2002. Szeptember 01.

Szájápolás

A jó megjelenéshez manapság a szép, egészséges fogazat is hozzátartozik. A fogmosáson kívül is sokat tehetünk a család minden tagjának fogaiért, ám ehhez ismernünk kell a megelõzés mûhelytitkait!

nlc

Ma már közhely: a napi háromszori, kellő körültekintéssel végzett fogmosás alapkövetelmény fogaink épségének megőrzéséhez. Sokszor azonban ez sem elég, hiszen a szuvasodásban a rágófelület tisztaságán kívül sok más tényező is szerepet játszik. A rágófogakon található barázda mélysége vagy a fogak rendellenes elhelyezkedése például öröklődő jellegzetesség. A mélyebb barázdában az ételmaradék jó táptalajt jelent a savtermelő baktériumoknak, melyek a lyukas fogakért felelősek. Szélsőséges esetben előfordulhat, hogy semmilyen fogtisztító eszközzel nem lehet elérni a barázda alját – az ilyen rágófogak bizony könnyebben szuvasodnak.

Egy gyerek – egy fog?

Az öröklődés mellett ennek a hiedelemnek is van némi tudományos alapja. Fogaink mindenkori állapota nagymértékben összefügg a külső és belső körülményekkel. A várandósság idején a szervezet a magzatra összpontosítja minden erejét. Ezért változik meg a kismama hormonháztartása is, és emelkedik meg többek között az ösztrogén és a progeszteron szintje a vérben. E hormonok hatása a szervezet egészében érvényesül: elősegítik a megtermékenyített petesejt beágyazódását, de részben a klasszikus terhességi ínygyulladásért is felelősek. Az ösztrogén a nyál minőségét is megváltoztatja. Sűrűbbé, tapadósabbá válik, s emiatt fokozódik a lepedék (orvosi szóval plakk) lerakódása, és így a fogszuvasodás veszélye is. Érdekes, hogy ezek a tünetek éppen a feltűnően nőies megjelenésű kismamáknál jelentkeznek elsősorban.
Ezért a várandósságra történő felkészüléshez a fogak rendbe hozásának is hozzá kell tartoznia. Az általános ellenőrzés mellett ilyenkor érdemes egy teljes szájhigiéniás kezelést elvégeztetni, vagy szükség esetén kicseréltetni a régi töméseket. Jobb, ha ekkor kerül sor a fogpótlásra, koronakészítésre is. A kismamák fogászati kezelésére az első harmad utáni időszak a legalkalmasabb. A legszükségesebb beavatkozások ekkor is elvégezhetők, bár ilyenkor nem bánhatunk olyan szabadon a fájdalomcsillapítókkal és különböző anyagokkal. Bizonyos gyógyszerek például a bennük található érszűkítő miatt vérnyomás-ingadozást okozhatnak, ami a félelemmel, émelygéssel párosulva akár ájuláshoz is vezethet.

A várandósság alatti helyes táplálkozás, a megfelelő kalcium- és fluorbevitel jótékony hatással van a magzat fogcsíráira. A forgalomban lévő „magzatvédő” vitaminok is tartalmazzák a fogak ellenállóságáért felelős anyagokat. Később a szoptatás is hozzájárul a gyerek ép fogazatának kialakulásához. Míg a szopás az állkapcsot és a rágóizmokat erősíti, az anyatejben a foglepedék képződését gátló enzim található. Ugyanez a cumisüvegről és a tápszerekről nem mondható el.

