Gyereket anyjáról…

Nézd meg a leggyakoribb gyerektípusokat is!

Bokor László pszichoanalitikus szerint nincsenek tiszta anyatípusok, de léteznek jellegzetes vonások, amelyeket megismerve közelebb kerülhetünk problémáink megoldásához, és ahhoz, hogy „elég jó” szülő váljon belőlünk.

A szervező-diktátor

Mindent ellenőriz és felügyel. Szorosan beosztja gyereke napirendjét: nyelvóra, edzés, leckeírás. Felnőttkorban is szívesen megmondja neki, kivel találkozzon, milyen párt válasszon. Sokszor csap át diktátorba: semmi nem elég jó neki.

KÖVETKEZMÉNY:
A diktátor anya gyermeke felnőttként keresi az utasításokat, szabályozás nélkül légüres térbe kerülhet. Teljesítés nélkül nem érzi jól magát: képtelen pihenni, a szabadságát büntetésként éli meg.

JAVASLAT:
A szervező-diktátorság csak akkor érvényesül, ha van kit elnyomni. Védekezési lehetőségként szervezzük magunk az életünket. Próbáljuk meg különválasztani saját igényeinket az anyánkéitól. Ha nemet is mondunk az ő elvárásrendszerére, attól még szerethetjük, hiszen nem a személyét utasítjuk el. Törekedjünk rá, hogy személyes igényeinket ne csak ünnepnapokon, a szabadság alatt elégítsük ki, hanem a hétköznapokban is.

A mártír

Azt hangsúlyozza, hogy életének egyetlen értelme a gyerek, akiért fel kell áldoznia magát: folyamatosan gürcöl és szenved. Látszólag mindent megtesz, de hihetetlen pusztítást végez. Áldozata önző és agresszív, folyamatosan manipulálja a gyerekét, ami bűntudatot, félelmet, elutasítást szül.

KÖVETKEZMÉNY:
A mártír anya gyermeke nehezen tör ki a hála nyomasztó érzéséből, állandó bűntudata miatt sehol nem érzi magát biztonságban. Az anya demonstratív, tökéletes munkavégzése passzívvá teheti.

JAVASLAT:
Az anyának is jobb, ha a gyereke szeretetet és nem hálát érez iránta. Ne legyen bűntudatunk, ha ő hálát követelve támaszt elvárásokat. Próbáljunk olyan együttléteket kialakítani, amelyek mindkettőnknek jók, és segítenek felismerni egymás értékeit.

A tyúkanyó

A széltől is óvná gyermekét: kényezteti, babusgatja, állandóan aggodalmaskodik, retteg. Törődése nyomasztó, szeretete a saját érdekeit szolgálja. Hátterében sokszor az anya magányossága áll, amelynek feloldása a gyerek feladatává válik. Így láncolja őt magához.

KÖVETKEZMÉNY:
A tyúkanyó gyermeke érzelmileg kiszolgáltatott, nehezen lép fel az anyja ellen. Felnőttként nem érzi magát biztonságban, gondoskodásra szorul. Házasságkötése az anya számára tragédia: hiszen gyermeke mástól kapja meg a törődést, így ő mellőzve lesz.

JAVASLAT:
Ha nem vagyunk kiscsibék, nem férünk be a tyúkanyó szárnyai alá. Legyünk érettek. Ne a szülőktől várjuk, hogy pótolják, ami a saját korosztályunkkal kialakított kapcsolatainkból vagy a házasságunkból hiányzik. A tyúkanyónak el kell engednie a gyerekét, akinek felnőttként már a saját családja az első.

A barátnő

A fiús anyukák körében is népszerű jelenség. „Jó fej”, engedékeny, szívesen bulizik a gyerekével, cigivel, alkohollal kínálja, és a problémáival traktálja. Nem hagyja, hogy gyereke a kortársaival élje az éle tét, tiltakozik az életkora és szülői szerepe ellen.

KÖVETKEZMÉNY:
A barátnő anya lemondást követel a gyerekétől: egy anyától jogosan várhatjuk el azt, amit egy barátnőtől kevésbé. Ha egy tízéves gyerek vacsorát főz az anyja helyett, érezheti magát felnőttnek, de lehet, hogy később nem képes felismerni saját érzelmi igényeit.

