nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Szekeres Nóra: “Anyaként folyamatosan hibázom”

Szekeres Nóra: “Anyaként folyamatosan hibázom”

Szekeres Nóra ugyan a Babavilág kapcsán folyton képernyőn van, de az utóbbi pár évben, harmadik gyermeke születése óta kicsit háttérbe vonult. Most, hogy Ali bölcsibe megy, elbeszélgettünk Nórival az új terveiről, a tökéletes anyuka imázsáról, a legújabb vállalkozásáról, és lerántottuk a leplet a Kölyökidő legfontosabb romantikus száláról is.
TóCsa
TóCsa
f Ajánlom

Jól érzem, hogy tudatosan építed magad körül a “tökéletes anyuka” brandet?
Tökéletes anyuka? (nevet) Az biztosan nem vagyok. Soha nem volt tudatos brandépítés részemről. Csak azt próbálom mutatni kifelé, ami én vagyok, nem pedig valami mást. Nem az a célom, hogy kitaláljak magamnak egy imázst, és ahhoz igazodjak. Csak azt láthatják az emberek, ami én vagyok, és amit szívesen meg is mutatok magamból.

Nincs menedzsered vagy PR-osod, aki foglalkozik az ügyeiddel és az imázsoddal?
Senki, csak én vagyok magam.

Akkor a médiában jelen lévő imázsod teljesen ösztönös?
Nem is lett volna időm rá, hogy kitaláljak ilyesmit magamnak. Nagyon korán keveredtem bele az egészbe, még csak húsz körül voltam, amikor az első gyerekem megszületett. Akkoriban még nem is nagyon foglalkoztak nálunk a médiában olyasmivel, hogy valakinek imázst építsenek…

Ha arra kérnénk egy átlagembert, hogy soroljon fel ismert magyar anyukákat, te jó eséllyel benne lennél a listában. Nem idegesít téged, hogy már ilyen régóta azonosítanak téged az anyasággal?
Nem érzem ezt skatulyának. Az anyaságom erősen meghatározta a felnőtt életemet, ez az énem egy nagyon fontos része. A döntéseimet és a cselekedeteimet rendkívül befolyásolja. Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az anyaság a legfontosabb az életemben és a mindennapjaimban. E mellé viszont annyi minden szerveződik, amit az ember ezáltal csinálhat. Onnantól kezdve, hogy lettek gyerekeim, én úgy fogtam fel, hogy felelősséggel tartozom, és valamiféle példával kell elöl járnom. Próbálok jó lenni.

Fotó: Birton Szabolcs
Fotó: Birton Szabolcs

Hosszú szünet után, néhány éve született meg a harmadik gyermeked, Ali. Ilyenkor a döntésben az is közrejátszik, hogy féltél attól, hogy a nagyok gyorsan megnőnek és kirepülnek, és már nem lehetsz sokáig a gondoskodó édesanyjuk?
Nem, nem, nem. Az biztos volt, hogy a férjemmel szeretnénk kisbabát, csak az időpont volt kérdéses. Bevallom, két nagy gyerek után kicsit húztam az időt, mivel már pontosan tudtam, hogy egy gyermek felnevelése mit jelent, és milyen áldozatokkal jár.  

Meg lehet próbálni tökéletes anyává válni, vagy ez csak egy téveszme?
Folyamatosan hibázom, mindig új hibákat követek el, és újra meg újra felül kell vizsgálni önmagamat. Van, ami működik az egyik gyereknél, de nem jön be a másiknál. Ez egy állandó kérdéskör, ami folyamatosan foglalkoztat. Hiába van két kamasz gyerekem, a kicsivel meg kellett találnom a külön hangot, hogy úgy szeressem és úgy neveljem, ahogy az neki jólesik. A nagyoknál meg azt kell megtanulnom, hogy fokozatosan ki tudjam őket engedni a kontrollom alól. Tökéletes anya és tökéletes anyaság nem létezik, csak az van, hogy az ember megpróbálja a tőle telhető legjobban csinálni a dolgokat.

Az ismertségedet arra is használod, hogy odaállsz különböző nemes ügyek, segítséget nyújtó szervezetek mellé. Mi alapján döntöd el, hogy kinek segítesz?
Régóta szerettem volna valami jótékonysági munkában részt venni, így egyszerűen bevonzottam az ilyen típusú megkereséseket. Tényleg jót akarok tenni, de annyi rosszat lehet hallani az ilyen-olyan alapítványokról, hogy én is gyanakvó lettem. Nehéz utánajárni, melyik szervezet megbízható, és melyik akar valóban segíteni. Nagyon szuper, hogy a Habitat Második Esély programjába kapcsolódhattam be, és részt vehettem a szociális bérlakások felújításában. Nem adnám a nevem olyasmihez, amiről nem gondolom, hogy jó.

