Járhat bölcsődébe a gyerek gyed mellett?

A kisgyermekes anyák gyors visszatérése a munkába a gyakorlatban jóval bonyolultabb az ezt engedélyező szavazógomb megnyomásánál. Nem csupán arról van szó, hogy a felmondási védelem megszüntetése miatt a gyerekvállalás után munkába álló szülőt azonnal elbocsáthatják, vagy hogy továbbra sincs elegendő bölcsődei férőhely. Az is probléma, hogy a szülők nem tudják,  hogy ha gyedet kapnak, járhat-e a gyerek bölcsődébe, és már az is kiderült, hogy a bölcsődevezetők egy részének szintén fogalma sincs, milyen jogszabály alapján járjon el a férőhelyek kiosztásakor, mert kusza a szabályozás.

Gyed, bölcsi: halmoznánk az élvezeteket

Valószínűleg az történt, hogy elfelejtették a gyed extrához igazítani a gyermekvédelmi törvényt. A minisztérium szerint nincs semmi gond. Az egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényt módosították, tehát a gyedtől nem esik el senki azért, mert bölcsődbe járatja a gyerekét, azonban az lehetséges, hogy a bölcsődébe már nem jut be a gyedet igénylő szülő és dolgozó gyereke.

Érted? Nem érted? Nos, a bölcsődevezetők is, a munkába való visszatérést fontolgató szülők is így vannak vele. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) nyilatkozata szerint a fő szabály az, hogy a gyermekek bölcsődei, családi napközis ellátását azon gyermekek számára kell megszervezni, akiknek szülei dolgoznak, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban vagy képzésen vesznek részt.

Való igaz, a fent olvasható tartalommal a jogszabály főszabályként kimondja, hogy a dolgozó vagy munkát kereső, munkakeresés érdekében tanuló szülő gyereke három éves korig jogosult bölcsődei ellátásra, de más helyen egy korlátozó passzus azt írja elő, hogy amellett nem lehet igénybevenni az ellátást. Ez nem változott. A jogszabályok világában pedig hiába az általános szabály, ha akad mellé bármi, ami korlátozza, az utóbbi lesz az erősebb, azt kell figyelembe venni.

Úgy fest, a jogalkotó – a minisztérium optimista és hanyag rálegyintése ellenére – egyszerűen elfelejtette kijavítani a törvényt, és ezzel zavaros helyzetet idézett elő: ha dolgozik a szülő, a munka és a bölcsőde mellett járna a gyed, de gyed mellett elvileg nem vehetik fel a bölcsődébe a gyereket. Róka fogta csuka? Majdnem. Csak a rohammunka során egy egyszerűen kijavítható, de figyelmen kívül hagyott hibával nagyon nehéz helyzetbe hozták a szülőket és az intézményvezetőket egyaránt.

Ki jut be hamarabb, a dolgozó szülő gyereke vagy a rászoruló?

A Népszabadság által megkérdezett két bölcsődei vezető szakember a gyed extrát érintő kérdéseken kívül arra sem tudja a választ (és vélhetően nincsenek ezzel egyedül), hogy az intézményeknek hogyan kellene eljárniuk az egyes munkavállaló szülők gyerekeinek felvétele során. A gyermekvédelmi törvény szerint elsősorban a szociálisan rászoruló gyermekeket kell felvenniük a bölcsődékbe, mert a bölcsőde gyermekjóléti intézmény, nem jár mindenkinek, hanem a rászorultság elvén osztják ki a jelentkezők között a rendelkezésre álló férőhelyeket. De mi legyen akkor az anyagilag jobb helyzetben lévő dolgozó szülőkkel? A törvény szava szerint a szociális helyzetük miatt rászoruló, vagy a dolgozó szülők gyerekeinek járjon a sok helyen egyébként is szűkösen mért bölcsődei férőhely?

A dolgozó szülő közben arra gondol, úgy kalkulál: miért is fizetné egy évig a drága családi napközit, magánintézményt, ha elvileg az ő gyerekének is jár a sokkal kedvezőbb térítési díjú bölcsődei férőhely? A családi napközik díjait ugyanakkor a rászoruló gyerek szülei aligha lesznek képesek megfizetni. Ezekkel a gyerekekkel mi lesz?

A probléma gyökere az, hogy éppen ott kevés a férőhely, ahol volna munkahely, és már van bölcsőde is. Így ha jobban belegondolunk, az összes előbb felvetett kérdés csupán elméleti: az hogy a bölcsődei vezetők tudják-e, mi a teendőjük, vagy hogy a szülők elesnek-e a bölcsődétől, ha munkájuk mellett gyedet is kapnak, valójában nem sokak problémája lesz. Az eddigi bölcsődei jelentkezések száma szerint legalábbis ez a helyzet.