nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Így képzeltem, ez lett belőle: felvilágosítás

Így képzeltem, ez lett belőle: felvilágosítás

Minden szülő tart egy kicsit a felvilágosítástól, vagy legalábbis attól, hogy átmegy-e a gyereknek az üzenet, amikor védekezésről, óvszerről van szó.
Bodrogi Eszter
Bodrogi Eszter
f Ajánlom

Az, hogy a kisbabát nem a gólya hozza, már régen nem meglepetés egy gyereknek se, szinte nem is hallottam olyat, ahol egészen pici korától ne tudta volna valaki, hogy a kisbaba az anyukája hasából jön a világra.

Nagyon hamar elhangzik a logikus folytatás, a nagy kérdés, hogy miként kerül bele, és valljuk be, erre még egyáltalán nem nehéz válaszolni, főleg abban a korban, amikor a gyerek felteszi. Nálunk ez utóbbi konkrétan így történt: 

Tényleg beleteszi az apuka a fütyijét az anyukába? Mindenki? Én majd nem akarom.

Mi meg vigyorogtunk, mert aranyosnak, cukinak és viccesnek találtuk az egészet, és azt képzeltük, hogy ilyen lesz majd pár év múlva a folytatás is. Aztán évek alatt egyre apróbb részletek derültek ki a gyereknemzésről, és az emberi testről. Szerencsére nem volt olyan kínos beszélgetés, amikor a férjem odahívta volna a fiam, hogy most beszélni szeretne vele a méhecskékről.

A szexről magáról viszont viszonylag kevés szó esett. A gyerek nem nagyon kérdezett technikai részleteket, én meg magamtól nem kezdtem bele ezeknek az ecsetelésébe. Azért már tizenkét éves kora körül csak úgy mellékesen megjegyeztem, hogy olvastam, hogy egy tizenkét éves kislánynak gyereke született, és milyen rossz lehet gyerekként szülővé válni.

Erre megtudhattam, hogy szerinte senki sem dug koton nélkül manapság, és ez nem is Magyarországon történt. Akkor még úgy éreztem, van időm a szexről beszélni.

A szülői értekezleten mondta is az osztályfőnök, hogy ő mindent el fog mondani a gyerekeknek, amit ebben a korban kell, és majd kilencedikben lesz egy újabb felvilágosítás szakemberekkel és vendégelőadókkal is, de azért bátran előzzük csak meg ezeket, és beszélgessünk a témáról.

Anya, erről hallani sem akarok!

Akkor derült ki, hogy a szexről nem minden gyerekkel olyan könnyű ám beszélgetni. Vannak – főleg lányos családok – ahol ez működik, és vannak olyanok, mint a miénk, ahol a fiúgyerek nem akar erről hallani. Legalábbis tőlünk.

Mentségemre szóljon, én sem akartam a szüleimmel megbeszélni a koraszexuális életem, amit tudtam, azt könyvekből, újságokból és hát főként a barátnőimtől tudtam. Amikor pedig védekezésre volt szükségem, egy nap tépelődés után szóltam anyukámnak, aki nagyon jó fej volt, nem tett fel kellemetlen kérdéseket, nem tartott hegyi beszédet, hanem elvitt a nőgyógyászához.

Úgyhogy most, hogy a fiam elmúlt tizennégy, nyáron hetekig alszik együtt több tucat tinivel a táborokban, amikor újra rám tört a kényszer, hogy a védekezésről beszéljek, azért bíztam abban is, hogy a kislány szülei is megpróbálnak mindent elmondani a saját gyereküknek, és két hormonoktól túlfűtött tininek összesen csak lesz annyi lélekjelenléte és esze, hogy nem történik majd baj. Az, hogy ez idén vagy két év múlva lesz majd aktuális, tulajdonképpen mindegy is.

Könyv helyett inkább pizzát

Évek óta megveszem a gyerekeknek szóló felvilágosító könyveket, a legutolsó tavaly került fel a polcra, mikor is a fiam rám szólt, hogy eddig hat ilyen könyvet vettem, és valóban nagyon vicces mindegyik, de tudjak róla, hogy ő már tudja ezeket, úgyhogy ne költsek újabbakra, inkább adjak pénzt pizzára.

Mindenesetre, látom, hogy a könyvek néha kikerülnek a polcról, majd pár nap múlva vissza, úgyhogy nagyon is jó helyük van nálunk.

És akkor megjött a pornó

Tavalyelőtt még szigorú tűzfal működött az itthoni számítógépeken. Nem akartam, hogy tizenkét évesen véletlen, vagy szánt szándékkal pornót nézzen a gyerek. Nem tudtam meddig lehet ezt húzni, amikor nézni akarják, úgyis fogják, hiszen ott az internet a telefonjukon is, és az iskolában is ingyenes, jó wifi van mindenhol, úgyhogy megakadályozni úgysem tudom, csak azt szerettem volna, hogy akkor lássa már, amikor tényleg akarja, amikor nem annyira gyerek már. Ha  akarja. Mert az is lehet, hogy az én fiam majd nem akarja.

Hát, akarta. Amikor láttuk, hogy valaki megpróbálja feltörni, és leszedni a tűzfalat a gépről, akkor tudtuk, hogy teljesen felesleges tovább erőlködni.

Szerencsére kamaszom hajlandó volt pár percben meghallgatni az apját, aki elmesélte neki, hogy az életben nem olyan a szex, mint a pornó, és különben is a szerelem is fontos. Nem is folytatta az apja mondatát, hogy bla bla bla, csak egy ideig komoly arccal nézett, majd felnevetett, hogy de hát ez „csak” pornó, menjünk már ki a szobájából. Légyünk szívesek.

Mert akkor még jól nevelt volt.

Itt tartunk most, és azért nagyon örülünk, hogy az iskola komolyan veszi a dolgot, több hétig foglalkoznak majd a témával, sok előadóval, akiktől remélhetőleg azt is meghallják majd a kamasz srácok, amit tőlünk nem akarnak.
Könnyebbnek gondoltam a felvilágosítást amikor még pici volt, összebújva mesét olvastunk a kanapén, és elhatározta, hogy ő aztán soha, de tényleg soha nem költözik majd el itthonról, mert annyira szeret minket, és különben is, senki nem simogatja olyan jól a buksiját, mint én.

Másképp alakult.

Megosztás Facebookon