nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Sosem késő
Mit jelent az öregség, és hogyan élnek Európában a nyugdíjasok?

Mit jelent az öregség, és hogyan élnek Európában a nyugdíjasok?

Egyre emelkedik a nyugdíjkorhatár, és éppen ezért jól kell kihasználni a békés éveket. Igen ám, de nem árt, ha van ehhez kellő tartalék, vagy elfogadható nyugdíj! Milyen a nyugdíjasok helyzete a környező országokban, ennek jártunk utána...
Sz.N.
f Ajánlom

A kor csak egy szám

Az „öregség” megítélése nem lehet független a kor- és társadalomstruktúra változásától. Egy 2003-as vizsgálat eredményei szerint a legidősebbek, a diplomások és a fővárosban élők átlagosan mintegy 3 évvel későbbre helyezték az öregség kezdetét, mint a legfiatalabbak, a legfeljebb 8 osztályt végzettek és a községekben élők. Minden hatodik ember azonban úgy ítélte meg, hogy erre a kérdésre nincs adekvát válasz, az öregedés kinél-kinél „egyéni” fizikai és mentális állapot függvénye is. A nemzetközi terminológia a 60–75 évet megélt embereket „idősödő korosztálynak” nevezi. A demográfiai publikációkban, az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) értelmezésében leggyakrabban a 60 éveseket és az idősebbeket tekintik idősnek. Az ENSZ inkább a 65+ éves idős korhatárhoz ragaszkodik.

„Ezzel az úgynevezett objektív definícióval szemben az öregkort szubjektív módon is megragadhatjuk. A szubjektív megközelítés arra ad választ, hogy a közgondolkodásban milyen kép él az öregségről; vagyis kit tekintenek öregnek az emberek akkor, ha nem az életkor alapján határozzák meg az öregséget. A közvélemény szerint az egészségi állapot megromlása (aki nem tudja ellátni magát, nyilvánvalóan egészségkárosodást szenvedett, a szellemi leépülés ugyancsak egészségkárosodásnak minősíthető, a harmadik szempont pedig egyértelműen az egészségromlásról szól) ilyen alapvető kritériuma az öregségnek” – mondta el Giczi Johanna szociológus az NLCafénak.

Magyarországon és világszerte sokan magányosak a nyugdíjasok közül, gyakran rossz az egészségi állapotuk, de azért vannak üdítő kivételek is, akik élvezik az életet, és a lehetőségeikhez mérten kihasználják a megérdemelt szabadságot. Sokan a hirtelen támadt szabadidőt örömként élik meg, és elkezdenek olyan dolgokat csinálni, amit addig sosem. Ilyen Erzsi néni is, aki vidékre költözött, és nagyon aktívan él.

Nem vagyok gazdag, de borzasztóan élvezem, hogy szabad lettem. Kertészkedem, visszaköltöztem a szülővárosomba, ahol nagyon sok rokonom, barátom él, sosem vagyok egyedül. Mindennap megyek úszni, esténként társaságba. Imádok keresztrejtvényt fejteni, ezt is sokszor csinálom. Sokat utazom, meglátogatom az ismerőseimet, unatkozni nincs időm, és nem is akarok. Hétvégente jönnek az unokák, olyankor sütünk-főzünk, jól telnek a napjaim, nincs okom panaszra. Ezt el is határoztam, és senki nem tántoríthat el: boldog nyugdíjas vagyok!

A skandináv országokban komoly hagyománya van annak, hogy az emberek kifejezetten várják a szabad éveket, amikor utazhatnak. A remek szociális háló és a felvilágosult társadalom a nyugdíjasokat tiszteli, támogatja, és mindent megtesz azért, hogy jól érezzék magukat a bőrükben. Sokan ekkor kezdenek aktívan sportolni, fitten élni. Ők nem csak mondják, de be is bizonyítják azt, hogy a nyugdíjas évek gyümölcsözők. Szerencsére itthon is egyre többen így állnak hozzá a pihenéshez…

De mi a helyzet Európa más országaiban? Mikor mennek ott nyugdíjba, és milyen feltételekkel?

