Család

Olvasói levél: “Csökött egy életem van”

Ezt a levelet kaptam egy olvasótól, aki arra kért, osszam meg az oldalamon a sorait, mert nem meri elmesélni az életét senkinek, elmondja hát mindenkinek. Név nélkül, anonim, én sem tudom, kit rejt a látványosan álnéven érkezett levél. Hogy a soraitól feloldozást vár-e, vagy tényleg csupán jólesett neki ki- és leírnia az életét, nem tudom.

Kedves Bouvet! A mai napon több olyan cikkbe is belefutottam, amelyben Frei Tamás vall arról, miért hagyta ott élete szerelmét. A nő gyermeket akart, a férfi nem. Klasszikus felállás. Én már csak tudom. Jelen pillanatban úgy élem az életemet ugyanis, mint aki kívülről figyeli azt, vagy ha focis hasonlattal élhetnék, itt állok a partvonal mellett egy labdával, de már nincs kedvem eldobni azt. Elfáradtam, és úgy érzem, csupán egy csökött, semmit nem érő életem van, és erről én tehetek.

Pedig a külvilág szerint mindenem megvan. Ötvenéves vagyok, fiatal feleségem van, ő a negyedik. A fiatal feleségem nemsokára megszüli a gyerekünket. Nekem a harmadik gyereket, neki ő az első. Azt mondják, kislány lesz.

A folytatásért kattints a Bouvet caféblogra!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top