nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Család
Spermahiány: a magyar nem elég jó, a dán nem jöhet

Spermahiány: a magyar nem elég jó, a dán nem jöhet

Embargós lett a dán sperma, hát ide is eljutottunk. Hogy miért? Erre az ÁNTSZ próbál válaszolni, ám hogy mi a megoldás, arra senki... Hogy mi lesz a babára váró családokkal, legyen ez az egymillió dolláros kérdés.
Jenei Gréta
Jenei Gréta
f Ajánlom

Hormonkezelés hónapokon át, számtalan fájdalmas tűszúrás, aggodalom, vágyakozás, feszültség és várakozás – minden nő ismeri ezeket, aki mesterséges megtermékenyítésre vár. A szokásos bizonytalanságot most az is fokozza, hogy néhány hete nincs elég donor ivarsejt, így a kórházakban nem tudják elvégezni a spermát igénylő beavatkozásokat. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal ugyanis megtiltotta a gyűjtést a KRIO intézetnek, amellyel a legtöbb mesterséges megtermékenyítést végző intézmény kapcsolatban áll, így most nincs sperma, amit fölhasználhatnának. A meddőségi centrumokban várólistára kerülnek a nők. Több esetben a megkezdett kezeléseket sem tudják már befejezni.

Hazánkban becslések szerint minden ötödik pár vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy nehézségek árán örülhet gyerekáldásnak. Több mint 150 ezer házaspár meddő. A férfiak termékenyítőképességének csökkenése korunk betegsége. A képesség romlását többek között a stressz vagy a környezetszennyezés okozza. Az olyan személyes körülmények is befolyásolják az állapotot, mint az alkoholfogyasztás és a dohányzás.
 

Nagyon régóta szeretnék már babát. Komoly kapcsolatom nem volt mostanában. Mivel 40 éves vagyok, úgy gondolom, már nincs mire várnom. Eljött az idő, lépnem kell. Pedig jó darabig elképzelhetetlennek tartottam azt, hogy inszemináció útján, donor által essek teherbe. Nagyon hosszú út vezetett ehhez a döntéshez. Korábban nem így képzeltem a gyerekvállalást. De miután nem élek kapcsolatban, nyitott lettem az átlagostól eltérő megoldásokra is – kezdte történetét Eszter. – A környezetemben lévőknek mondtam, hogy szívesen vállalnék gyereket, nem feltétlenül párkapcsolatban. Azt is el tudtam volna fogadni, ha egyedül kell felnevelnem, apai jelenlét nélkül, de szülőtársként is szívesen belevágtam volna a gyerekvállalásba. Végül nem találkoztam olyannal, aki bevállalta volna így. A meleg ismerőseim között volt egy srác, aki elgondolkodott rajta. De végül sajnos nemet mondott ő is. Most már nem látok más lehetőséget.

Túl vagyok a szükséges vizsgálatokon és egy sikertelen inszemináción. A SOTE-ra jártam, júliusban mentem volna a következőre. Ám most azt mondják, nem tudnak nekem segíteni. Spermadonorra van szükségem, az meg most nincsen. Én már nem szeretnék várni és nem is tudok. És biztos vagyok abban, hogy a sok hasonló cipőben járó társam sem. Nekünk, 40 körüli nőknek nincsen pár évünk arra, hogy ölbe tett kézzel végignézzük, hogy egyszer majd elkezdődik a folyamat, ami által legjobb esetben is egy év múlva juthatunk donorhoz. Egy inszemináció sikerességének esélye 10-15 százalék, a legtöbb terhesség több próbálkozás eredménye még a lombikprogramnál is. A próbálkozások közt értelemszerűen eltelik legalább egy hónap, a hormonkezelés miatt is kell szünetet tartani, az idő meg csak fogy.

Megkérdeztem a SOTE-n, hogy ha hozok donormintát, úgy elvégzik-e az inszeminációt. Azt mondták, ők csak a KRIO-val álltak szerződésben, így nem tudnak velem foglalkozni. Ezután arra is rákérdeztem, hogy ha külföldre mennék elvégeztetni a beavatkozást, az előzetes vizsgálatokat és a felkészítést vállalnák-e. Egyértelműen elutasítottak. Az egyetlen, amit tehetnek, hogy a dokumentációmat és a vizsgálati eredményeimet kiadják. Az asszisztensek nagyon együtt érzőek voltak. Úgy tűnik, egyelőre senki sem tudja, hogyan tovább. Kétségbeestem, fogalmam sincs, mit tegyek. Ami biztos, hogy nagyon szeretnék babát, és nem adom fel az álmomat.”

