Még tart a vakáció, muszáj már tanulni?

Hány perc múlva jön a busz?

A nyári szünet a gyerekeknek az önfeledt játéké, a pihenésé, ez nem vitás – mondja Hegedűsné Ivády Gabriella, a petőfibányai Petőfi Sándor Baptista Általános Iskola igazgatónője. – Csakhogy indirekt módon is lehet gyakorolni, a meglévő tudást felszínen tartani. A tanévkezdés közeledtével egyszerűen bele kell csempészni a hétköznapokba, és bizony, ebben az időben ez a szülők feladata. Az iskolában megszerzett tudásra bizony szükség lehet a hétköznapokban, és ha ezt egy gyerek megtapasztalja, nem tűnik majd el a motivációja.

Lehet azt mondani, hogy miközben sütök valami finomat, segítsen a gyerek kimérni a hozzávalókat. Mit jelent a fél liter tej, mit jelent 20 dkg vaj, mennyit kellene hozzátenni, hogy negyven legyen. Olvassa fel ő a receptet! Máris előkerül az olvasás, a mértékegységek. A fizikai, a kémiai jelenségek, a víz halmazállapotai harmadikos anyag, a tojásfőzés közben szóba lehet hozni, csak úgy. De bográcsozhatunk is, és a halászlé, a paprikás krumpli bugyogása is kiváló alkalom lehet arra, hogy csak úgy megjegyezzük, hány fokos lehet, miért ezt látjuk. A nyári limonádéba pottyantott jégkocka is rejti a tudást, persze nekünk, felnőtteknek is nyitottnak kell lennünk.

Ha együtt megyünk vásárolni, gazdálkodjon a pénzzel a gyerek. Ha még csak 7–9 éves, csoportosítsa az aprókat a pénztárcánkból, ha már 10–13, komolyabb matematikai példák is előkerülhetnek a valós életből. Csekkbefizetés, bérletvásárlás – a rendelkezésre álló pénz, a visszajáró kérdése. Ha állunk a buszmegállóban, számoljuk ki, mennyit kell még várni a járműre, nézzük meg az analóg órát, ne a telefon digitális kijelzőjét.

Péntekre esik az első tanítási nap – szülői kisokos a tanévre

Folyamatosan előtérbe kerülhet, ami addig csak elmélet volt, s amire szeptemberben azonnal szükség lesz. A tanév eleje mindig a felmérőkkel indul, az ismétléssel, aki most szerez jó jegyet, kinyitja az önbizalom kapuját, lelkesebben indul neki a félévnek. Sajnos a gyerekek gyorsan felejtenek, a rövid távú memóriára sokkal jobban építenek. A felsősök random tanulnak, dolgozat előtt 1-3 intenzív napot, pánikszerűen. Ez az “egy dolgozatra készültem fel” tudás két hét múlva már sehol sincs.

Alig akad gyerek, aki a folyamatos tanulás híve lenne, ezért augusztusban is inkább gépeznek és telefonoznak, mint hogy a tavalyi könyvet elővegyék. Pedig nem ártana az utolsó hétben kicsit belenézni, miről is volt szó. De ha már a digitális technika beszippantotta őket, használjuk ki ezt. 

Hogyan érd el, hogy a gyereked szeressen tanulni?

Sok játékos, oktató feladatot találunk, amit letölthetnek. Szókincsbővítésre alkalmas, földrajzi, történelmi ismereteket kívánó. Vegyük rá őket, hogy ne csak ügyességi nyomkodósban merüljenek el. A nyári szünet nem azt jelenti, hogy leállunk, becsukjuk a szemünket, a fülünket, az iskolában szerzett tudás pedig nem a feleslegek tárháza. Meg kell látnunk, mire van szükségünk, mi az a képesség, amit bizony csiszolnunk kell, fejleszteni.”

Ott vagyunk már?

