nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Miért nem mondom el a kislányomnak hogy beteg és le fog bénulni?

Miért nem mondom el a kislányomnak hogy beteg és le fog bénulni?

Döbbenetes vallomás egy édesanya tollából, aki nem szeretné idő előtt letörni gyermeke szárnyait. Érdemes elolvasni!
NLCafé
f Ajánlom

“Sose fogom elfelejteni a pillanatot, mikor először megpillantottam őt. Az orvos felemelte, majd mosolyogva hozzám fordult és gratulált ahhoz, hogy lányom született.” Eden Strong ezzel a megható visszaemlékezéssel kezdte szívbemarkoló posztját a Babble.com nevű közösségi szájton, amiben arról ír hosszan, miért nem akarja tudatni kislányával, hogy egy genetikai rendellenesség miatt rövidesen nem tud majd járni.

Eden a poszt folytatásában leírja, születése után kislányát teljesen egészségesnek nyilvánították az orvosok, csak később derült ki – számára is -, hogy ez nem egészen így van.
“Nyolc év telt el a lányom születése óta, az én kicsi, tökéletes babám pedig egy olyan bolondos, nagyszájú, kreatív, makacs és szenvedélyes kislánnyá cseperedett, aki már kétéves korában egyedül kötötte be a cipőjét, és aki most nyolc évesen úgy érvel, hogy félő, mire főiskolás lesz, már ügyvédre lesz szükségem, hogy megvédjem magam.”

Eden leírja, kislánya első ránézésre minden szempontból tökéletes, egy dolgot leszámítva: azt a genetikai rendellenességet, amit édesanyja egyelőre képtelen elárulni neki. “Fogalmam sincs, hogy mondhatnám el neki, hogy ahogy nő, úgy lesz majd egyre gyengébb. Nincs erőm szembesíteni azzal, hogy a gyógytorna, amire hetente kétszer járunk nem arra van, hogy javuljon az állapota, hanem éppen ellenkezőleg. Hogy ne romoljon.”

Kép forrása: Babble.com
Kép forrása: Babble.com

Miután diagnosztizálták, az orvosok azt mondták Edennek, gyermeke legfeljebb kamaszkoráig tud majd futni, ugrálni, és egyáltalán, járni. “Nem tudom, hogyan közöljem vele a rossz hírt, hogy az álma, hogy egyszer sikeres tornász lesz belőle, örökké csak egy álom marad. Nem tudom, hogyan törhetném le, egy szárnyaló, nyolcéves kislány reményeit és vágyait, épp ezért, nem is teszem.”

“Ehelyett, megteszek mindent, hogy a lányom a lehető legjobb orvosi ellátásban részesüljön. Megteszek mindent, amit az orvosok előírnak nekünk, de semmi mást. Mert az lehet, hogy ők ismerik a lányom DNS-ét, de nem ismerik őt magát. Igazság szerint, senki sem tudja, ki lesz majd belőle – pláne nem 8 évesen -, és épp ahogy a többi vele egykorú, ő is megérdemli legalább a lehetőségét, hogy kitalálja ki lesz belőle.”

Olvass még többet az anyaságról az NLCafé oldalán: 

 

Megosztás Facebookon