Ki áll a sperma útjába?

Megkerestük a Országos Tisztifőorvosi Hivatal, mert szerettük volna megtudni, hogy mi áll annak a súlyos döntésnek a hátterében, ami miatt sokan elvesztették most a lehetőséget a beültetésre. A hivatal kérdéseinkre közleményben válaszolt.

A közleményben azt írják, hogy márciusban gyorsriasztási rendszeren keresztül értesült az ÁNTSZ arról, hogy genetikailag hibás spermiumok kerültek Magyarországra beültetés céljából. A tisztiorvosi hivatal szerint a KRIO Intézet 2013 óta törvénysértő módon importál hímivarsejteket egy dániai sejtbankból (Dánia a világ egyik vezető spermaexportőre – a szerk). Az ÁNTSZ eljárást indított és fellebbezésre való tekintet nélkül azonnal megtiltotta a behozatalt. A közlemény szerint a büntető törvénykönyv alapján az, aki emberi ivarsejtet megszerez, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el.

Kevés a magyar, de a külföldi nem jöhet…

Mint írják, a hatályos törvények alapján hazánkban az arra engedéllyel rendelkező ivarsejtbank csak olyan donortól vehet át spermát, aki adományozási nyilatkozatot tesz, az ivarsejtbankban személyesen megjelenik, aláveti magát az előírt orvosi vizsgálatoknak és a személyes jelenlétekor történik a spermium adományozása. Mindez nem teljesülhet, ha az adományozó külföldön, külföldi sejtbank számára adományoz. A jelenleg hatályos magyar jogi szabályozás az ÁNTSZ szerint nem teszi lehetővé, hogy ivarsejteket külföldről hozzanak be az országba, cserébe viszont a magyar férfiak spermájának sem a mennyisége, sem pedig a minősége nem elegendő a kereslet kiszolgálására.

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal szerint a KRIO Intézet önhatalmúlag módosította annak a rendszeres adatszolgáltatásnak a tartalmát, amelyet a hivatal ír elő. A KRIO Intézet az ÁNTSZ szerint a jogellenesen behozott ivarsejteket továbbadta a mesterséges megtermékenyítést végzőknek.

Szigorúan ellenőrzött dán spermák

Az eset kapcsán a KRIO intézetet is megkérdeztük. Az intézet ugyancsak közleményben tudatta, hogy nem szegi és nem szegte meg szándékosan a hazai hatályos törvényeket. Azt, hogy a Dániából érkezett minták behozatala sértett-e jogszabályt, a vizsgálat feladata megmutatni. A közlemény szerint az intézet minden segítséget megadott a vizsgálathoz, és vállalja az esetleges jogi következményeket. A KRIO azt mondja, a kibővített jelentésben feltüntették a külföldről hozott spermaminták számát, és határozottan visszautasítják a vádat, melyek szerint a hatóság kijátszásával vádolják őket.

A KRIO szerint az érintett, Dániából származó, donációra behozott mintákat a hazainál szigorúbb dán előírások szerint vizsgálták és kezelték. Az ügyet elindító mintában megtalálható génhiba egy olyan hiba, amelyet Magyarországon nem kell szűrni, így ki sem derült volna az elváltozás, ha ezek a minták hazánkban és nem Dániában kerültek volna levételre – írják. A hazai igényeket eleve nem fedezi a Magyarországról gyűjtött sperma – tudatja a közlemény.

A KRIO Intézet saját jogértelmezése alapján törvényesen kezelte a spermaminták behozatalát, az Európai Unió irányelvét figyelembe véve. Mint írják, a mintákat olyan uniós tagországból hozták csak be, ahol a szabályozás szigorúbb, mint a hazai elvárások. A KRIO szerint a donorprogramot az intézet többi tevékenysége tartotta el és morális okokból hagyták előtérben.

Ha kellően kritikusak szeretnénk lenni, akkor lefordíthatjuk úgy is a dolgot, hogy néhány kesze-kuszán megfogalmazott jogszabály miatt donorra váró nők és családok futnak ki az időből egy olyan versenyben, amikor 1 nap is sokat számít. Gratulálunk…

Kapcsolódó cikkek:

Megosztás Facebookon