nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Férfiak vallottak életük legfájdalmasabb szakításáról

Férfiak vallottak életük legfájdalmasabb szakításáról

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a férfiaknak nincsenek igazán érzéseik, és könnyedén túllendülnek a legnehezebb szakításokon is. Pedig természetesen őket is megviseli, ha felbomlik a párkapcsolat.
K.G.
f Ajánlom

Talán inkább csak nem annyira mutatják, mert azt hiszik, ha szomorúnak látják őket, akkor az gyengeség, és még a végén kiderülne, hogy van szívük. A Redditen, ahol névtelenül nyilatkozhatnak az emberek őszintén, tették fel a körkérdést férfiaknak, hogy mi volt életük legfájdalmasabb szakítása, és hogyan jutottak túl rajta. A válaszokból kiderül, hogy igen, a férfiak is érző lények, lélekkel és érzelmekkel.

1. Terápiával tudta feldolgozni a szakítást

„Másfél évvel ezelőtt a lány, akit el akartam venni feleségül, elhagyott, mert azonnal akarta volna az esküvőt, de én még nem voltam rá felkészülve. Mondtam neki, hogy szeretem, és hogy el akarom venni, de még nem randiztuk hozzá eleget, hogy megtegyük ezt a nagy lépést. Kiderült, hogy neki csak maga a házasság fontos, annyira nem is érdekli, hogy ki veszi el feleségül.

Depressziós lettem, semmi mást nem akartam, csak aludni. Amikor meg nem tudtam aludni, folyton sétáltam, mert akkor éreztem, hogy nem őrülök meg. Elvesztettem az étvágyamat is, fizikailag nehézkessé vált számomra a nyelés. Aztán amikor egyszer három és fél napig nem ettem semmit, pánikba estem, és elmentem a kórházba. Egy szociális munkáshoz kerültem, aki egy egész listányi terapeutát adott nekem, közülük kezdtem el járni az egyikhez heti egyszer. Szép lassan jobban lettem. Majdnem egy évbe telt, mire összeszedtem magam, és újra randizni kezdtem.”

2. Saját magára figyelt

„Öt év után szakított velem a barátnőm anélkül, hogy épkézláb oka lett volna rá, épp azután, hogy két hétig nyaraltunk Alaszkában. Arra jutottam magamban, hogy tuti megcsalt, azért hagyott el. Úgy jutottam túl a csalódáson, hogy csak magamra koncentráltam, és edzettem, mint az őrült. Akkor voltam a legfittebb és talán a karrierem is akkor ment a legjobban.

Elkezdtem az elején járni egy terapeutához, de végül pár alkalom után abbahagytam. Néha még rám tör a szorongás, ha az exemre gondolok, azt hiszem már túl vagyok rajta, de nem állt helyre még a bizalmam, még nem tudok randizni más nőkkel. Szóval van még mit helyre hoznom.”

3. Megengedte magának, hogy szétessen

„Nehéz döntést hoztam, amikor elhagytam a barátnőmet, akivel már négy és fél éve voltunk együtt. Igazából szabadon engedtem, mert szeretett volna gyereket, én meg nem voltam rá kész. Utána inni kezdtem, öt randioldalra feliratkoztam, és mindenkivel randiztam, aki szembejött. Ez tett helyre, azt hiszem, hogy hagytam szétesni magam.”

szakítás férfi fájdalom érzelmek

4. A barátok és az edzés

„A legutóbbi barátnőmmel fájt a legjobban a szakítás. Túl sok energiát és érzelmet fektettem a kapcsolatba, nem vettem észre a figyelmeztető jeleket, hogy ő még nincs túl az exén és hogy mennyire bizonytalan saját magában. Pedig illettünk egymáshoz, de neki mégsem kellettem.

Hogy megmaradjon a tartásom és az önbizalmam, újra elkezdtem edzeni járni, és hogy ne robbanjak fel belül, minden barátommal kibeszéltem magamból a fájdalmat. Még most sem vagyok teljesen a régi önmagam, de élem tovább az életemet.”

5. A rettegett sírás

„Tíz év házasság után megcsalt, és elhagyott a feleségem. Egy ideig úgy kellett kényszerítenem magam, hogy ne könyörögjem magam vissza hozzá. Úgy döntöttem, nem iszom alkoholt pár hónapig, sokat sírtam, elköltöztem, egy egész csapat új barátom lett, és sokat edzettem. Beletelt egy kis időbe, de ezek így együtt segítettek, és túltettem magam rajta.”

6. A párnát ölelgette

„A hat és fél éves kapcsolatomnak lett vége, és ahogy kiköltöztem, rájöttem, milyen idióta voltam, mert nem becsültem meg őt eléggé. Szerencsére hajlandó volt rá, hogy újra megpróbáljuk. Amíg külön éltünk, elkezdtem magamon dolgozni, átgondoltam, miben hibáztam a kapcsolatban, és lefogytam.

Aztán egy nap beszélni akart velem, közölte, hogy nem akarja folytatni, mert nem fejlődtem eleget szerinte. Nem szóltam semmit, csak felálltam, és kisétáltam az ajtón. Utólag már bánom, hogy ennyi energiát fektettem a kapcsolatunkba, és nehezen megy a továbblépés is, főleg az éjszakákkal gyűlik meg a bajom. Ha az oldalamon fekszem, rögtön elkezdem keresni magam mellett a barátnőmet, úgyhogy mostanában egy párnát ölelgetek helyette.”

7. Munka és barátok

„A legrosszabb szakításom lassan másfél éve volt, de még mindig nem vagyok túl rajta. Vannak napok, amikor rettenetesen hiányzik. Azóta nem is nagyon igyekeztem, hogy másokkal randizzak, még nehezemre esne újra ismerkedni, inkább a karrieremre koncentráltam és a családomat, barátaimat helyeztem előtérbe. Sőt csatlakoztam a helyi önkéntes színtársulathoz is, ez is segít abban, hogy legyőzzem a magányt.”

8. Vörösbor és zene

„Nemrég szakított velem a barátnőm, és az utóbbi pár hetet azzal éltem túl, hogy sok vörösbort ittam, írtam, rajzoltam, és zenét hallgattam.”

Megosztás Facebookon