nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Bármikor jöhetsz! cikkek
Mekkora korkülönbség legyen a testvérek között?

Mekkora korkülönbség legyen a testvérek között?

Ez klasszikusan egy olyan kérdés, amire nem létezik egzakt válasz, maguk a szülők döntenek terveiknek és vágyaiknak megfelelően vagy a természet rendezi el a kérdést, és akkor úgy sincs apelláta.
Szarka Nóra
Szarka Nóra
f Ajánlom

Gondoljunk csak az ikrekre. A testvérek egyidősek, talán csak pillanatok választják el őket egymástól, ki előbb, ki később születik, de alapvetően ők egyidősek. Hiába tervezték volna másként a szülők, így sikerült. Kénytelenek megbarátkozni a gondolattal, hogy egyszerre nem egy, hanem két, vagy annál is több gyerekük lesz. Nemrégiben derült ki egy ismerősömnél, hogy ikrekkel terhes, és először nem voltak felhőtlenül boldogok a hír hallatán.

„Nagyon meglepődtem, amikor kiderült, hogy két szívhang van, most már azt is tudjuk, hogy egypetéjűek, tehát vagy két fiam vagy két lányom lesz egyszerre. Napokig tartott, amíg megbékéltem a gondolattal, mert mi egy gyerekre készültünk, de most már örülök neki, hogy ikreink lesznek. A férjemnek nehezebb volt megszoknia a gondolatot, de már ő is boldog, így most már két gyerekre készülünk. Én szerettem volna, ha van köztük 2-3 év, örültem volna, ha egyszerre csak egy gyereken próbálom az anyaságot, de másként alakult. Azt még nem látom, hogyan fogok járműre szállni egy iker babakocsival, vagy hogyan etetem és altatom egyszerre őket, de biztosan megoldom majd, hiszen másnak is sikerült. A legfontosabb, hogy egészségesek legyenek, a többi nem számít. Tulajdonképpen nekik lesz a legjobb, mert azonnal lesz egy legjobb barátjuk is, akinek minden rezdülését értik és érzik. Azóta kiolvastam szinte az összes szakirodalmat, ami ikrekről szól, és mostanra különlegesnek érzem a terhességemet. A szüléstől egyébként jobban tartok, mint a gyerekek nevelésétől egyelőre. A családból mindenki nagyon büszke, főleg a nagyszülők örülnek, hogy egyszerre két unokájuk lesz”- meséli Kriszti boldogan, aki nem dönthette el, hogy mekkora legyen a korkülönbség a gyerekei között, de ezt egy csöppet sem bánja.

Kati nagyon megfontoltan tervezte úgy, hogy a gyerekei között nagy lesz a korkülönbség, mert semmiképpen nem akarta azt, hogy egyszerre két viszonylag kicsi gyerekkel legyen.

„Ki akartam élvezni a kicsi korukat, úgy, hogy van időm foglalkozni is velük. A lányom már 7 éves volt, amikor megszületett az öccse, és egy csöppet sem volt féltékeny rá, az első perctől imádta. Tulajdonképpen a kisfiamnak rögtön két anyukája lett, mert a lányom is azonnal gondoskodni akart róla, és ezt teszi a mai napig is. Nagyon jó testvérek, kölcsönösen ragaszkodnak egymáshoz, mindenben társak, még a nagy korkülönbség ellenére is. Soha nem bántam meg, hogy nem egymás után szültem, azt hiszem, jól döntöttem. Talán csak nekem lett volna jobb fiatalabb anyukaként szülni a másodikat, mert majdnem negyven voltam, amikor a fiam megszületett, de ez késő bánat. Bevallom őszintén, amikor megtudtam, hogy fiú lesz, akkor egyszerre voltam rettentően boldog, meg aggódtam is, hogy a lányom mennyire örül majd egy kistestvérnek, aki fiú. Kár volt aggódnom, és azt hiszem, hogy ők egész életükben jó testvérek lesznek. Nekem van egy nálam 18 évvel fiatalabb öcsém, és én is mindig nagyon szerettem, óvtam őt, most is nagyon közel vagyunk egymáshoz, remélem, a sors ismétli majd önmagát.”

A klasszikus- ideálisnak mondott- korkülönbség a három év. Azt mondják, addigra regenerálódik az anya szervezete, beleszokik az anyaságba, kipiheni az első gyerek „nemalvós” fázisát, és így érdemes tervezni a második babát.

„Először fiút, aztán lányt szerettem volna, és mázlim volt, mert összejött. Nagyjából 3 év korkülönbséget akartam a gyerekek között, hogy ne legyen egyszerre két nagyon kicsi, de tudjanak egymással később azért játszani. Ez is összejött, de olyan 10 éves koruk körül már egyáltalán nem voltak egymásnak partnerei. Mostanában, kamaszként rengeteget marakodnak, vagy egyáltalán nem beszélnek egymással, bízom benne, hogy ez elmúlik. Kicsinek azonban imádták egymást, és nevelés szempontjából tényleg ideális volt a három év korkülönbség. A nagy már ovis volt, mikor megszületett a húga, könnyen babáztam itthon napközben, míg ő oviban volt, délután pedig boldogan segített mindenben itthon. Nagyon édesek voltak, nem volt velük semmi gond! A nővérem és köztem 10 év korkülönbség volt, ezért 20 éves koromig nem igazán tudtunk egymással mit kezdeni. Azóta minden oké – meséli Edina.

És persze vannak olyan esetek is, amikor a korkülönbség a két gyerek között iszonyú nagy. Például akkor, ha két különböző házasságból születnek a gyerekek, vagy egyszerűen csak nem jön össze a szülőknek a kistestvér, csak sok-sok év múlva. Ettől még lehetnek jó testvérek!

„A fiam és a lányom között 16 év korkülönbség van, már amikor babakocsiban tologattuk, akkor is sokan azt gondolták, hogy a lányom az anyuka. Mi nagyokat nevettünk, nem csináltunk ebből problémát, egyébként meg tényleg úgy is viselkedett vele a nővére, mintha a kisöccse a gyereke lenne. Pelenkázta, etette, nagyon sokat segített nekem, és később sem mondta soha, hogy nem vigyáz rá. Rengeteg vicces sztorink volt, például úgy húsz évesen a lányom hazahozta az új pasiját bemutatni, aki tudta, hogy van egy öccse, csak azt nem, hogy ilyen kicsi. A srác őszintén megdöbbent, mert azt hitte, így akarja a tudtára hozni a lányom, hogy van egy kisfia. Láttuk a rémületet az arcán, kicsit még rá is játszottunk, mielőtt megnyugtattuk! Sokat viccelődtünk ezen, évekig menő családi történet volt. A kisfiam egyébként sokszor szólította kicsiként anyának a lányomat is, ma pedig a lányom 26 éves, a fiam 10 és továbbra is szívesen vannak együtt, csomószor a nővérénél alszik, vele szeret tanulni, meg vásárolni is. Nagyon szeretik egymást, igazán jó testvérek és én örülök, hogy ilyen jól alakult a kapcsolatuk a nagy korkülönbség ellenére is”- mondja Ildikó.

Szponzorált tartalom
Megosztás Facebookon