Család

Gyermekeink és a szex

Gyermekeink pszichoszexuális fejlõdése nagyon korán elkezdõdik, egyesek szerint már az anyuka pocakjában. Van, aki látott már ultrahang-felvételen kisfiút, aki a leendõ férfiasságát markolászta. De a gyerek ettõl még nem lesz szexmániás!

Annak idején sokan meglepődtek Freud elméletén, sőt nem csupán meglepődtek, meg is botránkoztak. Hogy egy csecsemőnek orális örömöket okozna a szoptatás? Micsoda szemérmetlenség! Pedig a legendás lélekdoki ezt állította. Szerinte a pelenkázás, fürdetés, táplálás során nem csupán etetjük és tisztába tesszük a gyermekünket, hanem testi örömöket is biztosítunk számára. S mivel a szoptatás során a csecsemő a szájával tapasztalja meg az örömforrást, a későbbikben is ettől reméli a további örömöket, ezért vesz mindent a szájába. Ezek ú.n. autoerotikus történések, amelyek a későbbi szexualitás első csírái.

A következő, kb. 3 éves korig tartó freudi szakasz az anális, amikor is a gyerekek lassacskán megtanulják a szobatisztaságot. Ilyenkor a piciket borzasztóan érdeklik a vizelettel és széklettel kapcsolatos dolgok, és a visszatartás, kiürítés egyaránt örömet okoz számukra. A szülőknek ebben az időszakban ügyelniük kell arra, hogy a gyerekekben ne alakuljanak ki olyan érzések, melyek szerint a saját testük és annak működése a tabu körébe tartozik. Ebben az időszakban a gyerekek különösen szeretik összepiszkítani magukat, ezért ne tiltsuk őket túlságosan ezektől az élményektől. Szabad a gyurmázás, festés, homokozás, sarazás.

Óvatosan kell viszont bánni a popsi környékével – még a szokásos fenéktörléssel is -, amikor például végbélkúpot kell adni, vagy lázmérésre van szükség, mert a gyerek annyira megijedhet, hogy akár felnőtt koráig kitart a behatolástól való félelme.

A következő freudi szakasz a fallikus, melynek során a gyerek figyelme egyre inkább a nemi szervek felé irányul, ilyenkor nem ritka az önkielégítés sem. Bár ez a tevékenység is végződhet orgazmus-szerű élménnyel, sokban különbözik a felnőttkoritól. Például abban, hogy nem kapcsolódik hozzá fantáziatevékenység, és nem maga az orgazmus a célja, gyakran valamilyen másik eseményhez kapcsolódik. A gyerekkori maszturbáció viszont semmiképpen sem bűn, nem jelent semmi rosszat, sőt a gyerek természetes szexuális fejlődését jelzi.

De ez csak akkor érvényes, ha mondjuk az elalvásra, vagy szorongásos helyzetre korlátozódik – mondja Hódi Ágnes gyermekpszichológus. A maszturbáció az örömképesség legfontosabb kiindulópontja, ennek ellenére a gyerek bűntudatát a szülő még a legtermészetesebb viselkedési móddal sem tudja megakadályozni. A szülőkben ugyanis önkéntelenül valamiféle zavar keletkezik ezzel kapcsolatban és természetesen bizonyos keretek közé szorítják ezt a tevékenységet, ez pedig bűntudatot ébreszt a gyermekben.

– De a szülők az én tapasztalatom szerint nagyon pontosan érzik, hogy meddig egészséges a gyerekkori maszturbáció és mikortól nem az- meséli Hódi Ágnes. Ha a gyerek a nap nyolcvan százalékában ezzel foglalkozik, ha semmilyen más örömforrása nincs, az már nem természetes. A legtöbb felnőtt hajlamos a saját szexualitásához való viszonyával szemlélni a gyermeki maszturbációt, holott ilyen esetben az önmegnyugtatás és a maszturbáció között nincs nagy különbség. Viszont tudatni kell a gyerekkel, hogy ez az ő saját ügye, ezért ne csinálja mások előtt.

Hódi Ágnes szerint nagyon fontos, hogy szülők tartsák kellő tiszteletben a gyerek szemérmességét, és semmi olyat ne erőltessenek rá, amit nem akar. Ne nyissanak rá a vécében, és ne vegyék le róla a fürdőnadrágot, fürdőruhát a strandon, ha nem akarja.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top