nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Aranyanyu 2013
Mi az önzetlenség?

Mi az önzetlenség?

A szabadidejében olimpiai bajnokot nevelő edző, a sztrájk idején gyermekorvosukért aggódó szülők - csak kettő a Richter Aranyanyu Díj zsűritagjainak személyes történeteiből.
NLCafé
f Ajánlom

Mi az önzetlenség? – kérdeztük a Richter Aranyanyu Díj zsűrijétől. Kíváncsiak voltunk, velük mikor tettek jót, mikor érezték azt, hogy igenis érdemes tenni, amit tesznek. Senkinek nem kellett sokáig gondolkodnia a válaszon, és örömmel válaszoltak a kérdésünkre. Tanítványok segítsége, beteg gyerek szüleinek gondoskodása, ételallergiás kisgyerek segítője. Lapozgassátok a galériánkat a megható történetekért:

6 Fotó megtekintése

Mi az önzetlenség?

Számomra meghatározó élmény volt Julcsi nővér, aki, amikor az édesanyám kórházban volt, úgy, hogy 20 kórterem ellátása tartozott hozzá, még arra is tudott figyelni, hogy nemcsak a betegekben, hanem a sokszor elkeseredett hozzátartozókban is tartotta a lelket egy-egy kedves biztató szóval. Mindig mosolygott, sőt arra is volt példa, hogy az egyik betegnek behozta CD-n a kedvenc zenéjét. Számomra ez a típusú hozzáállás jelenti az önzetlenséget.
Még több +
Jó lenne, ha felnőttkorban is meg tudnánk tartani a gyermeki önzetlenségünket - ha jobban tudnánk erre vigyázni. Erre jó példa, amit a Hospice Házban tapasztal az ember a nővérek, az orvosok vagy az önkéntesek részéről. Pedig az ember alapvetően önzőnek van kódolva, hogy túléljen. Felülkerekedünk saját magunkon, hát nem csodálatos az emberi természet?
Még több +
Régóta együtt dolgoztam az edzőmmel, Udvarhelyi Gáborral. Ő az MTK színeiben volt edző, míg én Honvéd színekben versenyeztem. Egy napon a Honvéd vezetősége úgy döntött, hogy nem dolgozhatok más edzővel, csak a saját egyesületemnél lévő mesterekkel. Ez hideg zuhanyként ért minket, de a Mesterem azt mondta, hogy ő fizetés nélkül a saját szabadidejében is hajlandó velem tovább foglalkozni. Nem tudtam olyan időpontot mondani - már anyuka voltam -, amire azt mondta volna, hogy ez nem jó. Volt, amikor reggel ötkor vártam az edzőteremben, hogy dolgozhassunk együtt. Nekem akkor nagyon sűrű volt minden napom, hiszen otthon várt rám a kislányom, és a vívóedzéseket nem végezhettem máshol, csak a saját egyesületemben. 2000-ben együtt nyertük meg az Olimpiát.
Még több +
Határidős munka miatt kerültem nehéz helyzetbe. Reménytelennek tűnt, hogy be tudom fejezni. Mindig egyéni sportot űztem, ezért természetes volt számomra, hogy ezt a munkát is egyedül fogom megoldani. Ekkor hívott föl egy tréner tanítványom, a hangomból megérezte, hogy bajban vagyok. A beszélgetést követően egy másik tréner tanítványommal váratlanul becsöngettek, és közölték, hogy most beköltöznek hozzánk. Reggel kilencre, alvás nélkül, befejeztük a munkát. Még nem történt velem ilyen. Úgy éreztem, hogy Kárpáti Tímea és Héja-Szabó Judit mint két angyal röppent mellém, és megmentettek a zuhanástól. Természetesen voltak hálakönnyek bőségesen.
Még több +
Még a taxis sztrájk idején, 1989-ben történt: a kis betegem szülei leptek meg. Akkor még egészen más volt a boltok nyitva tartása, nem lehetett este hétkor besétálni kenyérért. Ügyeletes is voltam aznap, így biztosan nem mentem volna boltba. A legnagyobb meglepetésemre három helyről is kaptam egy-egy kiló kenyeret. A betegeim szülei aggódtak, nehogy kenyér nélkül maradjak a sztrájk alatt. Nagyon meghatódtam...
Még több +
Rácz Zsuzsát, a 2013-as Aranyanyu egyik jelölőjének története fogta meg, aki kisfiának pedagógusát, Bacsik Ágnest nevezte a díjra. A kisfiúról kiderült, hogy magas a cukra, így speciális diétára szorul: "A szigorú diéta betartására az iskolában Ági úgy figyelt, mintha a saját gyerekéről lenne szó. Sokszor hívott fel napközben, hogy Ábel megeheti-e ezt vagy azt az ételt. Ha fagyizni vitte azt osztályt, figyelt rá, hogy Ábel is kapjon valami finomságot. Sokszor potyogtak a könnyeim a meghatottságtól, hiszen ott van még az enyémen kívül 19 rábízott gyerek, és mégis úgy törődik vele, mintha csak az enyém volna."
Még több +
Megosztás Facebookon