Menjünk oviba?

Tudjuk, minden gyerek más, ugyanolyan idősen is máshol tarthatnak a fejlődésben. Utánanéztünk, mit kell még tudnia a kicsinek ahhoz, hogy nyugodtan óvodába engedhessük.

A nappali pelenkamentesség az óvodaérettség egyik ismérve. Nem fontos, hogy a gyerek már éjszaka is pelenka nélkül aludjon, de az igen, hogy a délutáni alvás idején ne pisiljen be. Ha a kicsi örül annak, hogy nincs már rajta pelenka, büszke, hogy irányítani, tartani tudja a vizeletét, nyugodtan mehet óvodába, még akkor is, ha időnként előfordulnak apróbb balesetek. Óvodakezdés idején a már nappalra biztonságosan szobatiszta kicsivel is előfordulhat, hogy olykor bepisil. Ez természetes, így (is) válaszol a változásra, hogy óvodába került. Ne aggódjon, az óvónők felkészültek, különösen türelmesek ilyen helyzetekben.

Hallassa a szavát
Fontos, hogy ki tudja fejezni saját igényeit – merjen szólni, ha éhes, szomjas, vagy ha ki szeretne menni a vécére. Hároméves korban nagyon különböző a gyerekek nyelvi szintje. Van, aki már tisztán beszél, és van, akinek az anyján kívül szinte más nem is érti a szavát, olyan pösze. De ha akar és tud kommunikálni, megérteti magát a környezetével – bátran elengedhetjük őt oviba. Azok, akik azért nem ügyeltek eddig a tiszta beszédre, mert otthon a gondolataikat is kitalálták, itt hamar rájönnek, hogy erre oda kell figyelniük, ha szeretnék, hogy mások is megértsék őket.

Önállóság – ovis fokon
Az óvodában már nem etetik, itatják a gyerekeket. Aki nem eszik szépen, maszatos lehet. Aki nem tud egyedül pohárból inni, leöntheti magát. Aki hozzászokott, hogy megetetik, az bizony változtatni kényszerül, ha nem szeretne éhes maradni. Az óvónők természetesen segítenek, de a cél az önállóság gyakorlása – és ezt pár nap után már élvezik a gyerekek. Az ovisok időnként feladatokat is kapnak, boldogan segítenek az asztalterítésben, ágyazásban.

Társas lény
Érdemes megfigyelni, gyerekünk hogy viselkedik a játszótéren, a játszóházban kortársaival. A legtöbben ebben az életkorban már szeretnek mások társaságában játszani. Persze ez kezdetben nem jelent bonyolult játékot. Szaladgálnak egymás után, homokoznak egymás mellett. De már odaadja a lapátot, ha a másik elkéri, nem löki fel csak azért, mert neki arra vezetett az útja. Az óvodában barátokra tehet szert, és tapasztalatokat gyűjthet a társas kapcsolatokról.

Új napirend
Az óvodai időbeosztás általában hasonlít az otthonihoz. Reggel tízóraiznak, délelőtt játszanak, van ebéd, délutáni alvás és uzsonna. Ezek pontos időpontját érdemes megtudni a beiratkozáskor, és ha valami miatt a család szokásai jelentősen eltérnek az óvodaitól (a gyerek nagyon sokáig alszik, este sokáig van fenn, nem eszik délben), jó már az óvodakezdés előtt néhány hónappal hozzáigazítani napirendjét az intézményéhez. Az óvodában ezen a téren nem lehetnek rugalmasak, hiszen képtelenség húsz-harminc gyerek különböző szokásaihoz alkalmazkodni. Mindenkinek meg kell tanulnia várni is.

Kötelező óvodába járni?
Abban az évben, amelyben a kicsi betölti az ötödik életévét, a nevelési év kezdő napjától napi négy órán keresztül részt kell vennie az óvodai nevelésben. Ez alól a körzeti óvoda vezetője adhat felmentést a szülő kérelme alapján, a gyerek érdekét szolgáló esetben. De ne feledjük – óvodába járni jó, és sok szempontból hasznos. Az iskolába bekerülve nagyon sok új dologgal kell szembenéznie minden gyereknek, sok új szempontnak, elvárásnak, szabálynak kell megfelelnie. Aki eddig nem járt közösségbe, annak óriási terhet jelenthet például a társas élet szabályainak megismerése. Jobb, ha hamarabb elkezdheti ennek gyakorlását – az óvodában számtalan lehetősége nyílik erre.

