Elzarándokolunk Petőfi Sándor kedvenc kocsmáiba
Petőfi már fiatal színészként is sokat járt-kelt az országban, és útközben jó pár fogadóba betért. Később már bordalokat is írt, a kocsmai hangulat sokszor megihlette, Tripadvisor híján versben kritizált. Írni jobban szeretett, mint inni, azt mondják, azon kevés költőnk közé tartozott, akik nem dorbézoltak állandóan.Férfiként élt, férjeket gyilkolt a bérgyilkosnő – Pipás Pista sztorija
A népi emlékezet úgy tartja számon Pipás Pistát, avagy Viktóriát, mint a nők megmentőjét, aki jobbá tette az asszonyok életét azzal, hogy megölte a velük cudarul bánó férjüket. Két gyilkosságért ítélték el, de legalább harmincat tulajdonítanak neki.Az egyház mond valamit, a vérkép mást mutat: csoda vagy csalás, ha könnyezik Mária?
Az egyik legnagyobb csodának tekintjük, ha egy Mária-szobor vagy -festmény könnyezni kezd, hiszen ilyen nem történik mindennap és minden országban. Eddig Olaszországból, Brazíliából, az USA-ból (Kaliforniából), Indiából és Ausztráliából számoltak be hasonló eseményről, de nekünk nem kell ilyen messzire utaznunk a csodáért (már ha arról van szó), ugyanis Magyarország élen jár a sorban: itthon több alkalommal, különböző városokban is sírni kezdett egy-egy Mária-kegykép. Dióhéjban összeszedtük, mit lehet tudni ezekről a döbbenetes jelekről: csalásról van szó, avagy isteni közbeavatkozásról?Tények és érdekességek: Szent-Györgyi Albert utálta a paprikát, és a végbél érdekelte
Szent-Györgyi Albert regénybe illő életet élt, ezért nem meglepő, hogy nevéhez számos legenda kapcsolódik. Például az, hogy utálta a paprikát és a feleségét akarta bosszantani azzal, hogy bebizonyítja, nincs a zöldségben semmi egészséges, de helyette felfedezte a C-vitamint. Mi igaz, és mi nem?Pénzásó Pista és a kunhalmok titkai
Az emberek fantáziáját régóta izgatja, mi rejtőzhet az emberkéz alkotta mesterséges kis dombok, a kunhalmok alatt. Számos legenda szól önjelölt régészekről, akik megszállottan keresik Attila hun király palotájának a helyét, valamint mendemondák keringnek kincsvadászokról, akik mesés gazdagság reményében fognak ásót.Sárkányok és bánatos óriások otthona – mondák a Balatonról
Közép-Európa legnagyobb tava, a „magyar tenger” irodalmunk és képzőművészetünk kedvelt témája. Számos érdekes történet fűződik hozzá. Nagysága és szépsége máig lenyűgözi látogatóit, éppen ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a középkori ember megpróbált magyarázatot találni a tó létrejöttére, keletkezésére. Szerencsére ezek a szájról szájra járó történetek egyik nemzedékről a másikra hagyományozódtak, megőrizte őket a kollektív emlékezet, amíg aztán sikerült írásban rögzíteni.