Mitől romlanak a fogak?
A fogak felszínén szívósan megtapadó, matt fényű, jelentős mennyiségű baktériumot tartalmazó sárgás réteg a foglepedék, azaz dentális plakk. Az evés során folyamatosan képződik, majd a nyál mészsóival keveredve kicsapódik, elmeszesedik és fogkővé alakul át. Ezért fontos a lepedék alapos eltávolítása, amit türelmes fogmosással érhetünk el. A fogszuvasodásért a lepedékben élő baktériumok felelnek. Az általuk előállított savas kémhatású anyagok oldják fel a fogakat borító zománcot, így válik szabaddá az út a fog belseje felé, és bekövetkezik a szuvasodás.
Kétségtelen, hogy a modern élelmiszerek közül a cukor fenyegeti leginkább a fogak épségét. A száz évvel ezelőtti állapothoz képest cukorfogyasztásunk megtízszereződött. Többek között ez a mennyiségi változás is közrejátszik abban, hogy régészeti leletek tanúsága szerint elődeink fogazata épebb maradt életük folyamán. A lepedékben élő baktériumok számára a szénhidrátok, köztük különösen a cukrok jelentik a savkészítéshez szükséges alapanyagot.
A mai mesterséges édesítőszerek, a xillit, a szorbit és az aszpartám ízhatása a cukoréhoz hasonló, előnyük, hogy az élményből csak az ízlelőbimbók részesülnek, a baktériumok ugyanis nem képesek feldolgozni ezeket a szereket. Használatukkal azonban a várandós, szoptató nőknek és a gyerekeknek különösen vigyázniuk kell, mert hasmenést és egyéb kellemetlenségeket okozhatnak. Szervezetünk cukorszükségletét a természetes élelmiszerekben előforduló cukor teljes mértékben fedezi.

Jót tesz a fogaknak!
• Ropogtassunk gyakran nyers zöldségeket, például sárgarépát, karalábét, uborkát, káposztatorzsát.
• Együnk minél több nyers, rostos gyümölcsöt.
• A kenyérfélék és péksütemények közül válasszuk a teljes kiőrlésű lisztből készülteket.
• Egy-egy rágógumi is segít a száj öntisztulásában.
• A nyál is védi a fogainkat. Olyan fehérje található benne, mely elpusztítja a lepedékben élő baktériumokat.

Árt a fogaknak!
• Kerüljük az üdítők fogyasztását, mert egy liter akár 4-10 dkg cukrot is tartalmaz, miközben egyetlen grammnyi hasznos tápanyag sincs benne.
• A kávé és a tea agyoncukrozása is jelentős kockázati tényező.
• A főétkezések közötti nassolás különösen káros.
• Kerüljük a csipsz, a ropi és a sütemények gyakori fogyasztását, mert a bennük levő szénhidrátok táplálják a lepedékben élő baktériumokat.
• A szeszes italok rendszeres fogyasztása ínygyulladást okozhat.
• A dohányzás ugyan nem vezet szuvasodáshoz, de a lepedéket sárgára színezi, a forró füst pedig megvastagítja a nyálkahártyát.

Mivel tisztítsuk fogainkat?
• Fogkefénk legyen kis fejű és ritka csomózású, és a fogmosás megkezdésekor száraz. Ha egyszerre kettő is van, ezt nem nehéz megvalósítani. A jó gyerekfogkefe kicsi fejű, közepes sörtéjű, vastag nyele kis gyerekmanccsal is jól megmarkolható.
• Hogy erős vagy gyenge fogkefét használjunk-e, az attól függ, milyen erővel mossuk fogainkat, ezt fogorvosunk segítségével megállapíthatjuk.
• A fogkrémből elég egy borsónyi is, a többi úgyis csak a lefolyóba megy.
• A fogkrémek dörzs-, vivő-, íz- és hatóanyagot tartalmaznak, a pontos összetétel mindig megtalálható a dobozokon. Az egyik legfontosabb hatóanyag a fluor, mely a fogzománcba épülve a savval szembeni ellenállást biztosítja. Ma már kaphatók fogkőképződést gátló, baktériumpusztító vegyületeket (például klórhexidint vagy triclosant) tartalmazó fogkrémek is, többek közt ilyen a Blendamed vagy az Aquafresh.
• A gyerekek gyerekfogkrémeket használjanak! Fontos, hogy betartsuk a gyártó által javasolt életkori határokat, mert túlzott fluor-bevitel hatására foltosodhat a zománc a maradó fogakon.
• A fogközök tisztítására a fogselyem a legalkalmasabb. 40-50 centis darab szükséges a teljes fogsorhoz. Fogpiszkáló helyett használjuk inkább ezt!
• Az elektromos fogkefe kiválóan eltávolítja a lepedéket, de használatához némi rutin kell, mert könnyen okozhat fognyaki kopást a túl gyors mozgás miatt.
• Szájunk tökéletes tisztántartásához ajánlott a szájzuhany. A zuhanyra szerelhető helyett inkább motorosat válasszuk, mert ennek nagyobb az ereje. Segítségével a fogselyem használata után tökéletesen kitisztíthatjuk a fogközöket. Az erős vízsugárral ínyünket is masszírozhatjuk, akár gyógyvizet is tölthetünk bele.

