nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Baba
Mese a kicsinek – így csináld jól!

Mese a kicsinek – így csináld jól!

A népmesékben benne van az az egyetemes tudás, amit az emberiség évezredek óta őriz, és generációról generációra tovább ad. Ugyanis a mesék tudják, hogyan kell egy megbomlott rendszert néhány lépésen belül egyensúlyba hozni.
Fodor Réka
f Ajánlom

„Hiszem, hogy minden szülő a legjobbat akarja a gyermekének, nekünk lámpásként csak irányt kell mutatnunk” – vallja Bajzáth Mária meseterapeuta, mesepedagógus. Mária szerint egyre több a tudatos szülő, aki odafigyel arra, hogy gyermeke az életkorának megfelelő, minőségi mesét kapja.

A mesefilmek nyerésre állnak

 
 
Bajzáth Mária
Bajzáth Mária

A mesék közül az olvasott mesék még mindig hátrányban vannak. Bajzáth Mária legutóbb egy 25 fős osztály tanulóit kérdezte meg arról, hogy kinek mi a kedvenc meséje: a többség, 23 gyerek mesefilmcímet mondott, csupán kettő említett népmesét, de annak is a tévés változatát. A mesefilmek, rajzfilmek nézésétől viszont ellustul a képzelet, és bedugul a fantázia, pedig ez a gyermek mozgatórugója – mutat rá a problémára Mária.

Pedig hároméves gyerek másfél órás mesemondást is végighallgat, ha azt szívből mesélik, és a történet az életkori sajátosságainak is megfelel. A gyermeknek leginkább ugyanis nem a tévére, hanem a személyes kapcsolatra van szüksége. Ha jól választjuk ki a történetet, és neki szóló üzenetet hordoz a mese, akkor teremtődik egy olyan burok, amelyből nem akar majd kiszállni.

Szívből mesélés
Szívből mesélés

Fontosak a belső képek

Amikor a gyermek hallgatja a mesét, egy belső képet vetít. Ezt a belső képalkotást hatéves korig lehet megalapozni. Ha ez kimarad, akkor az iskolában nehezebben fogja megérteni például a történelmet vagy az irodalmat.

Mesetérkép a Világszép nádszálkisasszony alapján
Mesetérkép a Világszép nádszálkisasszony alapján

A kisgyermekeket körülbelül száz évvel ezelőtt mondókákkal, népdalokkal, népi játékokkal és népmesékkel vezették be a világba, ezzel „tartották őket Isten tenyerén”. Mesepedagógusként Mária azt vallja, hogy amit a népmese ad, azt semmi más nem tudja, mert az egy „verbális bájital”.

A kód bennünk van

Felnőttként sokan elfelejtjük a népmesék, mondókák, találós kérdések nyelvét, nem értjük miről szól egy-egy történet, pedig ez a kultúra évezredeken át követett minket, ez belénk van kódolva, csak a gátat kellene felnyitni. Egy gyermek sokszor nem azt „látja”, amit a felnőtt. Az egészséges gyermeki lélekben nincs lehetetlen. Bajzáth Mária egyik csoportjában egy iskolás kisfiú így írta le az Égig érő paszuly sárkányát: „Számomra a sárkány az, amikor az órán felszólítanak, fel kell állnom, és hangosan kell válaszolnom. De legyőzöm a sárkányomat, mert ha halkan is, de felelek a kérdésre.” Egy óvodai csoportban pedig A három kismalac mese után az egyik kisgyerek ezt mondta a barátjának: „Amikor kicsi szalmaházikó voltam, engem el tudott volna vinni a farkas.” Erre a barátja így biztatta: „Akkor edd meg az ebéded, hogy erős kőházzá válj!”

Az égig érő fa
Az égig érő fa

 Kapcsolódó cikkeink:

Az ismétlés

Ha egy történetet a gyermek többször akar hallani, akkor azzal „dolga van”. Felfedez benne egy-egy motívumot, ami foglalkoztatja, ami segít neki valamit megérteni, feldolgozni. Volt olyan nagymama, aki hét hónapon keresztül ugyan azt a mesét mondta el esténként az unokájának, mert a kicsi mindig azt kérte. Viszont annak is oka van, ha egy gyermek tiltakozik, és nem akarja meghallgatni a szülő által választott mesét. Ilyenkor nem szabad ráerőltetni. Lehet, hogy később érik meg rá.

Bajzáth Mária azt javasolja, hogy a mesélés mindig egy rítus legyen: ismétlődő keretbe kell a mesemondást illeszteni. Lehet gyertyát gyújtani, mesepárnára ülni, vagy bármi más esti ritmust kialakítani, ami mindig ugyanúgy zajlik. Azt is előre beszéljük meg, hogy hány mesét olvasunk, vagy mondunk, és legyen egyezség arról is, hogy mesekönyvből olvasás után hallgassanak fejből mondott mesét is. Mária a meséket rendszerint mondókával, népdallal, találós kérdéssel vezeti be, mert a „mondóka megnyitja a mese kapuját”, ugyanazon a szimbolikus nyelven beszél. A mese kiválasztásánál gondoljuk végig, hogy mi az, ami a gyermekünket aktuálisan érdekli. Például a háromévesek „miért” korszakában olyan történeteket kell keresni, ami ezekre ad választ, de találunk népmeséket és mondókákat a barátságról, a testvérféltékenységről, vagy akár az emberi testről is. 

 

A mesepedagógus tippje a fejből meséléshez:

A gyerekek szeretnek magukról hallani történeteket, így a fejből mesélésnél első lépésként próbálkozhatunk az „ÉN” mesékkel. Bevezetésnek egy saját mesekezdő formulát találjunk ki, majd a gyermek nevét említve meséljük el, mi történt vele aznap. Ez azért jó, mert este rendszerben látja a napját, és sokszor ő is megnyílik, hozzáfűzi a vele történt eseményeket a meséhez.

Megosztás Facebookon