nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
Nyílt levél az anyukának a bömbölős babával

Nyílt levél az anyukának a bömbölős babával

Egy cukrászdában üldögéltem a minap, ahol egy fáradt anyuka ült a szomszéd asztalnál, karjában egy vigasztalhatatlan három hónapos csecsemővel. Látva, milyen kétségbeesetten próbálja megnyugtatni a babáját, szerettem volna odamenni és megvigasztalni, de nem akartam még jobban zavarba hozni, ezért inkább írásban mondom el neki, mennyire átérzem a helyzetét.
K.G.
f Ajánlom

Drága Anyuka!

Láttalak, értelek, voltam ebben a helyzetben, mint most te, és igen, nagy szívás. Ott ültem melletted a foltmentes ruhámban, frissen mosott hajjal és ittam a még meleg kávémat, a gyerekeim nélkül, élvezve a lehetőségeimet, amiket elém tár az élet. Láttam, hogy neked nincs most ilyen egyszerű életed, mint nekem. Láttam a kócos hajat, kifordított pólót, tejfoltos nadrágot rajtad. Láttam a teletömött babakocsit, a dagadó pelenkázótáskát és a sötét karikákat a szemed körül. És hallottam, ahogy a kisbabád vigasztalhatatlanul sír a karjaidban. Láttam a kétségbeesést az arcodon. Mennyi idős lehet most a babád? Három hónapos? Az a csodás hasfájós korszak.

Körülölelted őt, próbáltad nem elsírni magad tehetetlenségedben.

Magam elé képzeltem a reggeledet, ahogy a babád sírására ébredtél. Azt a pillanatot, amikor érezted, muszáj kimenned vele a házból, ha nem akarsz megőrülni. Finoman beraktad a babakocsiba és türelemért könyörögtél, ahogy kitoltad az utcára. A csontjaidig hatolt a fáradtság, nem találtad a kulcsaidat, a szandálodat, a pénztárcádat, mintha minden idegen lett volna egy párhuzamos valóságban.

Nyílt levél az anyukának az ordítós babával

Azt gondoltad magadban, hogy csak egy kis friss levegő kell mindkettőtöknek. Attól jobb lesz. A környezetváltozás jót fog tenni. Magam előtt láttam, ahogy könnybe lábadt a szemed, amikor a férjed elindult dolgozni, és te belegondoltál, hogy ő felnőtt emberek között, felnőtt kommunikációval tölti a napját. Számodra ez egy újabb nap tele a babád sírásával, amit nem értesz. Ugyanolyan, mint tegnap, és ugyanolyan, mint holnap lesz. A legszívesebben megadtad volna magad a kimerültségnek, nem így képzelted az anyaságot, nem ezt akartad, amikor egy éve felfedezted a két csíkot a teszten.

Amikor téged látlak, magamat látom.

És még azt a rengeteg nőt, aki pont ebben a cipőben jár, mint te. Erőt látok a karjaidban, ahogyan ringatod a gyermeked. Elszántságot a lábaidban, ahogy tolod magad előtt kilométereken keresztül a babakocsit, hátha megnyugszik a babád. A fáradt sóhaj mögött kitartást és rendíthetetlenséget látok.

Tudnod kell, hogy ez el fog múlni. A babád nem fog ordítani folyton. Lehet, hogy nem holnap hagyja abba, de előbb-utóbb kinövi a hasfájást, sőt megtanul beszélni is. Eljön az az idő is, amikor hiányozni fog a babás sírása, azon a kis cicahangon, amin most előadja. Ahogy tartottad a karjaidban a babádat és beleittál a kávédba, átsuhant az arcodon egy kis megkönnyebbülés. Észrevettem. Tudom, milyen érzés. Nem is olyan sokára te fogsz itt ülni, ahol én, és te vigasztalsz meg egy fáradt, kiborult anyukát. Tarts ki, ez is elmúlik.

Olvass többet a picibaba-korról:

Megosztás Facebookon