Ráskó Eszter

„Elmentem a küszöbig, megálltam, aztán jött a terhesség és átdobott rajta” – egészen komoly nagyinterjú Ráskó Eszterrel

Egy nagyon durva program pörgeti a processzort, és közben senki sem tudja, hogy miket élsz át, hogy milyen hülye érzéseid vannak – mondta Ráskó Eszter a – hassimogatós-szentimentális kismamául fogalmazva – gyermekáldásról, majd rátért arra, hogy lehet-e konyakmeggyel magzatot ölni. Keserédes, vicces-komoly nagyinterjú a Dumaszínház egyetlen női humoristájával.

„Őrült dilemma volt, hogy jó apa tudok-e én lenni…” – Szarvas Józseffel beszélgettünk

A múlt évi könyvhétre jelent meg a Könnyű neked, Szarvas Józsi… című életregény, melyet a színész közösen írt Bérczes László rendezővel, mint ahogy a könyvből készült előadás is közös munkájuk. Pustol a hó, ez lett a címe. A Nemzeti Színház Bajor Gizi Színpadán mutatták be január végén, Szarvassal ennek okán, de közel sem csak erről ültünk le beszélgetni.

„Kell hogy legyen az emberben egy kis őrültség, ha ezt túl akarja élni” – Csík Jánossal és Majorosi Mariannával, a Csík zenekar alapítójával és énekesével beszélgettünk

Idén harmincéves a magyar nép- és világzene talán legsikeresebb bandája, a Kossuth-díjas Csík Zenekar. December 28-29-én évzáró koncertet adnak a Budapest Kongresszusi Központban, ennek kapcsán beszélgettünk velük zenéről, hitről, hagyományokról, sikerről, túlélésről és újrakezdésről. No meg arról, hogy miért hordott kalocsai mintás overallt Lewis Hamilton a 2012-es Brazil Nagydíjon.

„Két válásból elég tapasztalatot szereztem” – Vámos Miklóssal beszélgettünk

Beethoven és a kilences szám bűvöletében készült Vámos Miklós tizenegyedik nagyregénye, a  Legközelebb majd sikerül. A József Attila és Príma Primissa díjas író most – szándékai szerint – „szimfonikus regényt” írt válási tanácsadókról, akik összevissza kuszálják az életüket. Az író is megjárta a maga kálváriáját, ezért is ad kiváló tanácsokat párkapcsolati ügyekben. Talán érdemes ezeket megfogadni, mert a végén még valami jó is kijöhet belőlük– a regényben, de az életben is.

„Egy ilyen helyzetben nőként ma már nem kötelességed befogni a pofádat” – Gryllus Dorkával beszélgettünk

Amikor senki nem ment sehova, ő elköltözött Berlinbe. Amikor sokan elindultak, ő hazaköltözött, mert ahogy mondja, most éppen a „vissza a gyökerekhez” elmebajában tombol. Szerinte a nők is tehetnek arról, ahol most az egyenjogúság tart Magyarországon, úgy látja, itthon még mindig fontosabb a „push-up és a műszempilla”, mint a teljesítmény. A munka és a gyereknevelés összeegyeztethetetlenségéről, anyaságról, női és férfi szerepekről, a családi kötelék fontosságáról beszélgettünk Gryllus Dorkával.

„Mintha otthon fogadnánk a vendéget, azzal a szépséghibával, hogy a végén visszük a számlát” – Rosensteinékkel beszélgettünk

Emberöltő (plusz tíz évnyi) konyhai rutin, malacszúrás a Margit-szigeten, Hruscsov és Kőbánya. A gazdasági világválságra egy fekete tábla a válasz, az enteriőrre pedig, hogy köszönjük, jó ez így, ahogy van, elvégre székestül, ételestül és italostul megfelelt Robert de Nirónak, Steven Spielbergnek és Bárdy Györgynek is. Szalontüdő, pacal, gefilte fisch és libanyak a Keleti pályaudvar mellől, egyenesen a nyolckerből: nagyinterjú Rosenstein Tibor séffel és fiával, a szintén séf Rosenstein Robival.