Kisgyerekes szülők utazás alatt hallott leggyakrabb mondata: “Ott vagyunk már?!” Az autóban, vonaton eltöltött többórás út viszont kiváló alkalom lehet arra, hogy együtt játsszunk. Vagy ne csak játsszunk, hanem a gyerek meglévő tudását alkalmazzuk. Az elsős, másodikos szereti a szóláncokat, és nevetve vet be huszadjára is olyan szót, amely “a” hangra végződik. Hadd erőlködjön a szülő is, hogy tud-e még “a” hanggal kezdődő szót mondani. Miközben az agytekervények izzanak, a burkolt szókincsbővítés megtörténik (a szülő kevésbé ismert szavakat is kitalálhat, ha már elsütötte az ablakot, az ajtót, az almát, jöhet mondjuk az alabástrom – tudod, hogy mit jelent?) – az út is eltelik, még tanítottunk is valamit. Vannak azonban olyan esetek, amikor a szülőnek már magára kell hagynia a gyereket, kevésbé tudja befolyásolni a dolgokat.

“Az elsőből kikerült gyerek olvasása a legtörékenyebb technikai szempontból – mondja Handzóné Bóka Eszter alsós tanítónő. – Megismerte a betűket, az összeolvasást, de a szeme még csak kisebb egységeket fogad be. Minél többet fog olvasni, minél jobban megy neki, annál több szót lát egyszerre. Mi ezt látószögnek hívjuk, és amikor egy gyerek már önállóan olvas, akkor szép lassan, észrevétlenül ügyesedik ebben is. Bár az iskolában több gyakorlatot is elvégzünk, hogy minél hamarabb nagyobb egységeket lásson, a vakáció ideje alatt sokat felejthet. Épp ezért nagyon fontos, hogy minél többet olvasson. Nem feltétlenül hosszú regényeket, hiszen számára az olvasás még fárasztó feladat, a technikai problémák sokszor elvonják a figyelmet a tartalomról, az élményről.

Fotó: Thinkstock

Keressünk rövid meséket, más érdekelheti egy fiút, mint egy lányt. Olvassa el ő az interneten az időjárás-jelentést egy kirándulás előtt, aznap ő mondja meg, mit pakoljunk, számíthatunk-e zivatarra, vagy hallgassunk meg tőle egy részt a kedvenc magazinjából, ami lehet, hogy épp egy horgászújság. Az olvasás nem azt jelenti, hogy csak szépirodalmat, meséket vegyen kezébe a gyerek. Az ismerettartalmú szövegek is nagyon fontosak. Az írást se felejtsük el: írhatja ő a bevásárlási listát a boltba, képeslapot a nagyinak, ami kicsit már retró szokásnak hathat, de épp ezért izgalmas. Pötyöghet sms-t a telefonunkon. A kézzel írás nagyon fontos, de mivel a gyerekek digitálisan nyitottabbak, a fogalmazás akár számítógépen is történhet. Az olvasást folyamatosan gyakorolni kell szerintem, akkor lesznek a gyerekek igazán biztosak, s mondhatni, minden erre épül. A szövegértés, a szókincsgyarapítás, a matematikai feladatok megoldása és értelmezése.

Ahogy közeledik a szeptember, napi fél órát mindenképp érdemes arra szánni, hogy ismételjünk. Így sokkal könnyebb lesz az indulás, és az első sikerélmények tovább lendíthetik, meghatározhatják akár az egész félévet.

One, two, ?  …

A két és fél hónapos nyári szünetbe tehát belefér az indirekt tanulás, ismétlés, de vannak olyan esetek, amikor bizony hagyományos módon, füzetben, könyvek előtt, 1-2 órás munkával lehet csak megtartani a már megszerzett tudást vagy előbbre jutni.

