nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
Jön a harmadik gyerek? Részvétem!

Jön a harmadik gyerek? Részvétem!

Meglepő, mégis a társadalom jó része negatívan reagál a harmadik baba érkezésére. Legalábbis saját statisztikám ezt mutatja. Nagycsaládos anyákat kérdeztem, milyen kriminális megjegyzéseket kaptak, amikor közhírré tették harmadik boldogságukat.
Lehoczky Rella
Lehoczky Rella
f Ajánlom

Férjemmel a legnagyobb felelősséggel ugrottunk neki másodszorra is a mesterséges megtermékenyítésnek. Tudtuk, hogy másfél éves lányunk után egyszerre többen is érkezhetnek. Számoltunk ezzel, s csöppet sem bántuk, mert úgy éreztük: olyan párost alkotunk, akiknek életébe mindenhogyan belefér a több gyerek.

A „sok” gyerek.

Csipi két és féléves volt, amikor egyszerre csatlakozott hozzánk Nuli és Mircsi, vagyis hamar nagycsaláddá cseperedtünk. Immáron három és fél éve vagyunk háromgyerekes szülők, s ez idő alatt kaptunk hideget, meleget az utca emberétől, javarészt teljesen idegenektől. Az első néhány után volt, hogy elsírtam magam, de aztán hamar sportot űztem a sziporkázó válaszadásokból. Fene se gondolta volna nagy boldogságunkban, hogy 2018-ban a három gyerek sokak számára egyszerűen elképzelhetetlen.

A primer bunkóságra meg aztán végképp nem voltunk felkészülve. A rengeteg viccesnek vélt, ám egyenesen bántó megjegyzés mellett persze a mai napig kapok kedves, igazán szívet melengető elismeréseket is, mégis furcsállom, hogy sokkal több a kritikán aluli, már-már bicskanyitogató hozzászólás. De hát miért? Könyörgöm, egy új életről van szó! Másrészt pedig három gyereket lelkileg, fizikailag, anyagilag felelősen vállalni azért nem egy salto mortale!

A gyerekek: Csipi, Nuli és Mircsi

Lesújtó, számomra egyenesen felfoghatatlan, de sajnos sokkal többen vannak a károgók, mint a szívből gratulálók.

Több mint három év alatt már hozzászoktam, hogy az utca emberének túlnyomó része szerint maga vagyok a két lábon járó elmegyógyintézet, a NASA szupertitkos ufókémje vagy Budaházy Edda leglelkesebb rajongója. Az csak keveseknek jut eszébe, hogy a harmadik (sokadik) gyerek is lehet egy megalapozott döntésen alapuló, szeretetteljes elhatározás. Ne adj’ isten maga a csoda. Azt hittem, velem van baj, csak én vonzom tíz emberből hét szánakozó pillantását, de egyre gyakrabban hallom ezt más háromgyerekes szülőktől is.

Elgondolkodtató, hogy a többség miért gondolja, hogy szórnia kell a gúnyos megjegyzéseket, amikor másnál harmadszorra érkezik a gólya?! Gyors közvélemény-kutatásba kezdtem: több mint harminc anyát kérdeztem, harmadjára milyen negatív megnyilvánulásokkal kellett szembenézniük? Hogyan sikerült másoknak – ha csak egy pillanatig is – porrá zúzni a felhőtlen örömöt?

Pedig mi, háromgyerekesek, köszönjük szépen, jól vagyunk a megszámlálhatatlan kölkünkkel, akik nőnek, mint a dudva!

Szeretjük a kormánynak halomra szülni a magyart, mert ugyan ki az az elmebeteg, aki nem a csok miatt vállal harmadikat? Nálunk a második után természetesen becsúszott az a baba, és a tönkrement házasságunkat akartuk vele megmenteni. De még ezek után is bizton állíthatjuk: sokat keres az a jóravaló férjünk, és a világért se mennénk vissza dolgozni, azért szültük meg azt a véletlenbabát! Meg hátha végre fiú lesz: mi addig aztán be nem kapcsoljuk esténként a tévét, amíg meg nem érkezik a trónörökös! Három után jár a családi adókedvezmény, amit boldog örömmel költhetünk el a leggagyibb turkálókban, mivel ugye pénzünk ennyi gyerek után nincs a H&M-re! Se pénz, se figyelem, maximum katolikus szeretet, de legalább lesz, aki eltartson minket idős korunkban, ha egyáltalán megbocsátják nekünk azt a temérdek testvért. Még az a szerencse, hogy nálunk a postás nem csak kétszer csenget! Legalább eggyel többször…

Más anyáktól összegyűjtött beszóláscsokrom a harmadik babára, a teljesség igénye nélkül:

– Normálisak vagytok?

