nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
Könyvajánló: Így segítsük a gyerekeket a gyászban

Könyvajánló: Így segítsük a gyerekeket a gyászban

Régebben a gyerekeket is bevonták a gyászszertartásokba: ott voltak a halott mosdatásánál, a virrasztásnál, az imánál, a temetésnél és a halotti tornál. Ehhez képest napjainkban a gyerekek érzékenységére, sérülékenységére hivatkozva a szülők megpróbálják "megkímélni" a gyermeküket a gyásszal járó érzésektől.
Fodor Réka
f Ajánlom

Nagyon nehéz dolguk van ma a szülőknek, amikor a gyermekeiknek a halálról, az élet természetes velejárójáról kell beszélni – mondja Huszár Anikó gyermekpszichológus. A gyermekeket már óvodáskoruktól kezdve izgatja a halál kérdése, és ha nekünk szegezik, hogy “Meg fogok halni?”, arra a legjobb egy őszinte, mégis megnyugtató választ adni, hogy “Igen, mind meghalunk, de reméljük, az jó soká lesz”. A halál fogalmát ebben az életkorban legjobb népmesék útján bevezetni, mivel ezek az élet összes aspektusára választ adnak – mondja a szakértő.

A gyerekek konkrét halálesetnél más reakciót is produkálhatnak, mint a felnőttek, sőt a gyászmunka is változó, mert a felnőtteknél nagyjából egy év, de a gyerekek esetében nem lehet időhöz kötni. Ha tartósan szomorúnak látjuk gyermekünket, akkor érdemes a folyamatot szakértő bevonásával játékterápia vagy pszichodráma alkalmazásával segíteni.

Ne legyenek tabuk

Azzal nagyon sokat segíthetünk, ha nem gyártunk tabukat; ha például a nagymama meghal, akkor hirtelen ne tüntessük el az összes cuccát, mert így elvágjuk a lehetőséget attól, hogy a gyermek érzékelje, hogy a múlt a jelenhez kapcsolódik, és kérdései legyenek olyan valakiről, aki már nincs köztünk.

A gyermek gyászában a legnagyobb támasz maga a gyászoló szülő, aki kimutatja az érzéseit, és a példa által ezt megtanítja a gyermekének is. Ez a személyiségfejlődés szempontjából is lényeges, mert nemcsak akkor gyászolunk, amikor haláleset van, hanem például egy párkapcsolat végén is hasonló folyamatok útján tanuljuk meg feldolgozni a veszteséget. Ha a gyerek nem találkozik az elmúlással és annak elfogadásával, akkor az élet más veszteségeivel is nehezebben fog megküzdeni.

Az elmúlás fogalmának bevezetésére és a szeretett személy hiányának feldolgozására ajánljuk az alábbi mesekönyveket.

Mesék az életről és a halálról:

Így segítsük gyermekünket a gyászban

Pernilla Stalfelt: Halálkönyv (Vivandra Könyvek)

Ezt a könyvet a kisiskolás lányom is olvassa, és nagyon szereti, mivel képregény stílusú rajzokkal, rövid, lényegre törő szöveggel és gyermeki humorral magyarázza el az élet rendjét.  A könyv egyszerű, kisebbek számára is érthető mondatokkal alaposan körbejárja azt, hogy mi történik velünk, ha meghalunk; bemutat különböző temetési szokásokat, az emlékezés formáit, valamint más országok halottak napi szokásait. Gyászban lévő gyerekeknek ugyanakkor nem adnám, mert az erős humor bántóan hathat.

Shona Innes: Az élet olyan, mint a szél (Kolibri Kiadó)

Így segítsük gyermekünket a gyászban

November közepére érkezik a boltokba ez a mesekönyv, amelyet Varró Dániel kedves rímei és Agócs Írisz gyönyörű rajzai díszítenek. Ezt a kötetet már óvodáskorú gyerekeknek is olvashatjuk, mert a címben foglalt hasonlatot körbejárva érzékenyen ismertetik meg velük az élet és a halál fogalmát, a lélek és a test útját, valamint az emlékezés fontosságát. A kötet nemcsak az elmúlással kapcsolatos kérdésekre kíváncsi gyerekeknek ajánlott, de a rajzok finomsága, puhasága, a mondatok érzékenysége a gyászban lévő gyerekek számára is megnyugvást jelent.

Mesék a veszteség feldolgozására:

Florence Jenner-Metz: Neked írok, Apu! (Csimota)

Így segítsük gyermekünket a gyászban

“Kedves Apu! Margó vagyok, a te kis angyalod” – kezdi levelét a tízéves kislány. Margó a nyári vakáció minden napján ír egy-egy levelet apukájának, melyekben beszámol a fagyizós, strandolós, labdázós élményeiről. Ezek akár egy szokványos nyár eseményei is lehetnének, ám a sorok között lassan felsejlik a szomorú valóság: az apuka nemrég halt meg. A kislány már tisztában van a halál fogalmával és véglegességével, azzal, hogy soha többé nem láthatja édesapját. A gyermek fájdalmának feldolgozásában édesanyja a kezdetben nem sokat tud segíteni, mert ő maga is a gyász korai fázisában tart, és bezárkózik a világ elől.

