nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
„A gyerekem azért nem ment főiskolára, mert el kell tartanom az exférjemet”

„A gyerekem azért nem ment főiskolára, mert el kell tartanom az exférjemet”

Adrienn ápolónőként dolgozik, és 8 éve harcol a volt férjével és a magyar jogrendszerrel.
Kun Gabi
Kun Gabi
f Ajánlom

Mióta tart a bírósági huzavona?

2009 októberében kezdődött, amikor a volt férjem kivert a saját lakásomból. Egész házasságunk alatt lelkileg terrorizált, tíz év házasság után meguntam. Rengeteget veszekedett velem, aztán egy alkalommal, amikor későn értem haza – ápolónőként dolgozom, ahol elég gyakran kell túlórázni –, elkezdett ütni-vágni. Ekkor közöltem vele, hogy ez volt az utolsó csepp, válni akarok. Ráadásul én tartottam el az egész családot, mert dolgozni nem akart a férjem, ezért még duplán vérlázító volt, hogy pont a munkám miatt emelt kezet rám.

Nem dolgozott a házasság alatt sem?

Konkrétan ez úgy történt, hogy egy szombaton összeházasodtunk, hétfőn pedig kilépett a munkahelyéről, majd közölte, hogy most már a feleségem vagy, kötelességed eltartani.” Mindent lenyeltem, tűrtem a gyerek miatt, próbáltam óvni, hogy ne legyen előtte veszekedés.

Hogy lehet ápolónőként eltartani egy családot?

Úgy, hogy profi lettem spórolásban. Aztán jelzálogot is felvettem a lakásra, még mindig törlesztem, hiába adóstárs a volt férjem, a mai napig nekem kell eltartani őt. A válás két évig tartott, mert a volt férjem nem jelent meg a tárgyalásokon, és addig nem volt hajlandó elválasztani minket a bíró, amíg őt meg nem hallgatják. Két év után részítéletet hoztak, hogy havi 15 ezer forint gyerektartást kell fizetnie, majd utána indult a tulajdonjogi per. Mert az enyém volt ugyan a lakás, de a volt férjemnek volt rajta haszonélvezeti joga a banki hitel miatt. A férjem mint adóstárs volt a papírokon, de csak én voltam fizetőképes, ezért kellett teljesen a nevemre íratni a lakást.

Ugyan lemondott a haszonélvezeti jogáról a bank felé, ezt nem vette figyelembe a bíróság, ahogy azt sem, hogy a válóper elindítása óta ő lakott a lakásban, nem én meg a gyerekünk. Sőt be sem engedett a lakásba, ingóságot sem hozhattam el, pedig javarészt mindent én vettem, vagy anyukámtól kaptuk. Csak a gyerek ruháit, ágyát meg a saját ruháimat adta oda.

Hova tudtatok költözni?

Hirtelen édesanyámhoz menekültünk, mert mindenáron el akartam jönni, féltem, hogy bántani fogja a gyereket is, aztán anyukámtól kerestem albérletet. Utána az albérletet is kellett fizetni, a lakáshitelt is kellett törleszteni, gyerektartást pedig nem kaptam egy forintot sem, hiába volt részítélet. Az ingatlanjogi pernél aztán ugyanazt játszotta el a volt férjem, hogy nem jelent meg a tárgyalásokon, újabb évek teltek el, a bíróság pedig semmivel sem kötelezte, büntette érte.

Sokadik tárgyalásra végre nagy nehezen eljött, meg tudták hallgatni, és kiderült, hogy lakásrezsit egyáltalán nem fizet azóta, hogy elköltöztünk. Mert az én nevemen volt a lakás, rajtam hajtották be, minek fizetné. Tehát fizettem a törlesztőrészleteket és fizettem a rezsit egy lakás után, amiben nem lakhattam.

Aztán az is kiderült, hogy teljesen felesleges volt az éveken át tartó bírósági huzavona, mert sehol sem fogadják el a bírósági ítéletet, ami az lett, hogy fele-fele arányban lettünk tulajdonosok a volt férjemmel. Nem izgatja ugyanis a közüzemi szolgáltatókat, hogy visszamenőleg megállapította a bíróság a fele-fele tulajdont, és így mindketten felelősek vagyunk a felhalmozódott közüzemi tartozásért. Sehol sem fogadják ezt el, azt mondták, hogy menjek perre, ha nem tetszik, de mindegy, mit csinálok, mivel nekem van bejelentett állásom és fizetésem, ezért velem fognak minden tartozást és rezsit kifizettetni.

Ügyvéd sem tudott segíteni, hogy kedvezőbben alakuljanak a fizetnivalók?

Rengeteg pénzt kiadtam már az ügyvédekre, de utólag látom, hogy semmit sem használt, simán elértem volna ennyit egyedül is. Ráadásul minden hivatalos papírt, minden fizetési felszólítást a régi lakcímemre küldtek, hiába jelentkeztem ki, és nyilatkoztam a postán, hogy már nem ott lakom, ezeket a leveleket pedig nem adta át a volt férjem, így nem tudtam időben fizetni, ezért már mindent végrehajtanak a fizetésemen.

