Tudjátok már, mi lesz a neve?

Manapság két nagy névadási irányzat él egymás mellett. Az egyik az egészen különlegeset keresi – olyan név legyen, amely még soha senkinek nem jutott eszébe. Amelyről senkinek nem jut eszébe egy másik ember, nincs mögötte se jó, se rossz képzettársítás. A gyerek fogja majd megtölteni a nevet jelentéssel. Ez a törekvés néha igencsak szélsőséges ötleteket szül. A Magyar Tudományos Akadémia munkatársai órákon át tudnak mesélni a bolondos, ám elutasított nevekről. A férfiról, aki Kazettának akarta hívni gyerekét, mert a család vezetékneve Polimer volt. Vagy arról, aki a Talán nevet kérvényezte, és indokul világnézeti válságát hozta fel.

Magyar vagy nemzetiségi?
Előfordul persze, hogy a szülőnek sikerül átverekednie magát a hivatal útvesztőin. Eddig a nemzetiségi hovatartozásra hivatkozva a kiejtés szerinti írásmódtól eltérően is lehetett nevet anyakönyveztetni, illetve az extrém nevekről bárki állíthatta, hogy valójában nemzetiségi név. Ám ez a kiskapu mostanában kicsit szűkebb lett – megjelent ugyanis a Nemzetiségek utónévkönyve, ezért már hiába állítja valaki, hogy a Fradika régi ruszin név, ha nincs benne ebben a névgyűjteményben, akkor a hivatal el fogja utasítani a kérését. Persze ez csak arra a tizenkét nemzetiségre érvényes, amely Magyarországon hivatalosan be van jegyezve. Mert ha az apuka (vagy az anyuka) afrikai, dél-amerikai, akkor már nehezebben ellenőrizhetők az ottani szokások.
De nem kell olyan messzire menni, hogy az ember törvényen kívülivé váljon. Egy ismerős finn-magyar vegyes páros kislánya az itthon eddig nem engedélyezett Pipacs nevet kapta. Itthon azt vallották, hogy ez ősi finn név, a kinti anyakönyvezésnél pedig azt, hogy ez régi magyar név.

Szabadságot vagy korlátot?
– A Magyar Tudományos Akadémiához egy évben száz-százötven kérvény érkezik – állítja Raátz Judit nyelvész. – Az anyakönyvezésre javasolt nevek száma egyre nő. Az intézet igen engedékeny álláspontot képvisel. Így lett például a Lexus autómárkanévből egy kisfiú keresztneve.
A magyar névadással kapcsolatos törvények a legszigorúbbak közé tartoznak a világon. Amikor Ladó János a hatvanas években elkezdte összegyűjteni a Magyarországon használatos keresztneveket, maga sem gondolta volna, hogy gyűjteménye afféle zsinórmértékké válik. Akkoriban az ország egész területéről küldték a tanárok, diákok a környezetükben használt neveket – de a közel háromezerből csak 1827 került be az első kiadásba. A Jácint ebben még női névként szerepelt, ennek köszönhetően úszta meg híres színészünk, Juhász Jácint a katonaságot. Az újabb és újabb kiadások során folyamatosan bővült a lista, ma már közel háromezer névből választhatunk.
A keresztnevek választásában léteznek korlátok, de ízlésbeli ficamodás ellen semmilyen törvény nem képes megvédeni a gyereket. Zöld Pálma, Száraz Virág, Bokor Málna, Karácsonyi Ajándék, Boros Tea, Vörös Hajnal, Cserép Virág – ma is létező, teljesen szabályos, szabadon választható névösszeállítások. Senki nem ajánlaná egyiket sem, megtiltani mégsem lehet a hasonló névadásokat. Csúfolódástól védő hivatal felállítására ugyanis nincs remény.
– Igen furcsa nevekkel is lehetnek boldogok az emberek – nyugtatja meg az aggódó szülőket Nagy Brigitta pszichológus. – A gyerekek általában nem érzik extrának sem a saját nevüket, sem az ismerőseikét. Számukra ez természetes, és megszokott, sőt felnőve inkább büszkék annak egyediségére. Ráadásul nem kell ahhoz különleges név, hogy viselője elégedetlen legyen vele. A saját névvel kapcsolatos probléma, az extrém esetektől eltekintve, inkább a családdal kapcsolatos gondokat jelzi.

Hivatalos szakvélemény
Az illetékes anyakönyvvezető feladata, hogy írásban kérje a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét. De ha Ön már a szülés előtt szeretné elindítani a névengedélyezetési eljárást, akkor levélben vagy e-mailben korábban is megkeresheti a hivatalt. A levelekre általában két-három héten belül válaszolnak. Érdemes leírni, hogy a választott nevet hol találták a szülők, hol látták már leírva, hogyan kell kiejteni, mi a jelentése, mi a névadás különleges indoka.
Cím: Nyelvtudományi Intézet, Közönségszolgálat, 1068 Budapest, Benczúr u. 33. vagy tanacs@nytud.hu
A tizenkét magyarországi kisebbséghez tartozóknak az illetékes kisebbségi önkormányzathoz kell fordulniuk, mert náluk megtalálható a kisebbségi önkormányzatok által elfogadott, saját nyelvüknek és kultúrájuknak megfelelő utónevek jegyzéke, a 2005-ben kiadott Nemzetiségi és etnikai kisebbségek utónévkönyve.

Segíthet a választásban
– Hallgassuk meg az ismerősök, családtagok ötleteit, olvasgassuk az utónévkönyvet, de elsősorban megérzéseinkre hallgassunk!
– Feltétlenül vegyük figyelembe, hogyan hangzik az utónév a vezetéknév mellett: rövid vezetéknévhez hosszabb keresztnév illik. Nem hangzik jól, ha a vezetéknév és a keresztnév is azonos magánhangzókat tartalmaz. Nehéz kiejteni a nevet, ha mássalhangzó-torlódás van benne (Szabits Cecília). Ha a vezetéknév magánhangzóra végződik, jobb, ha a keresztnév mássalhangzóval kezdődik.
– Gondoljuk végig, mit is jelent számunkra a választott név, mit sugall, milyen kép kapcsolódik hozzá, milyen képzettársításokat ébreszt a hangzása, dallama.


Top 10 női nevek 2005-ben
1. Anna,
2. Viktória,
3. Réka,
4. Vivien,
5. Zsófia,
6. Petra,
7. Dorina,
8. Fanni,
9. Boglárka,
10. Eszter

Top 10 női nevek 1967-ben
1. Éva,
2. Mária,
3. Ildikó,
4. Katalin,
5. Erika,
6. Erzsébet,
7. Zsuzsanna,
8. Andrea,
9. Judit,
10. Ágnes

Top 10 férfinevek 2005-ben
1. Bence,
2. Máté,
3. Balázs,
4. Dávid,
5. Dániel,
6. Levente,
7. Tamás,
8. Ádám,
9. Péter,
10. Gergő

Top 10 férfinevek 1967-ben
1. László,
2. Zoltán,
3. István,
4. József,
5. János,
6. Attila,
7. Sándor,
8. Tibor,
9. Ferenc,
10. Zsolt


Névböngészők
Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv, Vince Kiadó
Dávid Emese: Kisebbségek utónévkönyve, Aranyhal Kiadó