Szívmelengető középkor – kályhák és kályhacsempék a középkori Magyarországon, 14-16. század (X)

RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS A BTM VÁRMÚZEUMÁBAN

A kiállítás megtekinthető: 2018. szeptember 2-ig

Mi az, ami melegít? Lakáskultúra – a királyi palotától a paraszti otthonig

A kályha „feltalálása” óta (12. század) lehetővé vált, hogy a téli hideggel küszködő emberek – a királytól a parasztig – házaikban füstnélküli szobát építve, gyökeresen javíthassanak életminőségükön.

Jelenlegi tudásunk szerint az Alpok hegyei között megbúvó Svájcban alakult ki a középkor eme fontos találmánya. Ezen a hideg vidéken kezdtek el a lakosok először cserépedényeket, majd a 12‒13. században már külön erre a célra készített, korongolt ún. „kályhaszemeket” építeni a kemencék falába, megnövelve velük a fűtőfelületet, és általuk a kályha hőleadó képességét is. A praktikus újítást továbbfejlesztve később már jó hőtároló képességgel rendelkező kerámiacsempékből építették fel a kályhát, az egykori kemencék agyagtapasztása ezután már csak kötőanyagként szolgált. Az egyszerű, könnyen és olcsón kivitelezhető, kényelmet biztosító fűtőberendezés gyorsan elterjedt Németföldön, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, fel egészen a Baltikumig.

Kályhacsempe, a régészek egyik kedvenc lelettípusa

A kályhacsempék a régészeti ásatások legmegbecsültebb leletei közé tartoznak. Az idővel jól dacoló kerámia töredékek számos fontos lelőhely: királyi paloták, várak, kolostorok, városi lakóházak, vagy vidéki nemesi kúriák, sőt paraszti otthonok feltárásai legértékesebb tárgyainak számítanak.

Kályhacsempék sokszínű témái

A kályha nem csupán a fűtőberendezés szerepét töltötte be, hanem mintái, díszítései révén a szoba egyik, sokszor presztízs értékű dísze is lett. A kályhacsempéken ábrázolt képek, motívumok a geometrikus mintáktól kezdve a figurális jelenetekig sokféle képi ábrázolást jelenítettek meg az adott kor stílusához, divatjához igazodva.

A kiállítás ezt a változatos világot mutatja be átfogó jelleggel, a történeti Magyarország területére koncentrálva, de távolabbi párhuzamokat is megidézve. A tárlaton a látogatók megismerkedhetnek a magyar királyi udvar kályháival, a kályhák készítésének „titkaival” és történetével, valamint a csempéken megelevenedő ábrázolásokkal, melyeken a bibliai, mitológiai, népmesei és világi személyek, s történeteik jelenítődnek meg.

„Ha a róka prédikál, akkor vigyázz a libákra!”

A Besztercebányáról származó, 15. századi, libáknak prédikáló rókát ábrázoló csempe azt az Európa-szerte ismert közmondást jeleníti meg, mely érdekes módon épp Magyarországon nem terjedt el:

„Ha a róka prédikál, akkor vigyázz a libákra!”

Az álszenteskedést, téves tanítást, félrevezetést, lelket elrabló eretnek tanokat szimbolizálja ez a kifejezetten közkeletű motívum, melynek rengeteg középkori ábrázolása lelhető fel, akár zománckanálon, fafaragáson, de festményeken, kályhacsempén is.

Így készül a kályhacsempe:

A középkori ember fagyos napjait otthonos meleggel megtöltő kályhák mellett festményeket, ősnyomtatványt, grafikát és egyéb tárgyat is megtekinthetnek a látogatók.

Az ország múzeumai már régóta gyűjtik ezeket az emlékeket, átfogó, tematizált bemutatásuk azonban, bár sokszor tervezték, most először valósul meg a BTM Vármúzeumban.

A kiállítást rendezte: Dr. VÉGH ANDRÁS, a BTM Vármúzeum igazgatója KISS VIRÁG (BTM) és KOCSIS EDIT (MNM Mátyás Király Múzeuma) közreműködésével.

Minden információ a kiállításról itt: http://www.btm.hu/?q=kcs0.