Azonban a nagyszülők érkezése jelentős változás a veszteség feldolgozásában; építenek gallyakból a kislánynak egy bánatkunyhót, ahova bármikor elvonulhat. A szomorú történet azonban új fordulatot vesz, amikor a tengerparton felbukkan Leó. A közös játék és a gyerekek között kialakuló szerelem gyógyírként hat Margóra.

Dezső Andrea: Mamuska (Csimota)

Így segítsük gyermekünket a gyászban

Egy kislány meséli el emlékeit anyukájának a már elhunyt nagymamájáról, ám a valóság és a képzelet csodálatos mesevilággá keveredik össze. A történet is így kezdődik: “Jól emlékszem az árvízre, mintha csak álmomban látnám.” A nagymamával közös kalandokról azonban kiderül, hogy nem valósak, mivel a gyermek olyan történeteket mesél – mint például hogyan talált nagymama vőlegényt –, amelyeknél még meg sem született, vagy az árvíz, amelynél a nagymama már nem lehetett jelen, mert előtte meghalt. Egy-egy mamuskás történet után az anyuka fejcsóválva inkább elküldi a kislányát játszani. Ilyenkor a kislány hívja a két legjobb képzeletbeli barátját; velük olvas, hintázik, bújócskázik.

Végül a kislány a búcsúról, a temetés emlékéről beszél édesanyjának, ami ugyanolyan meseszerű, mint az előző történetei, azonban ebben a közös emlékben az édesanya melléáll, és igazat ad neki, mert rájön, hogy nem az a fontos, hogy valójában mi történt, hanem az, hogy közben mit éreztek. 

Bátky András – Takács Mari: Morci (General Press)

Így segítsük gyermekünket a gyászban

Morci egy iskoláskor küszöbén álló kisfiú, aki gyermeki kíváncsisággal csodálkozik rá a körülötte lévő világra: a frissen hullott csillogó hóra, az első hóvirágra, egy hatalmas pillangó szárnyaira, miközben édesapja a változásról beszél neki. Arról, hogy a változás elkerülhetetlen és ez az élet egyik legfontosabb része. A beszélgetések során egy-egy elejtett mondatból felsejlik, hogy Morci édesanyja meghalt, és ezt a változást a kisfiú nem tudja elfogadni. Ősszel azonban a kavarodó falevelek között egy halott kismadarat talál Morci, amely felszínre hozza azt a beszélgetést, amire eddig nem került sor, mert mindig elfojtottak. Az elfogadáshoz és megbékéléshez pedig erre volt szükség, kimondták, hogy ebben a változó világban van valami, ami nem lesz más soha, és az az édesanya emléke. “Anya soha nem felejt el minket, bárhol is van, mert mi mindig gondolunk rá.”

Bartos Erika: Bogyó és Babóca alszik (Pozsonyi Pagony)

Így segítsük gyermekünket a gyászban

Ebből a kötetből A Csillagház című mese segíthet a bölcsődés és óvodás korú gyerekeknek a veszteség feldolgozásában, mivel sok szülő a családtag halálát a kicsiknek úgy magyarázza, hogy a szerettük a mennyben, az angyalok, vagy a csillagok közt van. A mesében egy csillagházikó lepottyan a földre, a lakója pedig nagyon szomorú, mert elhagyott valamit. Kiderül, hogy a csillaglány a hárfáját keresi, amit a többiek segítenek neki megtalálni. A csillaglány elkezd a hárfáján játszani, mire a házikója ismét felemelkedik, és felrepül a csillagok közé. 

Útmutató és foglalkoztatókönyv:

Singer Magdolna: Boldogan éltek, míg meg nem haltak… és azután? (Móra Könyvkiadó)

Így segítsük gyermekünket a gyászban

Ez a könyv nem mesekönyv, mégis megkerülhetetlen, mivel olyan gyakorlati tanácsokkal lát el, amivel megértethetjük gyermekünkkel az elmúlás fogalmát, és átsegíthetjük őket a gyász időszakán. Ez egy foglalkoztatókönyv, amely elsősorban a szülőknek ad támpontokat ahhoz, hogyan lehet és kell beszélni a halálról, a szomorúságról, a bűntudatról és a haragról, amelyek a gyász gyakori kísérői. A szülőnek ki kell választaniuk azokat a fejezeteket, amelyek a családra vonatkoznak; az idős, hosszasan beteg nagyszülő elvesztésének feldolgozására más javaslatokat nyújt a szerző, mint egy várt, de soha meg nem érkezett kistestvér halálánál. A történetek feldolgozása közös munkát igényel. A “feladatok” pedig finoman terelnek a szomorúságból a megbékélés felé, és végül emlékeztetnek az élet örömteli, boldog pillanataira. A kötet végén az üresen hagyott lapokra a gyermek lerajzolhatja gondolatait a halálról, a lélekről, az érzéseiről, és végül a szép emlékekről.  

A könyvek összeállításában Both Gabi meseíró és a meseutca.hu szerkesztője volt segítségünkre.

Megosztás Facebookon