Kiderült, hogy élettársa van, aki miatt engem a gyerekkel kivert a lakásból, mert a nőnek nem volt hol laknia. Közben a közös képviselő rajtam hajtotta be a 700 ezres közösköltség-tartozást, és úgy mellesleg elmesélte, hogy a volt férjem albérlőket is tart a lakásunkban, ami még mindig közös.

Egyszerűen vicc, hogy elhangzott a bíróságon, hogy a vele egy háztartásban élő nőnek van jövedelme, plusz az albérlőkből is van pénzük, mégis a volt férjem teljes költségmentességet kapott a bíróságon. Nekem pedig, aki tisztességes adófizető állampolgár vagyok, és a fizetésem 80 százaléka a volt férjemre megy el, nem ítélték meg a költségmentességet. Nagyon felháborító az egész, egyszerűen tönkretettek anyagilag, lelkileg, és a mai napig nincs vége.

A Kúriáig eljutott az ügy, annyira harcolt a férjem azért, hogy minden hitel, minden tartozás egyedül az én nyakamban legyen. 2015-ben született meg a másodfokú jogerős ítélet a fele-fele tulajdonról, tehát hat évig ment a tárgyalás érte. Ezt az ítéletet rögtön be is vittem a Földhivatalhoz, befizettem minden illetéket – pedig ezt is a volt férjemnek kellett volna kifizetni –, és a Földhivatal kiküldött a régi címre egy hiánypótlást kérő levelet, amit persze elsumákolt a volt férjem. Így 2016-ban kiértesítettek, hogy törölték a bejegyzési kérelmet. Ismét harc, ismét kiadások. Végül 2016 végén sikerült bejegyeztetni a fele-fele tulajdonjogot, így már azóta őt is fele arányban terhelik a rezsiköltségek.

Sokszor próbáltam vele szót érteni, peren kívül megegyezni a lakásról, hogy adjuk el, és fizessük ki belőle a tartozásokat, hitelt. Erre nem volt hajlandó, közölte, hogy „nekem ez így király, hogy életem végéig neked kell eltartanod engem”.

Mindenki asszisztál hozzá. Megtudtam, hogy 1 millió 200 ezer gáztartozás van, ennyi nagyjából az áramtartozás is, közben többlethasználati díjat állapítottak meg, ami azt jelenti, hogy mostanra már 1 millió forinttal tartozik nekem a volt férjem, mert használja a lakást, de ezzel nem törődik a végrehajtó, mert nincs bejelentett munkahelye, csak rokkantnyugdíja.

Nekem pedig felsőfokú ápolói végzettséggel 160 ezer forint a fizetésem, és ebből kb. 120-140 ezer forintot adok ki a volt férjemre havonta.

Megkérdeztem a végrehajtót, mit lehet tenni, szerinte csak árverést kérhetek a közös ingatlanunkra. Ezt elindítottam, de erre fellebbezést adott be a volt férjem, úgyhogy most megint áll az ügy a bíróságon, csak húzza az időt. Mondjuk, azt sem értem, hogy a novemberi beadványomra hogyan fogadhatták el az ő márciusban benyújtott fellebbezését, mert úgy tudom, 15 nap szokott lenni a fellebbezésre.

Az egész hercehurca közben próbáltam a bírónőtől is kérni, hogy hozzon valamiféle részítéletet, ami alapján rá lehetne bírni a volt férjemet, hogy fizessen, mert akkora tartozás halmozódik fel, amit nem lehet már kezelni. Erre annyit mondott a bírónő, hogy semmi gond, fizesse ki maga. Gyerektartást először 2016-ban fizetett a volt férjem (2009-ben indult az egész!), akkor is csak azért, mert feljelentettem a rendőrségen. De persze visszamenőleg semmit sem kaptunk tőle.

A legszomorúbb számomra az egészben az, hogy emiatt a gyerekem nem tudott például főiskolára menni, pedig nagyon okos gyerek, de inkább elment dolgozni, hogy tudjon a fizetnivalókban segíteni.

Az apja nem látta át, mekkora kárt okoz?

A gyerekem nagyon kötődött hozzá, 13 éves volt, amikor elköltöztünk, de nem jött látogatni. Pár hónappal a költözés után a gyerek felhívta, hogy szeretne vele találkozni, amire annyi volt az apja válasza, hogy nincs rá mód, hogy valaha is találkozzanak, mert az feltépné a sebeit, ha látná a gyereket. Mindig csak ő volt a fontos, a gyerek nem. Azóta semmilyen kapcsolatuk nincs, nem találkoznak, nem beszélnek telefonon, semmi. Borzalmas, hogy egy ilyen ember egy gyerek életét és egy normálisan, becsülettel dolgozó nő életét tönkreteheti, és ebben segíti a magyar jogrendszer.

Megosztás Facebookon