10 szűrővizsgálat, amit kötelezővé tennénk minden nőnek

Mivel a testünk öregszik, egyes betegségek, rendellenességek már csak a korunkból kifolyólag felüthetik a fejüket, de rendszeres szűrővizsgálattal ezeknek elébe mehetünk. 10 vizsgálatot szedtünk össze, amit kötelezővé tennénk minden nőnek. Kihangsúlyozzuk: KÖTELEZŐVÉ.

Mammográfia

Az Európai Unióban 100 ezer nő lakost tekintve országonként átlagosan 33 nő halálát okozza évente az emlőrák, melyről (akárcsak a rák többi típusáról) azt mondják, hogy ha időben észreveszik, akkor nagyobb a gyógyulás esélye. Mi kell ahhoz, hogy észrevegyék? Szűrővizsgálat. 40 éves kor felett évente  illik járni minden nőnek, de a legjobb megoldás, ha már a 20-as évektől  is 3-4 évente ismétlődik. Általános nőgyógyászati vizsgálat esetén a szakorvos kézzel keresi az emlőben jelentkező duzzanatokat és csomókat, és ezt kell tenni a rendszeres önvizsgálat során is. Ha  ez időben észleli a csomó jelenlétét, akkor megelőzhető a súlyos folyamat kialakulása, és a mell eltávolítása. A röntgen-mammográfián nem kézzel, hanem röntgensugárral keresik a csomókat, elváltozásokat, daganatokat, ennek köszönhetően biztos képet lehet alkotni az esetleges, még nem tapintható elváltozás(ok)ról. 

Hüvelyi ultrahang

Akárcsak az emlőrákszűrést, 40 éves kor felett a hüvelyi ultrahang vizsgálatot is érdemes évenként megismételni. Többek közt a következő elváltozások, betegségek diagnosztizálhatók, vagy zárhatók ki általa: 

• Mióma
• Méhtestpolip
• Petefészekdaganat
• Petefészekciszta
• Gyulladásos betegségek

Csontsűrűségmérés

40 évesen érdemes átesni az elsőn, majd (abban az esetben, ha genetikailag nincs rá hajlam) 55 éves korig még kétszer, utána pedig 2-3 évente ismételni. A csontsűrűség mérése fájdalommentes, nem tart tovább 10 percnél, a beutalót szakorvos adhatja. 

A csontritkulás négyszer több nőt érint, mint férfit. A betegség lényege, hogy idősebb korra a csontok mésztartalma csökken, minek köszönhetően törékenyebbé válnak, azaz baleset során könnyebben roppannak el, és a spontán törés sem kizárt. Bizonyos életmódi eltérések (pl. mozgáshiány, dohányzás) ezt az élettani folyamatot fokozzák. Az idejében észlelt betegség kezelhető gyógyszerrel, fizikoterápiás módszerrel, illetve a megfelelő vitaminok pótlásával. 

Pap teszt – méhnyakrák szűrés

21 éves kortól két évente javasolt szűrés, de már 21 év alatt is ajánlott, ha valaki aktív szexuális életet él. A teszt a méhnyak felszínének állapotát vizsgálja, és 30 év feletti nőknek elegendő három évente részt venni rajta, ha azt megelőzően 3 egymást követő vizsgálaton is negatív eredményt kaptak. A nőgyógyászati vizsgálat nem fájdalmas és alig jár valami kis kellemetlenséggel, ráadásul egyúttal elvégezhető a HPV szűrés és a nemi érintkezés útján terjedő betegségek ellenőrzése is.

Vércukormérés

Szakemberek szerint a cukorbetegek száma több mint félmillió ma hazánkban. A diabétesz lassan, hosszan lappangva alakul ki, ezért fontos, hogy időszakosan végeztess glükóztesztet. A másodlagos cukorbetegség rizikófaktorainak valamelyike szinte biztos, hogy a te életedben is megtalálható. Ezek a következők: túlsúlyosság, stressz, mozgáshiány, családban előforduló diabétesz, szív- és érrendszeri betegség, rossz táplálkozási szokások. A nők esetében ráadásul terhességi cukorbetegség is kialakulhat. A normális vércukorszint egyénenként eltérő, de általában 3,9-6,1 mmol/l között mozog éjszakai koplalás után .

Vastagbélrákszűrés

Ez a típusú vizsgálat jellemzően 50 éves kor felett válik esedékessé. A székletvér-teszt a már jelenlévő daganat kimutatására szolgál, és a minél korábbi megállapítás a célja. A vastagbéltükrözés és ennek virtuális (CT-) változata a rák megelőző állapotának, a vastagbélpolipnak a kikutatására is alkalmas. Ha a vizsgálat során nem talált az orvos problémát, akkor elég azt  5-10 évente újra elvégeztetni. Genetikai hajlam, és hajlamosító életmódi tényezők fennállása esetén már korábban el kell végezni a vizsgálatot, és valószínűleg gyakrabban kell majd részt venni rajta, az orvos előírása alapján. A betegség kialakulása az utóbbi három évtizedben a sokszorosára nőtt, és a vastag- és végbélrák a második leggyakoribb daganatos megbetegedés lett mind a férfiak, mind a nők körében.

Bőrgyógyászati vizsgálat

A melanomában – vagyis a bőrrákban – szenvedő betegek száma nagyon gyorsan nőtt az elmúlt évtizedben, ráadásul ez a ráktípus igen alattomos és rosszindulatú. Ugyanakkor tökéletesen hatástalanítható, ha időben felfedezik. Ehhez 18 év felett 1-2 évente érdemes orvoshoz menni, és a saját bőrünket havonta alaposan „átnézni” újonnan megjelent anyajegyek és megváltozott, duzzadt anyajegyek után. Hogy pontosan mit kell nézni, arról a bőrgyógyász felvilágosítást ad.

Koleszterinszűrés

A vér koleszterinszintje jól előrejelzi a szív- és érbetegségek kockázatát. A koleszterinszint különösen a változókor után emelkedik meg. Az összkoleszterinszintet a „jó” koleszterinek (HDL) és a „rossz” koleszterinek összege adja meg. Emellett mérik a triglicerideket (egyéb vérzsírokat) is. A vizsgálatot 20 éves kortól kezdve ötévente érdemes végeztetni, míg magas koleszterinszint esetén fél-egy évente.

Pajzsmirigyszűrés

A nők hormonális okokból hajlamosabbak a pajzsmirigy betegségeire; mind a túlműködésre, mind az alulműködésre. A pajzsmirigyhormonok szintje a vérből határozható meg, 35 éves kortól 3-5 évente javasolt az ellenőrzése. A mirigyállomány nagyságának és szerkezetének (göb jelenlétének) ellenőrzésére bármely életkorban az ultrahangvizsgálat ajánlott.

D-vitamin-teszt

A D-vitamin alacsony szintjét számos betegséggel hozták kapcsolatba a csontritkulástól a daganatokon át a fertőzésekig, és mivel a csontritkulás négyszer több nőt érint, mint férfit, érdemes megcsináltatni a tesztet. Az alacsony D-vitamin-szint vérvétellel kimutatható, 45 éves kortól javasolt az ellenőrzése.