– Két kezed van, többet úgysem tudsz rendesen ellátni.

– Ennyi gyereket fel is kell ám nevelni, nem csak megcsinálni.

– De most már legyen elég ennyi, ez nem valami verseny!

– Na, én ennek a kormánynak egyet se szültem volna, nemhogy hármat!

– Ti aztán komolyan vettétek Orbán „testvérben az erő” baromságát.

– Az első kettő is folyton hisztizik, a harmadikkal is ez lesz.

– Oldjátok meg egyedül, én háromra már biztosan nem vigyázok!

– Na jó, remélem ez legalább fiú lesz, akkor legalább apád örülni fog!

– Húúú, akkor most már ti is megélhetési háromgyerekesek lesztek?

– A csok és a családi adókedvezmény miatt vállaltátok?

– Mi??? Harmadik??? Becsúszott baba? Nem védekeztetek?

– Egy harmadikkal a meglévő kettő életét teszitek majd tönkre.

– Azta! Ti aztán marha szaporák vagytok!

– Jó sokat kereshet a férjed!

– Nem kéne most már inkább a karriereddel foglalkoznod?

– Szerintem hülyeség a nagy család, de ti tudjátok.

– Na, innentől már csak a turkálókból tudtok majd öltözködni.

– Annyian lesztek, mint a cigányok!

– De már van egy fiú és egy lány, akkor minek még egy?

– Jön a harmadik? Részvétem!

– Azt gondoltam, te ennél sokkal felelősségteljesebb anya vagy.

– Állhattok sorban a segélyekért.

– A szeretet sokszorozódik, de a figyelem nem. A harmadikra úgysem lesz már időd. És innentől egyikre se igazán.

– Nem akarsz visszamenni dolgozni, vagy miért?

– Nincs otthon tévé, ennyire unatkoztok esténként a férjeddel?

– Válni akartatok? Házasságmentés, ugye?

– Ti mélyen vallásosak vagytok, igaz?

– Belegondoltál abba, hogy mit vállalsz? Két nagy után újra egy kicsi!

– Vagy neked, vagy a férjednek fel kell adnia az állását, ezt ugye tudod?

– Az abortusz is egy opció.

– Úristen, ez mind a magáé? Nem lennék a maga helyében!

De írhattam volna cikket arról, hogy „miért nem szülsz testvért annak a szerencsétlennek?!”

Jöhet a harmadik, hátha az fiú lesz! Szülj egy negyediket, mert így a legkisebb egyke lesz! Olyan nincs, hogy te nem akarsz gyereket! Így hogy akarjátok felvenni a csokot? Többet kellett volna várni az első és a második között! Kevesebbet kellett volna várni a második és a harmadik között! Túl fiatalon lettél anya! Ennyi idősen hogy mertél gyereket vállalni? Két nőtől három gyerek, nahát, ez vállalhatatlan! Akkor minek szültél, ha úgyis elváltok? Minek szültél egyáltalán?

Semmi nem jó. Még nehezebb örülni másokkal együtt. Nem könnyű jót tenni. Persze mi, háromgyerekesek nem is akarunk, csak magunkkal. Bármennyire abszurd, nekünk ennyi gyerekkel kerekedett ki a világ. Tudjuk, bizarr, de mi boldogok vagyunk. És ha minden kötél szakad, legalább bennünket, háromgyerekeseket nyugtat a tudat, hogy van egy aduász a kezünkben, amit utolsó mentségünkre fel tudunk hozni a tisztelt bíróság előtt. Erre bármit bármikor rákenhetünk: nálunk tényleg három a magyar igazság…

Megosztás Facebookon
[central_CentralFbLikeboxComponentWidget fb_page="https://www.facebook.com/noklapjacafe/" small_header="true" show_facepile="0" show_posts="0"]