nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Egyre kevesebb gyermeket vállalnak a magyar szülők

Egyre kevesebb gyermeket vállalnak a magyar szülők

Nem gyarapodik, inkább fogy Magyarország lakossága, ehhez az is hozzájárul, hogy a szülők egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám.
MTI/NLCafé
f Ajánlom

Hiába minden erőfeszítés, egyre kevesebb gyermeket vállalnak a magyar szülők – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavaly ősszel végzett kis népszámlálásának adataiból.

A korábbi évtizedekhez hasonlóan a nők termékenysége és az átlagos gyerekszám továbbra is csökkenő tendenciát mutat, utóbbi mérséklődése azonban lassul. Száz szülőképes korú nőre az 1990-es 136-hoz képest 2016-ban átlagosan már csak 104 gyermek jutott 2016-ban. A községekben élőknek több, míg a városiaknak kevesebb gyerekük van, a legtöbb gyerek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a legkevesebb Csongrád megyében születik.     

A magasabb iskolai végzettségű nők később alapítanak családot: míg a legfeljebb általános iskolát végzett nők átlagosan 22 évesen szülték első gyermeküket, addig az érettségizettek 25, a diplomások 27 évesen. A KSH szerint a nők iskolázottságának növekedésével csökken a gyermekszám,

a legtöbb gyermeket azok a nők szülték életük során, akik általános iskolai tanulmányaikat sem fejezték be. 

Az elmúlt időszakban az élettársi kapcsolatok térhódítása miatt nőtt a házasságon kívül született gyermekek száma. A házas és az élettársi kapcsolatot fenntartó nők között a legnagyobb különbség a gyermektelenek arányában figyelhető meg: míg a házas nők kevesebb mint tizedének, addig az élettársi kapcsolatot fenntartók több mint harmadának nem született gyermeke. A házas nők leggyakrabban két gyermeket vállalnak, míg az élettársi kapcsolatot fenntartók között az egygyermekesek vannak a legtöbben.     

Mikrocenzus

A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték.

Megosztás Facebookon