JAVASLAT:
Az anya – akármennyire is magányos – ne a gyerekben keresse a barátnőt. A barátnő anyaság oda vezethet, hogy a gyerek felnőttkorában másokkal nem érzi jól magát, csak a mamájával, és itt elakad a leválási folyamat. A barátnő anyaságot a gyerekek általában már kamaszkorban elutasítják: mamára van szükségük, hiszen barátnőjük sok lehet, de anya csak egy van.

Az „elég jó” anya

Felismeri, hogy a gyereknek mire van szüksége. Nincsenek túlzott elvárásai, nem akar mindent irányítani, szabadságot ad, de segít, ha szükség van rá. Távolságot is tart, de odafigyel, hogy egyik jelenség se domináljon, hanem rugalmasan keveredjenek. Jól érzi magát a bőrében, és nem kizárólag a gyerek az örömforrása.

KÖVETKEZMÉNY:
Boldog, kiegyensúlyozott felnőttkor, amiben az anya biztonságot, támaszt, menedéket jelent.

JAVASLAT:
Ha „elég jó” anyánk van, akkor lehetünk „elég jó” gyerekek. Ilyenkor úgy alakíthatjuk ki az együttléteket, hogy mindenkinek jó legyen. Törekedjünk a közös örömökre! Gyerekkorban az anyának és a kicsinek is kellemes lehet kirándulás után beülni egy cukrászdába süteményt majszolni, ami felnőttkorban is közös élmény maradhat.

A távolságtartó

Képtelen kifejezni az érzelmeit, gyereke folytonos szeretethiányban szenved. Nem tanulja meg, hogyan lehet szeretni, és azt sem, hogy milyen érzés szeretve lenni. Ide tartoznak az állandóan dolgozó anyukák is, akik leginkább telefonon nevelik a gyereküket, sivár érzelmi világban.

KÖVETKEZMÉNY:
A távolságtartó anyák gyermeke gyakran egész életében szeretetre éhezik, de értéktelennek érzi magát. A világon veri le anyai örökségét: lehet hideg, visszahúzódó, kiégett.

JAVASLAT:
A távolságtartó anya gyermekének el kell fogadnia, hogy egyedül nem tudja szabályozni a köztük feszülő távolságot, ehhez mindig két ember kell. Sajnos lehetnek olyan emberek is a közelünkben, akik rosszul bánnak velünk. Ne essünk kétségbe, ne betegedjünk meg, inkább keressük meg a saját közegünket, ahol jól érezzük magunkat.

Az anyaoroszlán

Teljes mellszélességgel védi a gyerekét: rendet teremt a játszótéren, fellép a pedagógusokkal szemben, megmondja a véleményét gyermeke házastársának. Úgy gondolja, utódjának különleges elbánás jár. Megtámadja környezetét, ha az nem ismeri el gyermeke nagyszerűségét.

KÖVETKEZMÉNY:
Az anyaoroszlán gyermeke elhiszi, hogy neki különleges bánásmód jár. Nehezen alakít ki kapcsolatot a kortársaival, és sokáig teremthet olyan helyzeteket, amelyekben a mama támadóként viselkedhet. Számos anyós- és apóskonfliktus gyökere, hogy az anyaoroszlán nem problémamegoldóként, hanem gyermekét védve avatkozik a párkapcsolatba.

JAVASLAT:
Ha felismerjük, hogy felnőttként erősebbek vagyunk az anyánknál, könnyű lesz őt visszaszorítani. Határozottan állítsuk le az anyaoroszlánt: „ez az én dolgom, majd én elintézem” magatartással. Sok gyerek okosan már kamaszkorban nem ad felületet az anyaoroszlán beavatkozásainak. Később se vele beszéljük meg a párkapcsolati problémáinkat, ugyanis különösen nagy a késztetése, hogy beleszóljon a viszonyba.

A cikkünk a Nők Lapja Psziché őszi számában jelent meg.

A magazin legfrissebb számának tartalmából:

• A párom a neten szexel
  
• Hány igazi barátod van?
  
• Elkényeztetett gyermekeink
  
• Bossing: amikor a főnök kikészít

Ha előfizetnél a magazinra, kattints ide!