nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Ne nyomd agyon a gyerek lelkét a sok különórával már elsős korában

Ne nyomd agyon a gyerek lelkét a sok különórával már elsős korában

Eltelt az első hónap iskolakezdés után – a felsőbb osztályosok szüleinek már rutinból ment minden előkészület, de az elsős gyerekek anyukái még nagyban agyalnak. Hogyan adhatnánk még többet a gyerekeknek?
Fülöp Erika
Fülöp Erika
f Ajánlom

Talán túl korai lenne még a szakkörök felvétele? Vagy sport, nyelvtanulás, esetleg hangszer? Viszont mi van, ha már le is csúsztunk az ideális időpontról, hogy kiválasszuk a megfelelő irányt gyermekünk számára? És mi újság a fejlesztésekkel? A fejlesztés nagyszerű, de vajon mikor túl sok, vagy mikor maradunk le teljesen az elvárthoz/az átlaghoz/a szuperzsenikhez képest? Vajon mik a ciki dolgok? Logopédus, gyógytorna, fejlesztőtanár, esetleg gyermekpszichológus?

Először is nyugi – már túl vagy az első sokkon, sírtál az évnyitón, nevettél az első hét történésein, már nem reszketsz, ahogy a csemetéd bemegy egyedül az osztályba, és ezerszer is megbizonyosodtál róla, hogy szuper az iskolatáskája (amúgy is te viszed, hogy terhelné akkor az ő gerincét?!). Szóval, igyál egy kávét, ülj le, és szép nyugodtan gondold végig a következőket. Közben lélegezz, és csak élvezd, hogy egy újabb mérföldkövet léptetek át együtt.

Szakkörök és különórák

Az első, amit érdemes figyelembe venni, hogy milyen specializáltsága van az iskolának. Ha két tannyelvű, sportiskola vagy művészeti suli, akkor a rendes óraszám mellett további órákban történik a speciális képzés, tehát gyermekednek eleve több órája van, mint egy hagyományos iskola első osztályosának. Ebben az esetben túlságosan megterhelő lenne számára még egy nyelv, külön sport vagy zeneelmélet, hangszer. Az elsősök élete rendkívül nehéz, hiszen az óvodában az egész napos játék mellett volt eddig egy pici foglalkozás, kevés tanulás – azonban ez mostantól fordított arányba kerül: sok-sok tanulás és új ismeret mellett jut egy kevés játék, mese, rajz, mozgás.

Idő kell nekik, amíg megszokják az új napirendet, az egész napos ülést, az új gyerekeket, a tanító néniket. Te csak annyit látsz, hogy vonalakat huzigál hónapokig, ám közben magához képest egy lexikonra való adatot próbál megtanulni.

Persze, vannak teljesen hagyományos, speciális képzés nélküli iskolák, és vannak nagyon felkészült, kíváncsi és tudásszomjas csemeték, akiknek valóban meg sem kottyan az elsős tananyag, és simán belefér az életükbe, a napirendjükbe egy edzés, esetleg zenetanulás. Azonban náluk is érdemes megfontolni, hogy az első félévet hagyd meg az iskolában az ismerkedésre és az ottani napirend kialakítására, és inkább januártól indítsatok egy szakkört vagy tornát, focit. Talán aggódsz, hogy így csak egy fél évet fog járni, de hidd el, hogy nem marad le semmiről. Másrészt ezt a fél évet rászánhatjátok arra is, hogy akár több dolgot kipróbáljon, és ami igazán tetszik neki, azt második osztályos korától gyakorolja rendszeresen.

Képünk illusztráció. Jelenete a Hatalmas kis hazugságok című filmből (fotó: imdb)

A nyelv tanulásával kapcsolatban ugyanez lehet érvényes. Nyilván, ha bármilyen megfontolásból csemetéd két tannyelvű iskolában tanul, vagy otthon több nyelven beszéltek, akkor ez nem kérdés. Azonban ha elsőben kezdenétek meg egy teljesen új nyelv tanulását, akkor ezt is érdemes inkább januártól és csak játékos formában bevezetni. Igen, tudjuk, hogy a gyerekek agya ekkor tényleg szivacs, és mindent magukba szívnak, de hidd el, ahogy a szivacs túl tud telítődni, úgy a gyerekek is egy idő után már nem tudják befogadni és megfelelően eltenni magukban az új ismereteket.

Add meg neki a legtöbbet, amit lehet: az időt, hogy minden alapismeretet a neki megfelelő ütemben tanulhasson meg, és minden újdonság jól beépülhessen, hogy aztán a következő évek ismeretei szilárd alapon állhassanak.

Fejlesztések

Sok gyermek esetében az óvodai éveket követően az első néhány osztály során ugyanúgy folytatódik tovább a fejlesztő torna, ahogyan az oviban történt, hiszen az iskolakezdéssel nem áll meg az elkezdett folyamat, sőt, akár újabb területek megerősítése válhat szükségessé. Néhány gyermek számára azonban csak az első hónapok felmérései után derül ki, hogy logopédiai fejlesztésre vagy gyógytornára lenne szüksége. Ebben az esetben sem szabad kétségbeesni.

Az esetek többségében még jó is, ha idejében, inkább egy kis eltérést el lehet csípni, amelyből fejlesztés mellett nem lesz nagyobb probléma. Lehetséges, hogy mindössze néhány hónapig vagy akár csak az első osztály végéig tart ez a folyamat, és másodikra beérik a gyerkőc teljesen. Sokkal jobb időben megadni neki a fejlesztést, mint aztán negyedik, ötödik osztályban szenvedni a tanulással, hiszen a mozgásbeli elmaradás vagy akár a logopédiai probléma olyan nehézségek oka és később maga is kiváltója lehet, amelyek a későbbi tanulásban akadályozhatják. Azonban ha elejét lehet venni, ráadásul a legtöbb iskolában ott helyben, a napközi ideje alatt foglalkoznak a fejlesztőpedagógusok a gyerekekkel, akkor miért hagynátok ezt ki?

