Baba

Egy kis hazai: a legjobb mai mesék

Egyre több olyan mesekönyv lát napvilágot, amely a szülőknek és a gyerekeknek is olvasmányélmény. Nyugodtan rugaszkodjunk el a klasszikusoktól, és bátran vegyük le a könyvtárak vagy könyvesboltok polcairól a hazai kortárs szerzők mesekönyveit!

A korszerű nyelvhasználat, a modern használati tárgyak, eszközök, valamint a mindennapokból ismerős szituációk közelebb hozzák a mesét, érthetőbbé teszik a mondandóját. Vagy egyszerűen csak jól megnevettetnek mindenkit: aput, anyut és a kicsiket is.

Az elmúlt évek legjobb magyar kortárs meséi közül válogattunk:

0–3 éveseknek ajánljuk:

Ízelítő a legjobb mai mesékből Lackfi János – J. Kovács Judit: Százérintő (Móra Könyvkiadó)

Ölelgetős, cirógatós, összebújós, „fejbirizgálós” versek a legsokoldalúbb kortárs szerzőtől. A kötet huszonkét ölbeli játékkal és mondókával támogatja a szülő és gyermek kapcsolaterősítését, a kötődés kialakítását és az érzelmi biztonság megalapozását. A mondókákhoz előírt érintések legalább olyan fontosak, mint a versek, mert együtt olyan légkört teremtenek, amiből nem akar sem a gyermek, sem a szülő kilépni. Nem mellesleg olyan konkrét helyzeteken segít át, ahol bizony jól jön a humor: például a buszozásnál, az öltözködésnél és az etetésnél.

Ízelítő a legjobb mai mesékből

Marék Veronika: Boribon házikója (Pagony)

Marék Veronika úgy kortárs, hogy közben klasszikus is. De azt is mondhatnám, hogy ő időtlen, mert mi rajta nőttünk fel, de a mostani kisgyerekeknek is nagy kedvence, csakúgy, mint mesehősei: Annipanni és Boribon. Friss kötetei közül gyerekek körében legnépszerűbb a Boribon cicája, de nekem, mint felolvasó anyukának mégis inkább a Boribon házikója tetszett. Talán azért, mert minden gyerek szeret bunkert, saját kuckót építeni, és kincsekkel telepakolni. És bizony az is előfordul, hogy nem engednek mást be a bunkerbe, majd rájönnek, hogy egyedül mégse olyan jó játszani. Csakúgy, ahogy Boribon tette. Fiús anyáknak a frissen megjelent Boribon focizik is jó választás.

Ízelítő a legjobb mai mesékbőlKun Fruzsina: Arcok (Kolibri kiadó)

A könyv illusztrációi kimondottan ennek a korosztálynak készültek: emberi arcokat, érzelmeket mutatnak be vastag ecsetvonásokkal, élénk színekkel. A vizuális készség fejlesztését, a képek értelmezését egy-egy mondat és ábra is segíti. A könyv felépítése: bal oldalon emberi arc, jobb oldalon olyan jelenet, amely állatokkal generálja a történetmesélést. Ez jó gyakorlat szülőknek és gyereknek egyaránt, mert beindítja a képzelőerőt, serkenti a fantáziát.

3–6 évesek:

Ízelítő a legjobb mai mesékbőlVarró Dániel: Nem, nem, hanem (Manó könyvek)

Szerintem ez az a könyv, amit a szülők még a gyerekeknél is jobban élveznek. Persze a kicsik is nevetnek, sőt a verseket gyorsan megtanulják, a  rímfelelőket pedig kórusban kiabálják. Mindennapos, kisgyerekes családoknál előforduló élethelyzetek gyermeki látásmóddal tálalva, humorral fűszerezve, rímekbe szedve. A grafika a szövegélményt emeli ki, a rajzokon ugyanolyan jól lehet derülni, mint a versikéken. Akinek kisgyereke van, annak kötelező olvasmány.

Ízelítő a legjobb mai mesékből

Hohol Ancsa: Terka és a varázscsizma (Manó könyvek)

Melyik gyerek ne szeretne gumicsizmában pocsolyákba ugrálni, de előfordul, hogy eső se kell ahhoz, hogy gumicsizmás napot tartsanak. Pláne, ha a gumicsizmának csodás képessége van: szivárványt varázsol. A Terka és a varázscsizma című könyv élethűen tükrözi az óvodás korosztály viselkedését és gondolkodásmódját, amit egy kedves mesébe csomagolva talán a szülők is megértenek, elfogadnak. A mese rámutat a lényegre: arra, hogy a gyerekek hisznek a csodában, és ezt a képességüket nekünk kell őrizni, amíg lehet.

