban hat. Ezért is hívjuk „kőműves Actimelnek”. 

Az, hogy egy alkoholfüggőnek gyermeke születik, nem szokott elég motiváció lenni arra, hogy felhagyjon ezzel a rossz szokással?

Nyilván adódik példa erre is, de sajnos azt kell mondanom, hogy nem feltétlenül térít jó útra egy alkoholistát az, hogy szülővé válik. Lássuk be, „gyereket csinálni” bárki tud, ez önmagában nem nagy művészet – a lényeg csak azután jön, hogy a gyerek megszületett, hiszen fel kell(ene) nevelni, és olyan útravalót kell(ene) adni a kezébe, aminek köszönhetően boldog felnőtt válhat belőle. Sok alkoholbetegnek nem erőssége a felelősségvállalás, aminek sajnos nagyon sokszor a gyerekek isszák meg a levét. 

Mi a helyzet akkor, ha egy várandós nő dönt úgy, hogy ő bizony nem hagy fel az italozással csak azért, mert gyermeket vár?

Magyarországon évente körülbelül 300 gyerek születik magzati alkoholszindrómával, ami testi és pszichés problémákkal jár együtt.

Az összetett fejlődési rendellenességnek több fokozata is létezik, a jól látható fizikális jelek mellett szellemi visszamaradottság és tanulási nehézségek is kialakulhatnak.

Ha belegondolunk abba, hogy a károsodás kizárólag az anya alkoholfogyasztásának a követkeménye, és a gyerekek teljesen vétlenül kerülnek ebbe a helyzetbe – ami miatt ráadásul ők szenvednek legtöbbet! –, egyáltalán nem tekinthető kevésnek az évente születő 300 magzati alkoholszindrómás gyerek. 

Címlap

top