Úgy hallottam, a tervezett fogamzás előtt ajánlatos kivetetni az amalgámtöméseket, mert higanytartalmuk miatt nemcsak a magzatra, hanem egész szervezetünkre veszélyt jelenthetnek. Milyen tömést kérjek helyette?
Hegyes Gáborné, Budapest

Kismama: Mivel tudományosan egyelőre nem bizonyították, hogy a magzatra káros volna az anya fogaiban található amalgámtömés, illetve annak higanytartalma, ma is forgalomban van ez a tömőanyag. Ugyanakkor fogászati fémaktivitás-mérővel kimutatható, hogy minden ilyen tömés valamilyen mértékben oldódik a szájban. A korszerű tömés műgyantába ágyazott porcelán és kvarcőrlemény elegye, mely fényre köt. Az államilag támogatott fogászati kezelések alkalmával mindkét anyag az orvos rendelkezésére áll, a fogorvos saját belátása szerint választhat a két tömőanyag közül. Magánrendelőkben többnyire már nem tömnek amalgámmal, ha mégis, akkor legalább a betegre bízzák a választást.
Szaktanácsadó: Dr. Kiss Sándor fogorvos

Mennyit fizetünk a fogászaton?
Míg az állami rendelőkben a fogmegtartó kezelések minden biztosított számára ingyenesek, a magánrendelőkben mindenért fizetnie kell a betegnek. Az egyes beavatkozások árát minden orvos maga határozza meg az orvosi kamara fogorvosi tagozatának ajánlása alapján. Az árak csak részben függnek attól, hogy milyen anyagokkal dolgozik a szakember. Belvárosi rendelőben általában mélyebben a zsebünkbe kell nyúlnunk, mint egy kevésbé elegáns környéken. Árlistát minden rendelőben kötelező kifüggeszteni, ennek alapján is tájékozódhatunk, de célszerűbb, ha a kezelés előtt megbeszéljük az orvossal a várható költségeket is.
Fogtömés: 3-10 ezer forint
Gyökérkezelés: gyökércsatornánként 4-15 ezer forint + fedőtömés
Húzás: 3-6 ezer forint
Fogkő-eltávolítás + szájhigiéniás kezelés: 5-20 ezer forint

Villogó hófehér fogak?
Manapság már nem elég, ha egészségesek a fogaink, sokan azt szeretnék, ha hófehéren virítanának. Pedig a szín alapvetően öröklött tulajdonság, a zománc és az alatta található dentin együttesen határozza meg. Az alapszín a kor előrehaladtával változik, sötétebb lesz, illetve az évek során különböző anyagok elszíneződést okozhatnak.
– Külső elszíneződés: Ételek, italok (tea, kávé), szájöblítők, egyes ecsetelők, illetve a dohányzás is elszínezheti a fogakat, ez utóbbi hatása főként az alsó metszőfogakon mutatkozik meg. A fekete felrakódás hátterében gyakran vastartalmú vitaminkészítmény szedése áll. Fogászati fémek, fogpótlások, amalgámtömések is színelváltozást okozhatnak. A fogszuvasodás is elszíneződéssel jár: a kezdő szuvasodás krétafehér, a kiterjedtebb inkább sötétbarna.
A szájüreg nagyon sokféle baktériumot tartalmaz, például a már említett, fogszuvasodásért felelős fajtákat. Egyes hasznos baktériumok az anyagcseréjük során képződött termékekkel feketés lerakódást okoznak. A tapasztalatok alapján azok, akiknél ilyen jellegű elváltozás látható, általában jó fogúak, bár a zománcra tapadó vékonyka fekete lerakódás nem szép látvány.
– Belső elszíneződés: A fog belsejéből eredő szürkés elszíneződés egyik leggyakoribb oka a fog elhalása (például baleset miatt), illetve a gyökérkezelés, de előfordulhat, hogy fejlődési rendellenesség, fluorid- vagy D-vitamin-túladagolás következménye a fehéres-sárgás csík a zománcon.
A várandósság alatt szedett tetraciklin típusú gyógyszerek is okozhatnak elszíneződést a baba fogain.