„Kellő fantáziával a valóság is kitalálható” – Kepes Andrással beszélgettünk

Kepes András egy páratlanul sikeres újságírókarriert adott fel, hogy hatvanévesen megvalósítsa kamaszkori álmát, és író legyen belőle. A hetekben jelent meg második regénye, az Istenek és emberek, amelynek kapcsán a humanizmusról, a kíváncsiságról, a teremtő fantáziáról, a betegségről és a családról beszélgettünk vele. Meg arról, hogy írhat-e nagyregényt a mesterséges intelligencia. Nagyinterjú.
videó

„A teljesítmény korlátos, de a siker korlátlan” – interjú Barabási Albert-László hálózatkutatóval, A Képlet című könyv szerzőjével 

A Northeastern Egyetem Komplex Hálózati Kutatóközpontjának vezetője az elmúlt években a hálózatelmélet terén elért eredményeivel rendkívüli elismerést vívott ki világszerte. Barabási Albert-Lászlóval új könyve, A Képlet megjelenése kapcsán az emberi teljesítmény korlátairól, a siker törvényszerűségeiről és arról is beszélgettünk, hogyan lett egy valóságshow-sztárból az Egyesült Államok elnöke. Nagyinterjú.

Ingyen készülnek a vérprofi divatfotók, alapítványokat segítenek az eladásukból – ez a Random Shooting Day

Eredetileg csak arról szólt, hogy emberek közösen alkossanak, aztán híre ment, és jelen pillanatban a Random Shooting Day az egyik legjobb dolog, ami a hazai divatszakmában történik. A társulás célja már túlmutat a divatszakmán, eljutottak a társadalmi felelősségvállalás szintjére. Az önzetlen adakozás és a profi, de rém kreatív iparosmunka vegyülete.

„A színház nekem az a csodálatos világ volt, amit apám jelentett” – Szirtes Ágival beszélgettünk

Kossuth- és Jászai-díjas éredemes művész, a napokban derült ki, hogy Székely Gábor és Venczel Vera mellett őt is jelölték az idei Prima Primissima díjra. Alapítása óta tagja a Katona József Színháznak, eddigi pályája során közel száz darabban szerepelt. Több legendás filmben és tévéfilmben is játszott A koppányi aga testamentumától a Roncsfilmen át az 1945-ig.

„Vannak, akik tudják, hogy HIV-fertőzöttek, csak nem tudják, hogy az mit jelent” – Hosszú Dalma táboroztató

Milyen lehetne egy jó tábor, ha feltűnne végre, hogy nem csak arra lehet használni az ott töltött időt, hogy a gyerekeket, mindegy, mivel, csak valahogy lekössék? Magyarország egyetlen nemzetközileg is elismert, hivatásos táboroztatójával, Hosszú Dalmával beszélgettünk a szakmájáról, Afrikában és Ázsiában szerzett élettapasztalatokról, HIV-ről és a segítő szakmát végzők nehézségeiről.

Kis magyar Agymenők: így csiszolja a gyerekek tudományos érdeklődését négy szuper, pesti fiatal!

Egyre kevesebbet olvasó gyerekek, figyelemzavaros iskolások, túlterhelt diákok és panaszkodó felnőttek. Mind a szülő-, mind a pedagógustársadalom oldaláról felhangzik időnként a sóhaj: az oktatás nem tart lépést a korral. A száraz, tárgyi tudásra épülő tananyagdömping nincs összhangban a technológiai vívmányok miatt egyre nehezebben leköthető, és a tudományok iránt alig-alig felcsigázható gyerekekkel. Mindeközben persze létezik itthon olyan önszerveződő társaság, amelynek tagjai a lehető legjobb oldalról fogják meg az oktatást. Fény, energia, robotok, művészet és fizika: így tehető igazán izgalmassá, érdekessé és szórakoztatóvá a tanulás és a szabad, analitikus gondolkodás.

„Iszonyú szükségünk van a férfiakra”– Pokorny Liával beszélgettünk

A Centrál Színház sztárja, az utóbbi időben nagy sikereket ért el a Dolgok, amikért érdemes élni című monodrámában nyújtott alakításával. A legtöbben a Beugróból és a Csillag születikből ismerik, de játszott a Pinceszínházban, a Bárkában és az Újszínházban is, filmen legutóbb a Valami Amerika 3-ban láthattuk. Pokorny Liával a színházról, a gyereknevelésről, a bulvárról, az erős nőkről és a gyenge férfiakról beszélgettünk.

„Ha színpad van a talpam alatt, nagy baj nem lehet” – Csuja Imrével beszélgettünk

Sokunk számára mindig a „Nemzet Csokija” marad, aki az Üvegtigris kedvesen esendő karakterével egy életre bejátszotta magát a szívünkbe. Az Örkény társulatának oszlopos tagja, aki az öreg királyt és Falstaffot egyszerre játssza a IV. Henrikben, Poloniust a Hamletben, Tót tűzoltót a Tótékban, miközben forgat és szinkronizál is. Színészetről, filmekről, hivatástudatról, családról és szenvedélyről beszélgettünk vele a Katona József Színház Kantinjában. Meg arról, hogy miért jó gyomlálni.

Címlap

top