Nyilván fontos, hogy előtte konzultáljunk a szakemberrel. De azért ne zárkózz el ettől a lehetőségtől, mert úgy éreznéd, hogy a gyermeked ettől esetleg hátrányba kerülhet. Gondolj inkább arra, hogy szerencse, hogy jókor felismerték a lemaradást, és teljesen időben vagytok első osztályban ahhoz, hogy behozzatok mindent!

A gyerek közérzete

Az első osztály a maga új napirendjével, új gyerekekkel, új szokásokkal, csengővel, tanítókkal, írással és napi sok-sok óra üléssel rendkívül megterhelő a piciknek, és időbe telik, amíg megtalálják helyüket ebben a forgatagban. Azonban van néhány jel, amelyeket érdemes figyelni, és ha problémát látsz, akkor lépni:

  • Ha túl sokat betegeskedik – el nem múló nátha, sokszor előforduló és látszólagos ok nélküli hasfájás, fejfájás.
  • Ha hónapok múltán sincs barátja, az iskoláról nem mesél, nem lelkes, nem érdekli.
  • Ha a korábban cserfes-csacsogó, vidám csemete hallgataggá válik.
  • Ha nem nőtt, de fogyott, nem eszik, sápadt, lehangolt.
  • Ha olykor minden előjel nélkül elsírja magát, fokozottan érzékennyé vált.
  • Ha nyugtalanul alszik, felriad éjszakánként.
  • Ha esetleg stressztünetként megjelenne a körömrágás, ajakharapdálás vagy más, kényszeres mozdulat.
  • Ha éjszaka ágybavizelés történne.

Képünk illusztráció. Jelenete a Hatalmas kis hazugságok című filmből (fotó: imdb)

Ezek a tünetek nyilván összefüggésekben vizsgálhatóak, és sok-sok okuk lehet, mégis azt javasoljuk, hogy ha a felsoroltak közül többet is tapasztalsz, akkor figyelj oda rájuk. Próbálj meg finoman, érzékenyen beszélgetni gyermekeddel arról, hogy ő hogyan érzi magát a mindennapokban. Hogy telik egy napja az iskolában. Ha nem mond konkrétumot, de esetleg elismeri, hogy sokszor nincs jó kedve, akkor kérdezd meg, hogy vajon mi okozhatja. Ha kereken megmondja, hogy nem szeretne beszélni róla, ne erőltesd. Biztosítsd róla, hogy hozzád bármivel fordulhat, azonban ha nem akarja most elmondani, ami bántja, akkor nem kell. Az esetek többségében ezt a megengedést és lehetőséget hallva a kicsik hamar elmondják, ha valami konkrét dolog nyomja a szívüket.

Együttműködés az iskolával

Emellett, akár elmondta gyermeked, hogy mi bántja, akár nem, fontos, hogy beszélj a délelőttös és napközis tanítójával is, próbáljatok utánajárni, hogy mi okozhatja a bajt, és amennyiben úgy látják, hogy az iskolai környezet, az osztály, a beilleszkedés okozta stressz a kiváltója, vagy bármilyen a családot érintő változás, akkor ne félj segítséget kérni.

Olykor csak egy kis segítség, akár az, hogy előbbre ülhessen, ha kiderül, hogy rosszabbul látja a táblát, vagy egy kis közösségi élmény, barátságok kialakulásának elősegítése is megoldhatja a gondot. Bonyolultabb esetben előfordulhat, hogy szakember segítségére is szükség lehet. Talán senki sem bántja, mégis lehet, hogy a te gyermeked visszahúzódóbb, érzékenyebb, nem mer barátkozni vagy órán felszólalni, és nehezebben tudja a kihívásokkal és új feladatokkal járó feszültséget kezelni. Ilyenkor egy néhány hónapig tartó, gyermekpszichológussal folytatott terápia is rendkívül felszabadító lehet.

Sok szülő fél tőle, hogy ettől kezdve a gyerekét „sérültként”, „betegként” kezeli majd a tanítónő, vagy akár az osztály számára is kitudódik, és csúfolni fogják érte a kicsit. Sajnos valóban előfordulhat olyan ritka eset, amikor a pedagógus nem a megfelelő diszkrécióval és empátiával kezel egy ennyire érzékeny helyzetet, ebben az esetben azonban legjobb, ha időben iskolát váltotok, mert talán ezzel teszel a legjobbat a gyermekednek. Talán akkor ebben is gyökerezhet a probléma, hogy maga a pedagógus személye nem egyezik a gyermeked személyiségével. Ettől még nem biztos, hogy bármelyikük hibázott, neked azonban nyilván fontos, hogy a gyermeked jól érezze magát, és ha az iskolaváltás a célravezető, akkor jobb minél előbb meglépni. A legtöbb tanító azonban valóban kedves, megértő, és segíteni szeretne. Ha egy őszinte beszélgetés során úgy érzed, hogy számíthatsz rá, és valódi segítő szándékot érzel rajta (édesanyaként ezt mind érezzük zsigerből, érdemes ilyenkor arra a kis belső hangra odafigyelni), akkor ne szégyelld kérni és elfogadni a segítséget.

Nyitókép: imdb

Megosztás Facebookon