nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Ha béranya szüli a gyerekedet, akkor hogyan lehetsz jogilag te az anya?

Ha béranya szüli a gyerekedet, akkor hogyan lehetsz jogilag te az anya?

Két grúz béranya szült ikreket egy 53 éves, négygyerekes magyar nőnek. Monika petesejtjeit termékenyítették meg az apa hímivarsejtjeivel, a béranyák tehát csak kihordták a magzatokat. A gyerekek már Magyarországon vannak, de a hiányos hazai szabályozás miatt a magyar törvények a grúz béranyákat tekinti az anyjuknak. Monika hivatalosan egyelőre csak ikrei gyámja lehet.
Sz.N.
f Ajánlom

Arról kérdeztük a TASZ jogászát, Zeller Juditot, hogy van-e reménye arra a magyar nőnek, hogy hivatalosan is a gyerekei anyjává váljon. A kérdésre adott válasz közel sem egyszerű, hiszen Magyarországon az az anya, aki szül. 

„Kétfajta jogi státusza van a kihordó anyának: lehet béranya vagy dajkaanya. A különbség a két fogalom között mindössze annyi, hogy a béranya pénzért hordja ki és szüli meg a babát, míg a dajkaanya kvázi ingyen teszi ugyanezt. Magyarországon egyik sem engedélyezett. Volt szó arról, hogy a dajkaanyaság bekerül az egészségügyi törvénybe, de annyira bonyolult az etikai és a jogi vetülete, hogy végül törölték, így nincs rá lehetőség. Az igazsághoz egyébként hozzátartozik, hogy a dajkaanyaság is fizetős, hiszen a terhességgel járó összes költség a fogadó szülőket terheli ilyenkor, ennek nagyon bonyolult szabályozása van külföldön, és az összegek mindig úgy jönnek ki, hogy a dajkaanya is jól járjon. Ilyen esetben a táplálkozástól az életmódjával kapcsolatban mindent szabályozhatnak egészen a baba megszületéséig. A dajkaanya egy szolgáltatást végez, jogi értelemben ingyenesen, de valójában pénzért. A béranyaságnál pedig nem is takargatják azt a tényt, hogy mindezt a kihordó anya pénzért csinálja, valójában ennyi a különbség.

A magyar nőnek, Monikának a legjobb, és leggyorsabb esélye az, ha Grúziában megindítja az örökbefogadást, hiszen ahogyan nálunk is, ott is a szülőanyát tekinti a jog anyának, így a fogadó pár örökbefogadás révén válhat a leggyorsabban szülővé. Míg az Egyesült Államok jó pár államában bevett gyakorlat a béranyaság, ahol elismerik a fogadószülőket anyának és apának, addig Európában általában másként dönt a jog. Ha a szülők hazájának a joga nem ismeri el a béranyaságot, akkor érdemes az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni, és vélhetően – ha a gyerek biológiailag is gyermeke a fogadószülőknek – meg is kapják a nemzetközi pozitív ítéletet, nem mellesleg jó sok év után. Erre volt már pár példa. Hogy egy kicsit még bonyolultabb legyen a dolog, létezik teljes dajkaanyaság, amikor nem a szülőktől származik biológiailag a gyerek, vagy a petesejt a béranyáé, de a sperma az apától van.

terhesség örökbefogadás béranya

Magyarországon az az anya, aki szül.

Ha a szülőknek genetikailag semmi közük a gyerekhez, csak ők szeretnék felnevelni, akkor nem valószínű, hogy a nemzetközi bíróság utasítja az államot a szülőség elismerésére. Erre szinte csak akkor van esély, ha a gesztációs béranyaság áll fenn, vagyis a sejtek a szülőktől származnak, csak valaki más hordja ki a babát. Ez igaz a magyar nőre, tehát neki valós esélye van a pozitív döntésre, ami azonban évekig tart. Magyarországon tehát az örökbefogadás a leggyorsabb és legegyszerűbb útja ilyen esetben a jogi értelemben vett szülővé válásnak”– mondta el az NLCafénak Zeller Judit, a TASZ jogásza.

„A korom miatt valószínűleg örökbe sem fogadhatom a saját babáimat, így amíg a törvény nem változik, csak a gyámjuk lehetek” – vázolta a furcsa bürokratikus helyzetet Monika a Blikknek.

Magyarországon az örökbefogadás szabályai szerint ugyanis a fiatalabb szülő legfeljebb 45 évvel lehet idősebb a gyereknél. Ez a korhatár sok vitát vált ki, időnként örökbefogadók felvetik, hogy miért van szükség erre a megkötésre, és igazságos-e. A legtöbb fejtörést a 45 éves limit okozza. Házaspároknál elég, ha az egyik fél belefér a korkülönbségbe, napra nézik. Eltérni ettől csak rokoni örökbefogadásnál lehet (ez is oka lehet, hogy páran hamis apasági nyilatkozattal próbálják meg kicselezni a szabályozást), vagy ha egyszerre több testvért fogad örökbe valaki, akik közül a legidősebb még belefér a 45 évbe. A 45 év egyébként a lombikeljárásnál is vízválasztó, nőknél ennyi idős korig finanszírozza a társadalombiztosítás a próbálkozást. Az esély azonban már jóval előbb elkezd csökkenni. Az örökbefogadás a természetnél jóval megengedőbb, hisz itt például egy 52 éves feleség és 40 éves férj is kaphat újszülöttet. Az örökbefogadás szabályozásában folyamatos szigorítás figyelhető meg Magyarországon. A 45 éves maximális (és 16 éves minimális) korkülönbséget 2003-ban vezették be, majd 2014-ben azt is rögzítették, hogy csak 25 év felett lehet örökbe fogadni. 2003 előtt 45 évnél magasabb szülő-gyerek körkülönbséggel is előfordultak örökbefogadások – viszont akkor a mainál több gyerek és kevesebb várakozó volt a rendszerben.

Megosztás Facebookon