Nem jól mosom?
Szeretném, ha a fogam szép fehér lenne, de hiába töltök egyre több időt a fogmosással, hiába dörzsölöm egyre erősebben, továbbra is sárgásan virítanak. Talán rosszul csinálok valamit?
Keresztes Nóra, Budapest

Kismama: Tévhit, hogy erős „sikálással” fehéredik a fogunk! Az

egészséges fogak megőrzéséhez természetesen elengedhetetlen a rendszeres, alapos szájápolás, de rossz irányú, erős sikálással csak ártunk, és a külső elszíneződés ettől még nem tűnik el. A fogászati rendelőben különböző polírkefékkel újra széppé varázsolhatja az orvos a fogakat. A fehérítő anyag általában oxidálószer, amit zselé, oldat vagy por formájában alkalmazunk. A fehérítés módját az elszíneződés oka és mértéke határozza meg. Vannak otthon is végezhető eljárások, ehhez azonban sínt készít a fogorvos. Ebbe kerül a fehérítő anyag, melyet az előírásnak megfelelő ideig szabad használni. A gyökérkezelt fog szürkeségét a fogbélkamra felől alkalmazott különleges anyaggal orvosolhatjuk. Ha sem a külső, sem a belső módszerek nem segítenek, akkor egy korszerű anyagokból készült porcelánhéj, illetve korona lehet a megoldás. A fogfehérítésnek azonban többnyire nincs szakmai indoka. Maga a kezelés is járhat szövődményekkel (fogérzékenység, ínygyulladás, égő érzés). Sok esetben nem érdemes a szép, egységes, ám esetleg egy árnyalattal sötétebb fogszínünk megváltoztatására törekednünk.
Szaktanácsadó: Dr. Piskóty Ildikó fogszakorvos

Fogászaton a kicsivel

A legtöbb fogorvos azt tanácsolja, hogy minél hamarabb vigyük el a gyereket fogászati rendelőbe, hagy ismerkedjen a helyzettel. A fogorvosi székben jól lehet liftezni, megnézheti a műszereket, kipróbálhatja a légfúvót. Az asszisztens vagy az orvos megmutatja az édesanyának a helyes fogmosás módját, szívesen elmondják a fogápolás szabályait. Jó, ha a fogmosást már az első fogacskák kibújása után rendszeressé tesszük. Ez természetesen még nagyon különbözik a nagyok fogápolásától. Az első életévben kis fejű, puha sörtéjű fogkefére lesz szükségünk, amivel vizesen, fogkrém nélkül dörzsöljük át a fogakat.

Az egyik legfontosabb szabály, hogy a gyerek csak tiszta fogakkal menjen aludni. Fogmosás után már csak vizet ihat. Tilos az éjszakai szörp-, kakaó- és tejivás, mert károsítja a fogzománcot.

Ahogy a kicsi ügyesedik, meg kell őt tanítanunk arra, hogyan öblögessen, és hogyan köpje ki a vizet. Ha ez már megy, jöhet a gyerekfogkefe és a gyerekfogkrém. A fogselyem használatát is minél előbb vezessük be. A fogorvosok szerint azonban nem a fogkrémen van a hangsúly: jó

fogmosási technikával fogkrém nélkül is legalább nyolcvanszázalékos eredményességgel tudnánk fogat mosni. Kisiskolás korig elkél a szülő segítsége, a végeredmény ellenőrzésére a későbbiekben is szükség lehet. A jól megmosott fog mindig fényes, ha még lepedék van rajta, bársonyos felületű. A fogmosás hatékonysága látványosan bemutatható gyógyszertárban kapható plakkfestő tabletta segítségével. Fontos, hogy a hatéves korban kibújó hatos rágófogakra nagy figyelmet fordítsunk. Mivel ez a négy fog szinte észrevétlenül – fogvesztés nélkül – nő ki, sokan nem is tudnak létezésükről, vagy azt gondolják róluk, hogy tejfogak. Sok hatos őrlő látta már ennek kárát…

