Család

Ki a fõszereplõ a szülõszobában?

A baba és a mama egészsége mellett részletkérdésnek tûnik ugyan, mégsem mindegy, hogy a kismamát bevonják-e a szülésével kapcsolatos döntésekbe. A leggyakoribb beavatkozásokról szóló érvek és ellenérvek ismerete sokat segíthet.

Felvételi amnioszkópia











  •  A vizsgálat segítségével ép burok mellett megállapíthatja az orvos, hogy volt-e a magzatnak korábban oxigénhiányos állapota. Ilyenkor ugyanis a baba magzatszurkot ürít a magzatvízbe, s ez zöldre színezi. Az áttetsző magzatburkon keresztül látható a magzatvíz színe, így ez figyelmeztetheti az orvost arra, hogy a szülést meg kell indítani.


  • Az amnioszkópia azért szorult vissza, mert ma már más, korszerű, nem testbe hatoló vizsgálatokkal is meg lehet győződni a magzat állapotáról. A vizsgálat igen gyakran komoly fájdalmat okoz, ha a méhszáj még nem eléggé nyitott, vérzés jelentkezhet, rossz esetben a burok is megrepedhet. Mindez növeli a fertőzésveszélyt.



    Beöntés


  • Ha a kismama belei nem üresek (ha a szülést megelőző két napon át nem volt széklete) a kitolási szakban akaratlan székletürítésre kerülhet sor. Ez zavarhatja a kismamát.


  • Van, akit a beöntés művelete nagyon zavar. Túlságosan felerősítheti a fájásokat. Végül is természetes folyamatról van szó, amit nem kell szégyellni, s amihez a szülést kísérő személyzet is alkalmazkodhat.



    Borotválás


  • A császármetszés előtti borotválás megkönnyíti az operáló orvos munkáját, jobban hozzáfér a műtéti területhez, ha Pfannenstiel-féle metszésre kerül sor. A gáttájék leborotválására a gátmetszés miatt kerül sor.


  • Sokan zavarónak, megalázónak találják a borotválás műveletét. A borotva számos mikrosérülést okoz az érintett bőrfelületen, s ez fertőzés forrása lehet. Az újra növekedésnek induló, rövidke szőrszálak kellemetlen viszketést okoznak a seb közvetlen környékén. 











     Fájáserősítő (oxitocin) infúzió vagy injekció


  • Különösen először szülőknél igen hosszan, akár napokig is elhúzódhat a vajúdás. A mesterséges hormonadagolás felgyorsítja, lerövidíti ezt a folyamatot. Ha valamilyen okból szükséges a szülés mesterséges megindítása, az oxitocin infúzió nélkülözhetetlen. Az oxitocin infúzió vagy injekció sietteti a lepény megszületését.



    Prosztaglandin zselé


  • Túlhordás esetén alkalmas lehet a méhszáj „érlelésére”, a szülés megindítására.


  • Ritkán, de előfordul, hogy túlságosan erőteljes fájást vált ki. Az oxitocin infúzióval ellentétben, adagolása nem állítható le, adagja utólag nem csökkenthető, a méhszájról nem távolítható el. Éppen ezért nem szokták alkalmazni, ha valamilyen szövődmény, például magas vérnyomás, toxémia, cukorbaj, asztma, alvadási zavar áll fenn, illetve a magzat elmaradt a fejlődésben.



    Burokrepesztés


  • A burokrepesztés megindíthatja vagy fokozhatja a fájástevékenységet. Ha már eltűnt a méhszáj, és a burok még nem repedt meg, meg szokták repeszteni, mert így megelőzhető egy ritkán előforduló anyai és magzati szövődmény.


  • A burokrepedés az esetek zömében magától is bekövetkezik. Burokrepesztésre csak meghatározott feltételek esetén kerülhet sor. Ha túl korán teszik, előresodródhat a köldökzsinór, s ez a magzat számára életveszélyes szövődmény. 



    A méhszáj kézzel történő tágítása










  •  
    Lerövidítheti a tágulás olykor kilátástalanul hosszúnak tűnő és fájdalmas óráit.


  • A tágítás körülbelül tíz százalékkal növeli a méhszájrepedés gyakoriságát. A kismama számára igen fájdalmas művelet.



    Alkarral a vajúdó kismama hasára gyakorolt nyomás


  • Amikor a méhszáj már eltűnt, és a koponya mélyen a medenceüregben van, a külső nyomás segítheti a baba kibújását.


  • Alkalmazása sok kismama számára olyan fájdalmas, hogy napokkal később is érzik a nyomás helyét. Ha nem megfelelő időben alkalmazzák, sérülések keletkezhetnek, megrepedhet a méh, a hüvely belső fala és a gát.



    Metszés


  • Megelőzheti a súlyos, a végbél záróizmát is érintő gátrepedést, gyorsítja a magzat megszületését, csökkenti azt az időtartamot, amíg a magzat áthaladása erőteljesen tágítja a hüvelyt, ezáltal megelőzhetőek a későbbi szövődmények, például az inkontinencia és a hüvelysüllyedés. A vágás könnyebben gyógyul, jobban varrható, mint a szabálytalan repedés.


  • A gátmetszés nem csökkenti a későbbi inkontinencia és hüvelysüllyedés előfordulását, mivel ezek inkább az életkorral járó hormonális változások következményei. A gátrepedés általában csak a bőrt érinti, míg a gátmetszés során izmokat vágnak át. Éppen ezért a gátmetszés a következő szüléseknél növeli a repedés kockázatát azon a helyen, ahol korábban vágtak, mivel ott kevésbé rugalmas és tágulékony az izomszövet. A gátmetszés a szülés utáni napokban, hetekben és hónapokban sok kellemetlenséget okozhat a kismamának.


  • A cikket kivonatosan közöltük, teljes terjedelemben a Kismama 2001/1 januári számának 11. oldalán olvasható.

    Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

    Címlap

    top