Mára már alig van olyan európai ország ahol 60 év alatt lehetőség lenne az öregségi nyugdíj igénybevételére. Az átlag nyugdíjkorhatár 63-65 év, de Csehországban már aláírták azt a törvényt, amely szerint 2041-től 70 év lesz a nyugdíjba vonulás alsó korlátja.

A világelső nyugdíjrendszer – Hollandia

Hollandiában a nyugdíjrendszer több pilléren áll: az állam, a munkaadók, valamint az öngondosodás együtt alapozza meg az öregkort. A megosztott felelősségvállalásnak köszönhetően, egy igazságosabb és ezzel együtt fenntarthatóbb rendszer szerint működik tehát a nyugellátás. Egyedülálló módon nemcsak az egyén, hanem a házastárs jövedelme is alapját képezi a számításoknak. Hollandiában a jelenlegi 65 éves korhatárt a tervek szerint 67 évre emelnék. Jól látszik, hogy sajnos a legjobb rendszer mellett is minden országot egyaránt érint az öregedés problémája.  Ahogyan máshol Európában, úgy itt is sokan a nyugdíjas éveikben váltják valóra azokat a terveiket, amelyekre nem volt idejük előtte. Sokat utaznak, a hobbijuknak élnek, és rengeteg időt töltenek az unokákkal, barátokkal.

Nagy- Britannia

Itt jelentős a különbség a versenyszféra, illetve a közalkalmazottak, valamint a nők és a férfiak nyugdíjkorhatára között is. Eddig egy angol közalkalmazott akár férfi akár nő, 60 éves korától vált jogosulttá az ellátásra. Ezzel szemben a magánszektorban férfiként ez inkább 65 év, nők esetében 60 év. 2018-ra a nők nyugdíjazása 60-ról 65 évre emelkedett, 2020-ra pedig a teljes rendszert egységesítve mindenki számára 66 év lesz az nyugdíjra jogosító életkor. 

Ausztria

A nyugdíjkorhatár 58 év. Ez azt jelenti, hogy bár hivatalosan a férfiaknak 65 a nőknek 60 éves korukig kellene dolgozniuk, ők bizony korábban kezdik a pihenést. A tervek szerint 2033-ig fokozatosan kiegyenlítve, egységesen mindenki 65 évesen mehet majd nyugdíjba.

Románia

Romániában hivatalosan a nők 59, a férfiak 64 évesen mehetnének nyugdíjba, mégis a valós nyugdíjazási kor 56 év. Bizonyára az osztrákoktól eltérően ennek oka inkább a munkahelyek hiányában, mint a jólétben keresendő. Ezzel együtt Romániában is várható a nyugdíjkorhatár emelése, nők esetében 63, míg férfiaknál 65 éves kortól lesznek jogosultak a teljes ellátásra.

Lengyelország

A lengyel modell nagyban hasonlít a korábbi hazai gyakorlathoz, mely szerint a rendvédelmi dolgozók, illetve bizonyos iparágak, speciális munkakörülmények között dolgozók korkedvezményre jogosultak. Most a nőknél 60, míg a férfiaknál 65 év a nyugdíjkorhatár, mely 2040-re mindkét nemnél kiegyenlítve 67 évre fog emelkedni, illetve ezzel együtt a kedvezmények köre is egyre inkább szűkül majd. 

nyugdij, nyugdijas, nyugdijkorhatár

Egész Európában drasztikusan emelkedik a nyugdíjkorhatár fotó: Thinkstock

A fenti adatokból is jól látható, hogy az összes országban körülöttünk folyamatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, éppen ezért túlnyomórészt az aktív évek töltik majd ki egész Európa lakosságának az életét. Klasszikus nyugdíjasnak lenni, pihenni, unokázni csak egész más formában marad majd időnk, mint a szüleinknek. Ezzel együtt, vagy még inkább, vigyáznunk kell a testi és lelki épségünk megőrzésére, amit nem lehet elég korán elkezdeni…

Szponzorált tartalom
Megosztás Facebookon