Ízelítő a legjobb mai mesékből

Berg Judit: Tündérnaptár (Pozsonyi Pagony)

Panka és Csiribí, a két tündérgyerek kalandjainak negyedik része az ünnepek köré szerveződik. A sorozatból most azért ezt a kötet ajánlom, mert a szülinapi, húsvéti, a szüreti és a farsangi mókán és varázslaton kívül a karácsonyt is tündérszemmel is átélhetjük. Kiderül, hogyan lesz a tündérgyerekeknek fehér karácsonyuk, és mivel lepik meg a szelet, aminek még sosem volt karácsonyfája és ajándéka sem. Sőt Nelly, a gyönyörű angol tündérlány, és hű sárkánya, Rolf jóvoltából még az is kiderül, mi mindent csinálnak a tündérek Szent Iván éjjelén.

6–10 évesek:

Ízelítő a legjobb mai mesékbőlSzabó Attila: Pocakmese (Kolibri)

Megkérdezte már a gyermeked, hogy hogyan született? És azt, hogy mit keresett az anyukája pocakjában, és hogy került oda, netán lenyelte őt a mama? És játszottátok-e már azt a gyerekkel a takaró alatt, hogy összekucorodnak, összebújnak és épp a pocakban vannak? A Pocakmese bentről, a mama méhéből közvetít: egészen onnan, hogy karmikus úton eldől (egy angyal pénztáros néninél kiválasztod), hogy milyen életed is legyen, a pocakban töltött kilenc hosszú, de csöppet sem magányos hónapon át a születés pillanatáig, na meg egy picivel utána. Szabó Attila meséje még a nagyobb gyerekeknél is bevált: egyből befészkelik magukat anya ölébe, és ki se akarnak onnan bújni.

Ízelítő a legjobb mai mesékbőlGimesi Dóra: Csomótündér (Pagony)

Ez a mesekönyv több rövidebb meséből áll, amelyek közül kettőt emelnék most ki. A címadó mese, a Csomótündér nagyon szépen, varázselemekkel átszőve, gyermeki megközelítésben magyarázza el a párkapcsolatok kialakulását, egy házasság történetét, a gyerekszülést, majd a házasság felbomlását és egy új, egy mozaikcsalád kialakulását. Ugyanakkor konkrét segítséget nyújt abban, hogy a gyerek és a szülő között elinduljon egy párbeszéd, ha válásról van szó. Az Istipisti és a kővirágok című mesét pedig azért emelem ki, mert azt az üzenetet adja át a gyerekeknek, hogy higgyenek önmagukban. Bízzanak a képességeikben és ne adják fel az álmaikat, hiába más a környezet elvárása. Még akkor sem, ha éppenséggel a saját szüleik is megkérdőjelezik ezeket.

Ízelítő a legjobb mai mesékből

Czigány Zoltán: Csoda és Kósza legrégebbi kalandjai (Pozsonyi Pagony)

Csoda és Kósza kalandjain tényleg nagyokat lehet nyeríteni, és nem csak azért, mert a főszereplő két ló, hanem mert az IBBY-díjas, nemrégiben elhunyt író abszurdba hajló humora mindenkire ilyen hatással van. Ebben a legújabb, harmadik kötetben időugrást végzünk, és visszaidézzük a két ló megismerkedésének történetét; a kezdeti botlásokat, mert tudjuk, négy lába van a lónak… Botlásokból, burleszkbe illő helyzetekből pedig akad bőven.

 Kapcsolódó cikkeink:

Gyöngyi néni és Sajó bácsi lovait ebben a részben a Mikulás is meglátogatja, ráadásul ő az egyedüli, aki tényleg az, akinek mondja magát. Bár ő is elég furcsán viselkedik… Budapestre pedig csak azért ügetnek el karácsonyeste, mert két gyerek nagyon szeretné őket látni, és jobban örülnének nekik, mint egy rakás új játéknak.

Az első kötet, amely 2007-ben az év gyerekkönyve volt, olyannyira népszerű, hogy hangjátékos elemeket tartalmazó színházi előadás készült belőle, amelyet az Örkény Színházban hallhatunk, láthatunk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top