nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
“Ez már gyerekbántalmazás” – megfenyegették az anyukát, mert tütüben volt a fia

“Ez már gyerekbántalmazás” – megfenyegették az anyukát, mert tütüben volt a fia

Miután megfenyegette egy random idegen az utcán, amiért a fia épp tütüt viselt, az anyuka egy Facebook-posztban írta le kendőzetlenül a véleményét, fontos üzenetet közvetítve mindenkinek.
K.G.
f Ajánlom

Jen Anderson Shattuck tette ki hároméves fiáról azt a képet a Facebookra, amin a fiú, Roo épp egy tütüt visel. Elmeséli a képhez tartozó posztban, hogy mennyire megalázó és sértő dolog történt velük emiatt a tütü miatt.

“A 3,5 éves kisfiam szeret autókkal játszani. Szeret puzzle-t rakosgatni. Szereti a szilvát. És szeret csillogó tütüt felvenni. Ha megkérdezed tőle, akkor azt válaszolja, hogy azért, mert a tütütől szebbnek és bátrabbnak érzi magát. Ha megkérdezed tőle, akkor azt mondja, hogy nincs olyan szabály, ami szerint a fiúk nem vehetnek fel olyan ruhákat, mint a lányok.

A fiam felvette már a tütüjét a templomba, a boltba, a vonaton és a homokozóban. A mi világunkban ez nem nagy ügy, senkit sem érdekelt. Néha kaptunk pár jó szándékú kérdést, válaszoltunk, és ezzel rendben is volt mindenki. Egészen tegnapig. Tegnap a parkban sétáltunk, amikor megszólított minket egy idegen férfi, aki tudni akarta, miért visel a fiam szoknyát. Úgy tűnt, már egy ideje figyelt minket. Azt mondta, hogy csak kíváncsi, és kérdezte, hogy miért teszem ezt a fiammal.

Pedig nem volt kíváncsi, nem érdekelték a válaszok. Csak biztos akart lenni abban, hogy ugye én is tisztában vagyok vele, hogy amit a fiam, csinál – amit én megengedek neki –, az rossz. Aztán így szólt, egyenesen a fiamhoz intézve a szavait:

Az anyukádnak nem lenne szabad ezt csinálnia veled. Te egy kisfiú vagy. Rossz anyukád van. Ez már gyerekbántalmazás.

Le is fényképezett minket, amikor pedig kértem, hogy ne fotózzon, megfenyegetett: Mindenki tudni fog erről, majd meglátja!

Telefonáltam rögtön a rendőrségre, ki is jöttek, felvették a vallomásomat, megdicsérték a fiam szoknyáját. A fiam mégsem érzi magát biztonságban. Ma is megkérdezte, hogy Visszajön az a férfi? Az a rossz ember? Megint kiabálni fog csúnya dolgokat a szoknyámról? Még több képet csinál majd rólam?

Nem tudom, mit mondhatnék neki. De azt tudom, hogy nem hagyom megfélemlíteni magam. Nem fogok rettegni. Nem hagyom, hogy idegbeteg idegenek megmondják a fiamnak, hogy mit hordhat és mit nem. Lehet, hogy a világ szemében nem elfogadható, hogy szoknyát akar felvenni, de én így ahogy van, elfogadom és szeretem őt. És ezt minden körülmények között éreztetni is fogom vele.

Megvédem őt, és tudni fogja, hogy joga van békében sétálni az utcán, bármilyen ruha is van rajta. Megmutatom neki minden lehetséges módon, hogy értékelem őt, és megbízom benne, támogatom a döntéseit, mindegy, hogy mások mit mondanak, mindegy, hogy mások hogyan próbálják őt megállítani. A családunknak van egy mottója: Szeretjük egymást. Kedvesek vagyunk. Elkötelezettek és kitartóak vagyunk. Szépek és bátrak vagyunk. Tudjuk, kik vagyunk. Az idegen beszólogatók nem változtathatnak azok, akik vagyunk. A külvilág nem változtathat rajtunk.”

Olvass többet a fiúkról:

Megosztás Facebookon