2018. Április 19.

Döntés, amivel a tanár és a diák is rosszul jár

Eddig is sokat panaszkodtak arra a pedagógusok, hogy nem taníthatnak olyan könyvekből, amilyenből akarnak. Ezentúl ez még inkább így lesz, hiszen lejárt az engedélyük az eddig használt tankönyveknek, és ezentúl csak az állami kiadású könyvek lesznek rendelhetők, amivel vannak problémái a tanároknak.

Sz.N.

Február végén elküldte a megújított történelmi atlasz elemzését Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkárnak a Történelemtanárok Egylete. Azt kérik, az érettségizők a következő tanévtől is használhassák a korábban kiadott atlaszokat.

„Azt gondoljuk, Önnek történészként sem lehet közömbös, milyen történelmi atlaszok használhatók a tanulásban, az érettségi vizsgán. Legújabb elemzésünk alapján kezdeményezzük, továbbra is bármely középiskolai történelmi atlasz használható legyen az érettségi vizsgán, s ezáltal a tanításban is” – írják a köznevelési helyettes államtitkárnak címzett, február végén elküldött levélben, amelyre eddig még nem kaptak választ.

A levélhez csatolták az állami kiadó megújított középiskolai történelmi atlaszáról készített elemzést is, amelyben az áll,

a korábbi atlasz legfőbb hiányosságain a bővítés nem változtatott. Az atlasz fő jellemzője a politikatörténet maradt, olvashatósága, áttekinthetősége nem javult, kiegészítő eszköztára pedig nem növeli jelentősen az atlasz használhatóságát. A kétszeri átdolgozás révén sem sikerült egy igazán korszerű atlaszt alkotni.

Leírják azt is, hogy kronológia helyett egy nagyon leegyszerűsített időszalag került az új atlaszba, „középiskolai szinten ennek indokoltsága megkérdőjelezhető”.

Egy őszi jogszabálymódosítás alapján a 2018-as tavaszi érettségin a tanulók nemcsak az állami kiadó által kifejlesztett középiskolai történelmi atlaszt használhatják, hanem a régebbi kiadásúakat is, amelyekben – az érettségizők nagy örömére – még van kronológiai adattáblázat. A következő tanévtől azonban már nem így lesz.

Jövőre csak mutatóban marad, ha marad még egyáltalán néhány magánkiadó által kiadott tankönyv (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Repárszky Ildikó, a Történelemtanárok Egyletének elnökségi tagja, a Fazekas Mihály Gimnázium tanára azt mondja, hogy nagyos sok tankönyvvel gondban lesznek a kollégák, nem csak a töriatlasszal.

„Amelyik kiadónak sikerült még 2013-ban, az utolsó pillanatban engedélyeztetnie 5 évre egy könyvet, azokat most elvileg még lehet rendelni, de valójában a nagy részüket mégsem lehet kérni, mert nincsenek átdolgozva az új kerettanterv alapján. Átdolgozva azért nincsenek, mert nem lehet beadni engedélyeztetni tankönyvet…”

A pedagógusok azt a kiskaput használhatják ki, hogy azokat a tankönyveket, amelyeket átdolgoztak és kiadtak a kiadók, a szülőkkel kifizettetve, egyeztetve, meg lehet külön rendelni, a Kellót kikerülve.

A töriatlaszban nem lesz ezentúl kronológia, ez nehezíti az érettségit

A jogszabály szerint már 2016–2017-ben és 2017–2018-ban is csak az OFI-atlasz lett volna használható, de a TTE aláírásgyűjtéseinek is köszönhetően ezt már kétszer megváltoztatták. 2017 októberében jött ki az a rendelet, amely ebben a tanévben még lehetővé teszi bármelyik atlasz használatát.

A jövőre kötelező atlasz az OFI (most már az Eszterházy Károly Egyetem a kiadó) immár 3. kiadású, kétszer javított atlasza, amelyben nincs kronológia, de bekerült egy képes térképkereső, amelynek használata problémás, lényegesen kevesebb segítséget jelent, ha egyáltalán segítség.

Jövőre csak mutatóban marad, ha marad még egyáltalán néhány magánkiadó által kiadott tankönyv, lényegében megvalósul a tankönyves rendelet szabálya, hogy iskolatípusonként, tantárgyanként két könyv marad a „piacon”, s mindkettő állami kiadású.

