Baba

„A válás segített, hogy jobb anyává váljak”

Katie Smith arra számított, hogy eltávolodnak tőle a gyerekei a válás miatt, de meglepetésére épp az ellenkezője történt.

Szilveszterkor a gyerekeimmel egész nap pizsamában ültünk, filmeket néztünk, és főztünk. Annyira jól érezték magukat, hogy végül ez lett az év egyik legjobb napja. Meglepődtem rajta, mert három tiniről van szó, akik általában már inkább a barátaikkal lógnak, anya unalmas, de most ragaszkodtam hozzá, hogy az év utolsó napját együtt szeretném tölteni velük.

Azon az estén rájöttem, hogy rengeteget fejlődött a gyerekeimmel a kapcsolatom, amióta elváltunk az apjukkal. A kötődés erősebbé vált. Pedig pont az ellenkezőjére számítottam.

Azt hiszem, azért alakult így, mert annyi mindent éltünk át együtt, annyi különböző érzelmet kellett feldolgoznunk, mióta az apjuk elköltözött, hogy ez összekovácsolt minket. Voltak mélypontok, amikor ostoroztam magam, hogy mégis mit műveltem, miért robbantottam fel a családunkat. De voltak olyan pillanatok is, amikor reménnyel és örömmel néztem a jövőbe.

válás anyaság tini

Fotó: Katie Smith

Próbáltam összetartani magunkat a válás után. Az egyedülálló anyák folyton szolgálatban vannak, erősek akarnak maradni a gyerekeikért, viszik a háztartást, ami elég nagy meló, ha csak egyedül vagy rá. Néha úgy éreztem, cserbenhagyom a gyerekeimet. De eltelt egy év, és most már mind egy kicsit jobban érezzük magunkat az új életünkben.

Sok helyen olvastam, hogy ha idősebb gyerekek szülei válnak, akkor a gyerek kényszert érez, hogy válasszon az anyja és az apja között.

Nálunk semmi ilyen nem történt, valószínűleg azért, mert az apjukkal jó viszonyban maradtunk a válás után, nincs sárdobálás és gyerekekkel üzengetés egymásnak. Az elején a nagyfiam az apjával akart lakni, a kicsi pedig nem akart engem egyedül hagyni. Még akkor is maradni akart, amikor hétvégére láthatásra kellett volna mennie, amivel persze megbántotta az apját. A lányomnak nagyon hiányzik az apja, és sokszor elszomorodik, amikor olyan programokra megyünk, ahova régebben apa is velünk tartott. De mindez a fájdalom vezetett oda, hogy megújult a kapcsolatunk, mintha saját törzset alapítottunk volna.

A fiaim testőrré léptek elő, védenek engem, és segítenek a ház körül. Értékelni kezdték, amit teszek értük, szerintem azért, mert mind ráébredtünk, milyen fontos a család. Rengeteg munka van mögötte, hogy idáig jutottunk, de egy új, sokkal erősebb kapocs lett köztünk. Én pedig sokkal jobb anyává váltam.

Nem arról van szó, hogy mesebeli család lettünk, és csupa napfény, kacagás nálunk minden. De a gyerekeim értékelik a velem és az apjukkal töltött időt, és ez olyan nagy áldás, amiről nem hittem volna, hogy pont a válás következményeként érkezik az életünkbe.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top