“Mint pedagógus, jól tudom, hogy mennyire elfáradnak a gyerekek az iskolaév végére, és mennyire szükségük van a nyári vakációra – ismeri el Stefán Ildikó, az Esterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusának főiskolai adjunktusa. – Ezért nem is helyeslem a nyári tanulást, a nyár végi ismétlést. Az idegen nyelveket azonban főleg a kicsi gyerekek nagyon el tudják felejteni, velük nem árt egy kis nyárközi angolozás. Semmiképpen nem ajánlom, hogy a tankönyvet vegyük elő, ez minden gyerek kedvét szegi. Játékos módszereket javasolnék. Lehet dobókockát dobálni a számok gyakorlására, vagy lottószelvényt kitölteni. Gondolhatunk egy színre, állatra, szobában lévő tárgyra és a gyerek kérdezgetheti: »Ez egy autó?«, »Te egy krokodil vagy?« Lehet angol nyelvű képeskönyveket olvasni közösen.

Az Oxford Kiadó minden korosztály számára kínál könnyített olvasmányokat. Külön felhívnám a figyelmet a Spotról, a kiskutyáról szóló sorozatra, amely angol gyerekek számára készült, de jól használhatják a magyar kisgyerekek is. Nagyobb könyvesboltokban kaphatóak, de a rajzfilmek is megtalálhatók a világhálón. Számos, szülőknek ötletet adó honlapot találhatunk az interneten, legjobbak talán a British Council anyagai.

A kamaszok maguktól is foglalkoznak a nyelvvel, hiszen számos filmet néznek, slágert hallgatnak angolul az interneten. Nekik legfeljebb egy kis bátorítás kell, hogy jelenítsék meg a szöveget is a dalokhoz, a képaláírást a filmekhez, ne legyen »elszállt szó« az angol szöveg. Természetesen, nekik is ajánlom a könnyített olvasmányokat. A nyelvvizsgára készülő gimnazisták helyzete más, ott bizony kell a folyamatos, kemény munka. Aki vizsgára készül, az tartson egy kis nyári szünetet, de aztán folytassa a felkészülést!

Összefoglalva: igen, ajánlatos elővenni az idegen nyelvet a nyár végén, de semmi esetre sem a megunt tankönyvből, hanem játékosan, az internetet, a nyelvi játékokat is bevonva.

“Én tanultam nyáron…”

“Nyáron, a 30 fokos hőségben, 9 hónap intenzív tanulás után a legtöbb gyerek nem akar tanulni – vallja be Horváth Krisztina idén végzős gimnazista. – A nyár alapvetően arra való, hogy kipihenjük a sulit, az egész éves hajtást, bulizzunk, nyaraljunk, semmittegyünk. Én idén június elején megfogadtam, hogy ezen a nyáron (már az előttem álló érettségi miatt is) többet fogok tanulni. Persze sose valósítom meg teljesen azt, amit elterveztem, a nagy tanulás is sajnos áttolódott augusztusra. Igazából most vettem rá magam, hogy valóban tanuljak.

Nem vagyok stréber, de sok minden múlik azon, hogy volt-e a kezemben könyv, vagy sem. Augusztusban napi 1-2 óra tanulás már olyasmi, ami bőven megtérül. 

Sajnos, azt én is látom, hogy a tanulás és a felejtés abszolút személyiségfüggő. Van, aki egy betűt nem tanul ez alatt a három hónap alatt, mégis majdnem minden megmarad neki, és van, aki túlhajtja magát még nyáron is, aminek az az eredménye, hogy már az első hónapban elfárad és kiég. Én személy szerint mindig jó tanuló voltam, így nem is igazán szorultam rá arra, hogy már augusztusban elkezdjek tanulni. Csakhogy az emelt szintű érettségi nem potyog csak úgy az ölembe. Arra muszáj több időt szánni. Hasonló a helyzet a nyelvvizsgával. Ezek egyikét sem lehet napok alatt megtanulni, vagy több hónap kihagyás után a lemaradást hipp-hopp behozni.”