nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
Mit érez egy anya, amikor halott gyermeke nevét hallja egy idegentől?

Mit érez egy anya, amikor halott gyermeke nevét hallja egy idegentől?

Egy anya, óriási veszteséggel, és egy ismeretlen nő, aki tudja, mi történt.
nlc
f Ajánlom

Ismerős ez a hely. A különös illatok, hangok emlékeztetnek, hogy négy évvel ezelőtt hat hónapon át gyakorlatilag ez volt a családom otthona. Mintha nem is hagytuk volna el ezt a kórházat, minden annyira ismerős, egy részem azonban úgy érzi, mintha egy egész élet eltelt volna. De most nem páciensként vagyok itt a mi kórházunkban, hanem mint látogató. Ahogy az előtérben sétáltam, a nevemet hallottam. Egy idegen nő sietett felém.

„Nem ismersz engem, de vigyáztam rád, amikor szültél – mondta. – Emlékszem Parkerre és Abbyre, és természetesen Peytonra.”

Leesett az állam, gombóc lett a torkomban. A szívem hevesen dobogott, alig kaptam levegőt, sokkoltak a szavai. Azok a nevek, amelyeket a nő mondott, a hármas ikreim nevei voltak. Nevek, amelyek naponta elhangzanak nálunk. De miközben az egyetlen túlélőnké, Peytoné rendszeresen előkerül, a két elhunyt gyerekünk nevét nem halljuk minden nap.

Könnyek csorogtak az arcomon, amint ez az idegen nő beszélt arról a végzetes napról, 2013. június 23-ról. Kiderült, hogy ő nővérként dolgozott a kórházban azon a napon is, ami örökre beleégett a memóriámban, még ha vannak homályos pillanatai is. A gyerekeim születésének napján. A terhességem 22. hetében voltam, az orvosok és a nővérek ki-be rohangáltak a szobámból és azon igyekeztek, hogy megmentsék a koraszülött hármas ikreimet. Az a nővér, aki ma megállított az előcsarnokban tagja volt annak a csapatnak, akik keményen dolgoztak, hogy megmentsék a családomat azokban az élet és halál közötti kaotikus pillanatokban.

Bár az emberek azt gondolhatják, hogy egy elhunyt gyermek nevének említése érzéketlenség, a gyermekét elvesztő szülőként valójában teljesen máshogy látom. Ahogy a napok, hónapok és évek múlnak, a gyermekek elvesztése beleveszik a mindennapi életbe. Nincs olyan nap, amikor ne gondolnánk Abbyre és Parkerre. De miközben a bánat velünk van, az élet megy tovább.

Ahogy az évek múlnak, megtaláltam az új énem egy olyan szülőként, akinek egyszerre van gyereke a Földön és a mennyben is. Miközben a családom tökéletesnek tűnhet, sok minden van, amit a szem nem lát. Az emberek csak azt veszik észre, hogy egy gyerek sétál mellettünk, de az idegenek nem tudják, hogy a kislányunk a hármas ikrek egy tagja, még ha a bátyja és nővére csak alig két hónapot élt is. És amíg én szeretek a hármas ikreimről beszélni, addig a társadalom megtanít minket, gyászoló szülőket, hogy tartsuk magunkban a veszteségünket. Vannak emberek, akik összezuhannak egy gyerek halálának gondolatától. Gyakran hangosan zihálnak vagy szomorú együttérzéssel néznek ránk. Ezek a kínos pillanatok már elegek ahhoz, hogy ne is említsük meg a két angyalunkat.

Miközben a kórházi előcsarnok közepén álltam és könnyek gördült le az arcomon, a nővér átkarolt és megölelt. Ez az idegen, aki csak néhány perce állított meg, nem volt idegen többé. Ismerte a családomat, és ismerte a gyermekeimet és azon kevés ember közé tartozott a világon, aki találkozott a hármasokkal. Csak pillanatokra volt szükségem ahhoz, hogy érezzem az azonnali kapcsolatot ezzel a nővel, aki a laborban és a szülőszobán dolgozott azon a napon, amikor a gyermekeim megszülettek.

Ahogy megköszöntem a nővérnek, hogy megállított, a szemeim újra megteltek könnyel. Köszönöm, hogy a gyermekeim nevét kimondta – hálálkodtam. – Nem gyakran hallom ezeket a szavakat idegenektől.

A nővér elmosolyodott és válaszolt: 

Soha nem fogom elfelejteni a családját, és soha nem fogom elfelejteni a három gyermekét.

 

Lehet, hogy csak egy gyermekem tart velem, de a két másik gyermekem mindig a szívemben lesz. Mindössze egy véletlen találkozás volt egy idegennel, hogy emlékeztessen erre. Nem számít, mennyi ideig voltak a gyermekeim itt a földön, Parker és Abby léteztek, és soha nem felejtik el őket.

(Forrás: scarymommy.com)

Megosztás Facebookon