Gyerekvitamin: fölösleges szülői túlbuzgóság?

Gyerekvitamin – szoktuk hallani a kifejezést. Sok szülő odakészíti a reggeli tányér mellé a kis színes bogyókat: azt, amelyik vitamint ad, azt, amelyik vasat, azt, amitől jobban fut majd a gyerek, amitől jobban bírja a tanulást és ami segíti a koncentrációját. De valóban szükség van erre a „felturbózásra” egy egészséges fejlődő szervezetnek?

Mesterséges pótlékok

A D-vitaminra egyéves korig, a K-vitaminra anyatejes táplálás esetén, multivitaminra bizonyos hurutos fertőzésekkor, illetve nagyobb vérveszteség során a vaskészletek „feltöltése” miatt szükség lehet, de alapesetben fölösleges, sőt akár káros is lehet a „mesterséges” vitaminpótlás – mondják az általunk megkérdezett orvosok. Ha a gyermek eleget van friss levegőn, elegendő zöldséget, gyümölcsöt, húst, tejterméket fogyaszt: nem kellenek az extra készítmények.

Mégis: a felmérések szerint a magyar gyerekek harmada fogyaszt multivitamint. Amennyiben az étrend nem megfelelő, a vitaminnak van létjogosultsága, itthon azonban épp azok jutnak hozzá ezekhez a készítményekhez, akiknek a jó táplálékokra is van pénzük, míg azok a gyerekek, akik mennyiségileg és minőségileg is alultápláltak, nem engedhetik meg maguknak ezt a „luxust”.

A gyerekorvos egyébként azt mondja, ez nem is baj: sokkal több gondot okoz ugyanis a szülők túlbuzgósága, mint a vitaminhiány. Dr. Huszár András sok-sok évtizedes praxisában nem találkozott még a „klasszikus” vitaminhiány okozta betegséggel, sokkal inkább a túladagolás miatt kerültek hozzá a kis páciensek.

„Vannak bizonyos életszakaszok, amikor javasolt egyes készítmények bevitele, de alapesetben teljesen fölösleges, ráadásul könnyen telítődik velük a szervezet, ami viszont már valóban gondot okoz. Már két-háromféle tabletta szedésével fennáll ennek a kockázata” – mondja az orvos. De a dietetikus sem látja másképp a helyzetet. Barcza Zsuzsa egészséges gyerekeknél a vitamindús táplálkozást ajánlja, kalciumban és K-vitaminban gazdag élelmiszereket a csontoknak, E-vitaminnal telítettet az idegrendszernek, A-vitamint a szemnek, téli időszakban pedig sok C-vitamint például csipkebogyóteával.

Szezon szerint

„Adjunk a gyerekeknek spenótot, brokkolit, mindenféle zöldség és gyümölcs jöhet, de ne feledkezzünk meg a halról, májról, tojásról sem. Fontosak még a teljes kiőrlésű gabona, pékáru, az olajos magvak. Ha erre figyelünk, nincs szükség semmilyen szintetikus »adalékra«” – mondja a dietetikus, aki szerint fontos lenne, hogy lehetőleg helyi és szezonális gyümölcsöket, zöldségeket fogyasszunk. Ma már tudjuk, hogy egy anya terhesség alatti táplálkozása akár három generációra is kihat. Nem szerencsés, ha egy gyerek például a helyi gyümölcsök, zöldségek helyett nálunk nem honos, egzotikus tájakról származó termékeken nő fel. A gyümölcsök közül a közelgő őszi hónapokban van szezonja például az almának, a birsalmának, egyes körte- és szőlőfajtáknak, a naspolyának, a diónak és a gesztenyének. A zöldségek közül érdemes ilyenkor a padlizsánt, a brokkolit, a káposztaféléket, a metélőhagymát, a fekete retket, a céklát, a zellert, a csicsókát vagy a sütőtököt választani.

Ha azonban a gyerek nem hajlandó zöldséget-gyümölcsöt enni, akkor a téli időszakban valóban érdemes neki vitaminkészítményeket adni, de olyanokat, amelyek ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaznak.

Tíz dolog, amit megteszel, ha gyereked születik
3 étel, amiből a gyerek nem tudja kipiszkálni a zöldséget
Tévhit, hogy az influenza ellen elegendő vitaminokkal védekezni!