Repárszky Ildikó szerint érthetetlen, hogy a mai világban miért kéne a diákoknak adatokat tanulni. „Nyilván a tájékozódás alapját képező évszámok ismerete fontos, nem őrülten sok az elvárt, de azt is minek. Egyrészt az átlag középiskolás úgysem használja később, másrészt pillanatok alatt rákeres. Én azzal értek egyet, hogy az időbeli tájékozódás is egy kompetencia, a kronológia használatát kell tanítani, és nem az évszámokat, de az érettségin való használatáról a TTE-n belül is vita van. Ami a legfontosabb, hogy nincs szakmai indok a többi atlasz kizárására a közoktatásból! Egyetlen dologba tudnak kapaszkodni, és ez a kronológia. Leegyszerűsítve, ha van egy atlaszban kronológia, az ellenérv az érettségin való használathoz, ez az ürügy, hogy kizárják a piacról.”

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet szerint az új atlaszok mindenbe megfelelnek az érettségin elvárt követelményeknek, és tökéletesen használhatók. Még akkor is, ha ezt a tanárok és a diákok másképp látják.

Fotó: MTI/Balázs Attila

„A történelmi atlaszok használatának lehetősége az érettségi vizsgán azért fontos, hogy a tanulók az évek során elsajátított térképhasználati kompetenciájukat is használhassák válaszaik elkészítéséhez. A korábbi atlaszok 20-25 oldalas kronológiai adatárral zártak, amelyek nemcsak egy-egy esemény dátumát rögzítették, hanem sokszor két-három mondatos leírást adtak az eseményről. Mindez nem kompetenciafejlesztés, hiszen a diákok gyakorlatilag kimásolhatták a kulcsmondatokat az esszékhez. Ráadásul ezek a kronológiai adattárak felesleges lexikai információkat is tartalmaztak, gyakorlatilag minden pedagógiai-módszertani szempontot mellőzve. Az EKE OFI atlaszaiban nem kronológiajegyzékben, hanem a térképeken szerepelnek a dátumok, mert mi azt tartjuk kompetenciafejlesztésnek, hogy a diák a térképekről szerez információkat. Az atlasz felhasználásával – a térkép jelzései segítségével például leírja a tavaszi hadjárat irányait, kiemeli a csatákat, és mindezt nem kimásolja az adattári mondatokra támaszkodva. A történelmi atlaszokat a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának Történettudományi Intézete készítette és minden tekintetben megfelelnek a kerettanterveknek és a fenti pedagógiai célnak. Továbbá az új középiskolai történelmi atlasz megfelel az érettségi követelményeknek is, mivel a vizsgán elvárt minden adat megtalálható benne az egyes korszakok térképeinél.”

Mi lesz azzal a rengeteg könyvvel, amit begyűjtöttek az iskolák?

Az utóbbi években elvileg kötelező volt leadni az ingyenesen megkapott tankönyveket az iskolai könyvtárban, lehetőleg firkálás nélkül, jó állapotban. Ha ez az oktatási intézményekben valóban megtörtént, akkor rengeteg tankönyv halmozódott fel. Talán most ezeknek a könyveknek hasznát veszik majd a pedagógusok.

„A tanári tankönyvválasztás szabadságát a köznevelési törvény is kimondja. Így nyilván a tanárok és diákok ezeket fogják használni… ” – mondja Repárszky Ildikó.

A konklúzió, amit ebből az egészből le lehet vonni, az annyi, hogy a gyerekeknek és a tanároknak megint egy kicsit nehezebb lesz. Természetesen kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is a kérdéseinkkel, de cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz.

Ezt mondja egy középiskolai tanár, név nélkül

Új atlaszok már három éve vannak, füzet méretűek, és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) adta ki ezeket. A régiekhez képest sokkal kevesebb térképet és információt tartalmaznak. Nincs benne se névjegyzék, se kronológiai táblázatok. Magukon a térképeken vannak nevek (földrajzi, történelmi, személy) és dátumok, de tanári segédlet nélkül ezek többsége nehezen értelmezhető. Még annyit: mivel a tankönyvekben szöveggel és forrásokkal alátámasztott sokkal jobb térképek vannak az adott témákhoz, így az atlasz használata elég értelmetlen. Igaz, az érettségire a tankönyveket nem lehet bevinni, csak ezt. Én már régen nem tanítok tankönyvből, igazából teljesen mindegy, hogy mi van a piacon. A gyerekek jegyzetelnek, a tanterem ajtaja pedig zárva van. Mindent leírnak, megtanulnak, rengeteg segédanyagot viszek, a tankönyvet csak nagy ritkán használjuk, leginkább a térképek és a képek miatt. Haladok a magam feje és tanterve szerint, a tanítványaim pedig leérettségiznek és továbbtanulnak. Nem mondom, hogy nem örülnék annak, ha jó tankönyvek közül lehetne választani, és szabadan választhatnánk…