nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
Ezért olyan fáradtak folyton az anyukák

Ezért olyan fáradtak folyton az anyukák

A gyerekvállalás halálosan kimerítő dolog. Senki sem figyelmeztet rá igazán, hogy a fáradtság nem csak és kizárólag addig várható, amíg kicsi babád van, sőt nem múlik el akkor sem, amikor már totyogóvá nőtt a gyermeked.
K.G.
f Ajánlom

Igaz, hogy amikor már iskolás a gyerek, akkor nem kelsz fel hozzá minden éjjel hatszor, hogy megetesd, de a kimerültség ettől még nem tűnik el teljesen. Christine Organ őszinte posztban írt arról, hogy honnan ered ez az elemi fáradtság az anyákban. Szerinte sok esetben azért vagyunk kimerültek, mert éjszaka próbálunk időt lopni magunknak, hogy egy kicsit lazítsunk, és fellélegezzünk a felelősség alól.

“Ezért vagyunk olyan fáradtak folyton…

Mindenki alszik a házban. Tudom, hogy őrülten fáradt leszek holnap reggel, de a francba, olyan jólesik pár percig élvezni a csendet. Senki sem nyaggat nasiért, vagy nyafog, hogy hadd xboxozzon még, és különben is, miért nem kapott nagyobb sütit. A telefon nem csörög, senki sem küld levelet, nem kések el az iskolai rendezvényről vagy egy konferenciahívásról. Csak én vagyok, a kávés bögrém és egy gyertya.

Tudom, hogy már aludni kellene, de az egész napunk tele van “kellene” helyzetekkel. Többet kellene olvasnunk a gyerekeinkkel. Többet vagy kevesebbet kellene tennünk bármit. Kellene gyakorolni a zongorán, játszani társasjátékokkal, és sokkal több gyümölcsöt és zöldséget is kellene adnunk a gyerekeknek. El kellene őket vinni a játszótérre, és ki kellene kapcsolnunk a telefonunkat. Kevesebbet vagy többet kellene dolgoznunk. Kellene, kellene, kellene…

 

Ebben a pillanatban senki sem háborgat azzal, mit kellene. Senki sem könyörög édességért. Senki sem nyávog, hogy milyen igazságtalan anyák vagyunk, hogy nem hagyjuk, hogy akrobatikus mutatványokkal kitörjék a nyakukat. Senki sem kér semmit. Csak úgy létezhetünk. És ezért maradunk fenn késő éjszakáig, vagy kelünk fel sokkal korábban, hogy csak létezzünk egy percig, mielőtt beindítják a káoszt a gyerekeink újra.

Rengeteg dolgunk van, anyának lenni kifejezetten hangos és rendetlen dolog. Meg kell ragadnunk a csendes és nyugodt pillanatokat, amikor csak lehet. Még akkor is, ha a “csendes” néha azt jelenti, hogy betesszük az abszolút nem gyerekbarát, káromkodós zenét, vagy hogy a neten mindent elolvasunk, ami nem is annyira érdekel. Szükségünk van ezekre a pillanatokra. Megértelek titeket, éjszakai baglyok és hajnali pacsirták: élvezzétek a létezés pillanatait!”

Megosztás Facebookon