Fotó: Birton Szabolcs
Fotó: Birton Szabolcs

A Babavilág műsorvezetése és Ali nevelése mellett jut bármi másra időd? Vannak új munkáid kilátásban?
Most indult be az életem, mert Ali hároméves lesz, és elkezdett bölcsibe járni. Lett egy kis időm. A barátnőmmel bele is vágunk egy vállalkozásba.

Ez is az anyaszerepeddel lesz kapcsolatos?
Nem, ez a divathoz kötődik. Mi közösségi gardróbnak hívjuk, és arról szól, hogy amikor a csajok hétvégén elmennek vacsorázni, randizni vagy bulizni, akkor szeretnek csinosan felöltözni, de jellemzően ezeket a ruhákat nem veszik fel egy-két alkalomnál többször. Úgy gondoljuk, hogy ez pazarlás, viszont értjük, hogy igény van arra, hogy minden alkalommal valami újat vegyünk fel. Nekem is egy csomószor lenne szükségem valami újra, amikor mondjuk beugrom a tévébe. Erre próbálunk megoldást nyújtani kölcsönözhető, jó minőségű, drágább ruhákkal, és nem mellesleg az is a célunk, hogy így megismertessük az embereket a tehetséges magyar tervezők által jegyzett darabokkal is. Külföldön találtunk hasonló vállalkozást, de itthon sehol. Úgy gondoltuk, megcsináljuk.

A kilencvenes évek elején téged gyerekszínészként ismertünk meg. A színészkedés nem hiányzik? Soha nem akartál visszatérni hozzá?
Dehogynem, de ez óriási idő- és energiabefektetést igényelne. Tudod ez egy olyan dolog, hogy bizonyos helyzetekben választani kell. Sajnos csak huszonnégy órából áll egy nap, pedig én mindenfélét szeretek csinálni. Amint megszületik a gyereke az embernek, onnantól mindig lelkiismeret-furdalása van, hogy nem tölt el vele elég időt. Az azért segít, hogy mostanság már nekik van egyre kevesebb szükségük rám. (nevet) Mármint a nagyobbaknak.

A Kölyökidőben ismert meg téged az ország. Ti mennyire vagytok máig egy csapat? Össze szoktatok járni?
Nekünk ez a mai napig fontos. Máig bárkit felhívhatok abból a társaságból, és biztos, hogy örülni fog a hívásomnak, és ez fordítva is igaz. Össze is járunk, de ahogy a gyerekek száma nőtt a csapatban, ez egyre komplikáltabbá vált. Azt hiszem, Vera néni szülinapján volt utoljára nagyobb összeröffenés áprilisban, meg Kristóf kisfiának volt a keresztelője.

Fotó: Birton Szabolcs
Fotó: Birton Szabolcs

Ezt egyszerűen muszáj megkérdeznem: gyerekkorodban Kristóf vagy Robi volt a zsánered?
Jaaaaaj! Egyik sem. (nevet) Ők még túl nagyok voltak akkor. Három év van köztünk, és ők voltak a nagyfiúk. Nem volt ott semmi. Szegény Vera néni folyton látta, hogy itt bimbóznak érzelmek, meg ott bimbóznak érzelmek, de mire oda tudott érni a forgatókönyvvel, hogy összeírja azt a két embert, akik tetszettek egymásnak, addigra azok már egymásra se akartak nézni. Robit és Kristófot is imádom.

Az pont az a korszak volt, amikor az embert teljesen a hormonok uralják…
Gyorsan tudtunk lángolni, de ez a láng ugyanolyan gyorsan ki is tudott aludni.

A Kölyökidő stábjában nagy meglepetést okoztál azzal, hogy olyan korán gyereket vállaltál?
Teljesen megdöbbentek. Robi tudta meg először, és ő volt az, aki el akarta mondani mindenkinek. Nem ám úgy, hogy összehívott mindenkit, hanem külön, egyenként. Volt valami forgatás egy táborban, ő pedig egyesével mindenkit magához hívott, és mindenki arcát megnézte, hogyan fogadja a hírt. “Ülj le, mondanom kell valamit! A Nóra terhes.” Valahogy így. (nevet) Kíváncsi volt a reakciókra.

Olvasnál még Szekeres Nóráról?

Mentés

Megosztás Facebookon