Hogyan választott szakértőnk?

Erdei Kata, pszichológus

Szakértőnknek, Erdei Katának is sok szempontot kellett mérlegelnie, amikor kisfiának óvodát választott.
– Fontos szempontnak tartottam, hogy az ovi közel legyen. Semmiképpen sem szerettem volna éveken át naponta több órán át utaztatni a gyereket. Azt is eldöntöttem, hogy nem lesznek különórái. Pszichológusként tudom, hogy az önálló, szabad játék a legfontosabb és a leginkább fejlesztő elfoglaltság. Nem szerettem volna, hogy állandóan hozzák-vigyék őket, ez a játéktól venné el az idejüket. Döntő volt az is, hogy az óvodának legyen saját kertje, és ott sok időt tölthessenek a gyerekek szabad játékkal, hiszen tapasztalatból tudtam, hogy a fiamnak nagy a mozgásigénye. De az is megnyugtatott, amikor kiderült, hogy jövendő óvónőjének szintén fia van, hiszen egy fiús anya számára máshol vannak a rosszalkodás és a természetes mozgásigény határai – bár tudom, hogy ez nagyon személyes szempont. Végül, de nem utolsósorban az óvoda szellemisége volt meghatározó, az, hogy milyen értékeket képvisel. Ma öröm látni, hogy a gyerekem jó helyen van.

Problémás helyzetek:
Ha a gyerek már teljesen érett az óvodára, attól még nem biztos, hogy el is kezdheti – vagy éppen nem érdemes elkezdenie, hiszen számos más kérdés is felmerülhet.

– A gyerekem februárban lett hároméves. Év közben is elkezdheti az óvodát?
– Természetesen, amint betöltötte a harmadik életévét, mehet óvodába. Ám érdemes más szempontokat is figyelembe venni. A szeptemberben indított csoport összetétele és „erősorrendje” néhány hónap elteltével már kialakult. Az új szereplőnek néha elég nehéz beilleszkednie. Ráadásul kora tavasszal még erősen támadnak a fertőző betegségek. Nagy a veszély, hogy a frissen oviba került gyerek néhány nap után hetekig nyomja az ágyat. Ha az édesanya megteheti, jobb, ha megvárják a következő szeptembert, és inkább fél évvel később kezdi a gyerek az óvodát. Így újonnan induló csoportba tud beilleszkedni.

– Nem tetszik a körzeti óvoda. Vihetem máshová?
– Az óvodák elsősorban saját körzetükből vesznek fel gyerekeket, mert az ő ellátásuk az adott kerület, város kötelessége. Csak a szabad helyeken osztozhatnak a körzeten kívüli gyerekek, és ha betelik a létszám, őket utasítják el.

– Gyesen vagyok a kisebbik gyermekemmel. Joga van a nagynak oviba járni?
– Természetesen! Az a tény, hogy az anya amúgy otthon van, csak a bölcsődei beiratkozásnál jelenthet hátrányt, az óvodánál nem. Ha a gyerek betöltötte a harmadik évét, akkor is járhat óvodába, ha az anya gyesen van, vagy éppen emelt összegű családi pótlékot kap a kicsi után. A jegyző kötelessége minden körülmények között helyet biztosítani számára.

– Jobban jár a gyerek, ha magánóvodába kerül?
– Ez egyáltalán nem biztos. Tény, hogy a magánóvoda több szolgáltatást nyújt: nyelvtanulás anyanyelvi tanárral, speciális étrend, nagyobb udvar, több program, külön sportolási lehetőségek. Ha ilyesmire van szükségünk, azt itt megkaphatjuk a pénzünkért. De az, ami ebben az életkorban igazán fontos, a játék, a mozgás, az érzelmi biztonságot nyújtó óvónő – a körzeti óvodában ugyanúgy megtalálható.

Cikkünk szakértője: Erdei Kata pszichológus