nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Ezt tanítottam a házasságról a gyerekeimnek, miután az enyém véget ért

Ezt tanítottam a házasságról a gyerekeimnek, miután az enyém véget ért

Csodaszép és nagyon tanulságos írást tett közzé egy anyuka, aki nyolc évvel ezelőtt olyan ígéretet tett gyermekeinek, amit nem tudott betartani.
NLCafé
f Ajánlom

„Nyolc évvel ezelőtt épp igyekeztem az ágyba tuszkolni örökmozgó kisfiamat. Emlékszem, még épp csak betakargattam, mikor váratlanul ömleni kezdett belőle a szó. Elpanaszolta, hogy a legjobb barátja el fog költözni a városból, és hogy mindez azért történik velük, mert a fiú szülei úgy döntöttek, nem akarnak tovább házasságban élni” – idézi a Scary Mommy a háromgyerekes amerikai anyukát.

Katie Bingham-Smith azután döntött úgy, hogy tollat ragad, hogy tanulságos beszélgetést folytatott gyerekeivel a házasságról. Mindezt röviddel azután, hogy a saját házassága véget ért. „Aznap, mikor a fiam a legjobb barátjáról mesélt, a lányom rákérdezett, velünk is megtörténhet-e az, hogy egy nap már nem akarunk házasságban élni. Sokáig gondolkodtam azon, hogy mit válaszoljak neki, végül azt mondtam, amiről úgy hittem, igaz lesz: nem, soha.”

vallomás válás megható

Kép forrása: Scary Mommy

Csakhogy Katie és férje nyolc évvel később elváltak, és az anyuka sokáig gyötrődött megszegett ígérete miatt. „Reméltem, hogy mostanra már mindketten rég elfelejtették ezt a beszélgetést, de a szívem mélyén tudtam, hogy nem így van. Így aztán, mikor nem sokkal a válás után hazafelé autóztunk az iskolából, nem lepődtem meg, mikor a lányom felhozta a dolgot.”

Katie azt mondja, noha félt belemenni a beszélgetésbe, tudta, hogy a gyerekei miatt szükség van arra, hogy elmondja nekik, mi történt. „Nyolc évvel ezelőtt, mikor azt mondtam, hogy sosem válok el az apjuktól, szívből akartam, hogy ez így is legyen. Most az autóban ülve el kellett mondanom nekik, hogy az emberek sokszor a legnagyobb szeretet ellenére is megváltoznak, és eltávolodnak egymástól.

El kellett mondanom nekik, hogy nem vagyok rossz. És az apukájuk sem az. Hogy a válásunk csak és pusztán annyit jelent, hogy tudtuk, mi a legjobb a családunknak, és pontosan azt tettük. Beszéltem nekik arról is, hogy próbálkoztunk, hogy nem egyik napról a másikra döntöttük el, hogy külön utakon folytatjuk az életünket.

Ez egy hosszú folyamat volt, ahol a családtagok érzéseit nemcsak hogy figyelembe vettük, de sokszor saját magunk elé helyeztük őket. Aztán azt kértem tőlük: Kérlek ne hagyjátok, hogy a tény, hogy apátokkal elváltunk, elbizonytalanítson titeket abban, hogy megtalálhatjátok-e az igazit. Csodás kapcsolatunk volt. Keményen dolgoztunk, hogy megmentsük. És eléggé szerettük egymást ahhoz, hogy végül elengedjük a másikat. Csak mert a házasságunk véget ért, még nem volt kudarc.”

Katie azt mondja, a beszélgetés végén megkérdezte gyermekeit, megértették-e, amit mondani, akart. Mindannyian igennel feleltek, de a legerősebb visszajelzés mégis az volt számára, mikor a tükörben látta, hogy a néhány pillanattal korábban még feszült és szorongó lánya nekidől az autó ablakának, és elmosolyodik.

Megosztás Facebookon