Baba

Karácsonyra nem veszek pelenkát!

És mit vegyek a babátoknak karácsonyra? – kérdeztem a barátaimat, akiknek most született kislányuk, mire azt felelték: pelenkát! Mert arra van szüksége. Értem én: praktikus dolog, drága is. De valóban pelenkával kell ünnepelni a karácsonyt?

Tudom én, egy pár hetes gyerek úgyse fogja fel, mi is az a karácsony, és azt sem tudja, hogy neki ilyenkor rendes ajándékot illene kapnia. De nekem a szívem mégis azt súgja: ha már viszek valamit, az ne pelenka legyen, hanem olyan dolog, ami a karácsonyi hangulatot sugallja.

Amikor a kételyeimet megosztottam az ifjú szülőkkel, azt mondták, hogy persze-persze, a karácsonyi hangulat fontos dolog. De mivel a baba csak pár hete született, ők nagyon sok mindent vettek már neki az elmúlt hónapokban, napokban – és ennek még most sincs vége. Semmi értelmét nem látják hát, hogy valami drága, ám felesleges játékkal vagy ékszerrel állítsak be, aminek a gyerek úgysem örül még sokáig, hiszen még fogni sem tud, ülni sem, járni sem.

Pelenka viszont kellene. Merthogy az ő kislányuk bőre elég érzékeny, ezért csak egy bizonyos márkájú, hipoallergén pelenkát tud használni, az meg nagyon drága. Tehát ha szeretem őket, és igazi örömöt akarok szerezni, akkor ebből vegyek 1-2 csomaggal, mert az sokkal jobb ajándék most nekik, mint egy újabb világítós és zenélős plüss rénszarvas. Ne aggódjak, tették hozzá, ők is ezt teszik majd a fa alá.

Ezüstkanál vagy pelenka?

Nem mondom, hogy nem értem a logikát. Tényleg úgy tűnik, hogy mintha az elmúlt években egy kicsit mindenki túllihegné az egész karácsonyi készülődést. Begépeltem a keresőbe, hogy “karácsonyi ajándékok újszülötteknek”, és milliós nagyságrendű eredmény jött ki az ezüstcumitól a gyémántos csörgőn át a porcelánborítású fotóalbumig. Nyilvánvalóan a szülők (és ismerősök) lehúzása a célja ezeknek a meglehetősen drága termékeknek – mert a gyerek biztosan nem fogja értékelni egyiket sem.

Karácsonyra nem veszek pelenkát!

Másfelől viszont, ha azt kérik tőlem, hogy pelenkát vigyek, akkor az olyan, mintha konkrétan pénzt kérnének. Még akkor is, ha ezt a pelenkát (újabb súlyos pénzekért) valaki tortaformába tekergeti nekem, hogy had legyen már valami ünnepi kinézete, mikor átadom vagy a fa alá teszem. Olyan ez, mintha leegyszerűsítenénk a karácsonyt egyfajta üzleti tranzakcióra, ami arról szól, hogy melyik ismerősöm mennyi pénzt ér meg nekem.

Hol marad a karácsonyi hangulat? Az ünneplés fénye? Lehet, hogy a baba most még nem fogja fel, mit veszít – de évek múlva, ha a fényképeket nézi, lehet, hogy örülne annak, ha nem pelenkacsomagok között lenne lefotózva, hanem nagy masnis dobozok mellett, és lehet, hogy a nagy napon aztán minden tiltakozása ellenére a barátnőm is örülne pár karácsonyt sugalló babás apróságnak.

Persze segíteni szeretnék és örömöt szerezni a barátaimnak. Nem akarok olyan dolgot adni nekik, amire nincs szükségük, hát megveszem a pelenkát. De bevallom, hogy a szívem mélyén csalódott vagyok.

Magunk miatt vesszük?

Számomra ugyanis a karácsonyi készülődés öröméhez tartozik a vásárlás is, aminek során végigjárom a boltot, és kiválasztom a tökéletes ajándékot. Előre mosolyogtam, amikor eszembe jutott, hogy sok év után újra kóborolhatok az újszülött osztály apró rugdalózói és cipőcskéi között. Ehhez képest most csak hozzácsapok egy csomag pelenkát a heti bevásárláshoz, és kész, le lesznek tudva ők is. Arról nem is beszélve, hogy mit mondok majd a saját csemetéimnek, amikor látogatóba megyünk karácsony másnapján? Mosolyogjatok szépen, és adjátok át az ünnepi pelenkacsomagot, amit a kisbabának hoztunk, és érezzétek magatokat nagyon ünnepi hangulatban? Nekem ez így rettentő sivár. Vajon rossz barátnő vagyok, ha csak egy csomag pelenkát veszek, a másiknak az árából pedig egy szép karácsonyfamintás takarót? Nem tudom eldönteni…

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top