A tejfogra is vigyázni kell!
A tejfogak épsége ugyanolyan fontos, mint a maradó fogaké. Az egyik legmeggyőzőbb érv a tejfogak gondozása mellett, hogy a szuvas, gennyes fog épp olyan fájdalmat tud okozni az óvódásnak, mint a felnőttnek. Kíméljük meg a szenvedéstől a kicsiket. A másik érv a korai fogápolás és a fogorvosi ellenőrzések mellett az, hogy a tejfogak tartják fönn a helyet a maradandó fogaknak. Ha a tejfogak idejekorán kiesnek, a maradó fogak kuszán nőnek majd.
Ha egy tejfog nem menthető meg, merevítő sínt szoktak beépíteni a fogak közé, hogy fenntartsák a helyet a jövőben kibújó maradó fognak. Erre akkor van szükség, ha a fogváltás még messze van.
A lyukas tejfogakat a szuvasodás mértékétől függően különbözőképpen lehet kezelni. Amikor egészen kicsi a lyuk, vagy ha a gyerek nem hajlandó együttműködni a fogorvossal, csak rövid beavatkozást végez a szakember. Elcsiszolja a lyukadó fogfelszínt, hogy könnyen tisztítható felületet kapjon. Ezután olyan anyaggal ecseteli, amely segíti az ásványi anyagok beépülését a fogzománcba, és megkeményíti a felületet. Ha ezt a kezelést becsületes fogápolás követi, megállítható a folyamat.
Ha nagyobb a lyuk, és türelmes a gyerek, akkor mindenképpen be kell tömni a fogat. Ma már kiváló tömőanyagok állnak a gyerekfogászok rendelkezésére is. Ha a lyuk az ínyszél alá esik, szinte lehetetlen jó tömést készíteni. Ilyenkor a fogorvos a fog – vagy legalábbis a gyökér – megtartása érdekében csak annyit tehet, hogy eltávolítja a szuvas részt, és ecseteléssel megpróbálja ellenállóvá tenni a maradékot. Ugyanez a teendő a zománchibás fogakkal: csiszolás, ecsetelés. Az összes fogra kiterjedő zománchiány nagyon ritka. A hiány inkább néhány fogacskán okoz könnyen szuvasodó foltokat.

Megelőzés kicsiknek, nagyoknak
Régebben a szakma képviselői megegyeztek abban, hogy a tablettás fluorbevitel a megfelelő megelőzés alapja. Ma már – a fluortartalmú ásványvizek elterjedése és a magas fluortartalmú fogkrémek korában – ellenőrizhetetlenné válhat a gyerekek fluorfogyasztása. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy a külső fluorbevitel nem károsítja a szervezetet. Olyan gyerekeknek, akik kiemelten veszélyeztetettek fogszuvasodás szempontjából, sokan ajánlják a fluor közvetlen bevitelét a fogakba. Ez úgynevezett iontoforézis útján történik.
Mint említettük, az örökletes okokból mély barázdák fokozott szuvasodási kockázattal járnak. Ilyenkor jó megoldás lehet a zománccsiszolás (fisszúra plasztika), ami a gödröket öntisztuló felszínné teszi. Ha az árkok túl mélyek, vagy kezdődő fogszuvasodást is talál az orvos, a mechanikus és kémiai módszerrel megtisztított barázdákat speciális anyag segítségével lezárhatja a külvilág elől. Megelőző intézkedésnek tekinthetjük a fogszabályozást is. A rosszul elhelyezkedő fogak sérülékenyek, hajlamosabbak a romlásra, tehát nem csak esztétikai okok miatt lehet szükség szabályozásra. A tejfogak szinte soha nem nőnek kuszán. Fogváltás előtti életkorban főként az állcsontfejlődési rendellenességekre és a nagyobb fogsorzáródási hibákra kell figyelnie a szakembernek. Ezek a problémák ugyanis a maradó fogak fejlődését is befolyásolják. Az ok többnyire a szenvedélyes cumizás vagy ujjszopás. Klasszikus fogszabályozót többnyire csak fogváltás idején vagy később kap a gyerek, de egyes esetekben korábban is elkezdhető a fogszabályozó előkezelés.

Kihez forduljunk?
Minden végzett fogorvosnak értenie kell a gyermekfogászat alapjaihoz. Kisebb gondokkal tehát vihetjük a kicsit a saját fogorvosunkhoz is, akivel jóban vagyunk, akiben megbízunk. Gyermekfogászati szakrendelőkben biztos, hogy edzett szakembereket találunk, akik nagy gyakorlattal rendelkeznek – nemcsak a gyermekfogászatban, hanem a kicsik megszelídítésében is.
Szaktanácsadó: Dr. Dobos Andrea fogszakorvos

Összeállította: Rozgonyi Sarolta, Sződy Judit, W. Ungváry Renáta, Hajnal Éva