Anyatej, tápszer, hozzátáplálás – így hatnak a baba hasára

A hasfájós babák kínjait a szülők is nagyon nehezen viselik, hiszen nincs szívszorítóbb annál, ha a görcsök miatt a kicsi vigasztalhatatlanul és fülsiketítően sír órákon át, mi pedig nem tudunk segíteni rajta. Sok szülő pánikba esik ettől, pedig az esetek többségében nincs különösebb betegség a háttérben, csupán egy múló – bár néha hónapokig is eltartó – állapotról, a kólikáról van szó. Ha tudjuk, hogy milyen tényezők járulnak hozzá a panaszokhoz, és tisztában vagyunk vele, hogy a baba egészsége eközben nincs veszélyben, könnyebben vészelhetjük át mi magunk is ezt az időszakot. Lássuk most, hogyan hatnak a baba hasára a legalapvetőbb dolgok, amikkel találkozik az élete első hónapjaiban: az anyatej, a tápszer és a hozzátáplálás során kapott ételek.

Az anyatej

Egy csecsemő szervezete még szinte teljesen védtelen a külvilág hatásaival szemben, hiszen még fejletlen az immunrendszere. Ebben a sérülékeny időszakban az anyatej jelenti számára azt a védőitalt, amely a fertőzések és más bajok ellen megóvja őt. Ugyanakkor az anyatej fokozatosan “meg is tanítja” a szervezetét arra, hogy hogyan vegye fel a harcot kórokozókkal szemben, hiszen a egyebek mellett a szoptatás során kerülnek a kicsik bélrendszerébe azok a baktériumtörzsek, amik a bélrendszerben elszaporodva kialakítják a bélflórát és ezzel felépítik a baba immunrendszerének védekező mechanizmusait. Ám az anyaméhben eltöltött kilenc hónap után, ami alatt teljes biztonságban és a világtól elszigetelve fejlődött a magzat az anyatej is újdonságot jelent a babák szervezetének, és ezért egyfajta stresszt is okoz neki, amikor találkozik vele, és időbe telik, míg hozzászokik azokhoz az anyagokhoz, amik az anyatejben találhatók. Ezen kívül a táplálkozás még egy sok új jelenséggel is jár: például bélgázok fejlődnek az anyatejben található tejcukorból és megindul a belek mozgása is. Mindez szokatlan a babának és nyűgössé válhat tőlük, de kólikáról csak akkor beszélhetünk, ha a nyűgösség átfordul megállíthatatlan sírásba, ami heti 2-3 alkalommal több órán át rendszeresen jelentkezik – jellemzően az etetések után. Egyes babák ráadásul érzékenyebbek az anyatejben található tejcukorra, ami náluk intenzívebb gázképződést okoz, sőt vannak szakértők, akik szerint nem csak ez, hanem az anya által elfogyasztott ételek is hatnak az anyatej minőségére, ami így befolyásolja a kicsik emésztését. Például a puffasztó ételek és fűszerek, amit az anya eszik a babának is okozhatnak hasfájást.

A tápszerek

A tápszerek nagyon jól tudják helyettesíteni az anyatejet, és a legtöbb szakember szerint nem szenved a fizikai fejlődésben hátrányt az a kicsi, aki anyatej híján tápszeren nevelkedik. Ugyanakkor a tápszerek sem egyformák, és előfordulhat, hogy az egyik beválik, a másik viszont nem. A hasfájós, kólikás babáknál nagy a valószínűsége, hogy a tápszer okozza a problémát, de ebbe nem kell beletörődnie a mamának: addig kell kutatni és tesztelgetni a különféle tápszerek között, amíg rá nem akad arra, ami a kicsi igényeihez a leginkább illik. A kólika nem egy kötelező gyerekbetegség, amin át kell esnie minden kicsinek, hanem egy állapot, ami a csecsemők 10-20 százalékát érinti a születési után hét és 3-5 hónapos kor között, és lehet, hogy ez az állapot enyhíthető azzal, ha sikerül megtalálni a megfelelő tápszert.

Hasfájás hozzátápláláskor

A hozzátáplálás idejére a klasszikus kólikás tüneteket a babák általában kinövik, és elmúlnak azok a rendszeresen visszatérő, szűnni nem akaró sírások, amiket többek között a bélrendszerben felgyülemlett gázok fájdalmasan feszítő hatása okoz. A legtöbb babánál három-öt hónapos korig tart ez az időszak, így mire a hozzátáplálás elkezdődik – anyatejes babáknál leghamarabb fél éves korban, tápszeres csecsemőknél pedig legkorábban 4 hónaposan –, a kicsiknél már nem beszélhetünk kólikáról. Hasfájás persze ekkor is előfordulhat – sőt nagy valószínűséggel el is fog fordulni, hiszen ebben az életszakaszban az addigi homogén étrend után új és ismeretlen ételekkel kell összebarátkoznia emésztőrendszerének.

Csökkenthető viszont a hasfájás esélye azzal, ha a hozzátáplálást kíméletesen, lépésről lépésre végezzük, és amellett, hogy követjük az előírásos menetrendet, végig figyeljük a baba reakcióit, és ha kell, némelyik ételt kivesszük a sorból és későbbre “ütemezzük”. Klasszikus példája ennek a gyümölcs. A hivatalos hozzátáplálási rend szerint a gyümölcsfélék – például az alma – az elsők azok közt az ételek között, amiket anyatejes vagy tápszeres időszak után adhatunk a babáknak. A gyümölcsök fruktóz (gyümölcscukor) tartalma viszont okozhat gondokat, ugyanis vannak, akinek a szervezetéből a lebontásához szükséges enzim egyszerűen hiányzik, és ezért náluk a fruktóz tartalmú ételek elfogyasztása után intenzív bélmozgás, hasfájás, hasmenés és puffadás jelentkezik. Mivel ez öröklődő jellegzetesség, azoknak az anyáknak külön oda kell figyelni a gyümölcsök babára gyakorolt hatásaira, akik maguk is hajlamosak a puffadásra.

A legjobb, ha a hasfájás elkerülése érdekében a hozzátáplálást kíméletesen végezzük, és mindig csak kicsi adagokban adunk új ételféleséget a babának, és egy-egy új étel bevezetése között 3-5 napot várunk. Ne erőltessük az olyan ételeket, amiket a baba ösztönösen elutasít, és általában ne tegyük kellemetlen élménnyé számára az étkezéseket – ez ugyanis stresszt, étvágytalanságot és emésztési zavarokat okozhat. A jó emésztés és a hasfájások elkerülése szempontjából az is fontos, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a babát egy kiszámítható, pontos etetési rendhez, és ezt következetesen tartsuk is be.